Emberi bolondságok

Okos gondolatok

Miskolc város napjára - május 11.

          Miskolc az évszázadok során a diósgyőri koronauradalom egyik mezővárosa volt. Az önálló várossá válás feltétele volt ezen fennhatóság alóli kiválása, amely 1875-1876. között történt meg intézményeinek és haszonvételi jogainak a magyar kincstártól történő megváltása által. 1870-ben kelt törvény Miskolcot a rendezett tanácsú városok közé sorolta. Ez alapján a város közigazgatási és gazdasági kérdéseiben a döntéseket a vármegye hozta. Ahhoz, hogy a vármegye fennhatósága alól kikerüljön, törvényhatósági joggal felruházott városi címet kellett elérnie. Ennek megadására viszont csak  az Országgyűlés volt törvényileg felhatalmazva.

          Ezért folyt küzdelem 1871-től 1907-ig a város és megye között, amelyben sok várostörténeti jelentőségű személy vett részt az évek során. Tarnay Gyula alispán és Lévay József főjegyző ellenezte a megyétől való elszakadást, míg Soltész Nagy Kálmán és utódja Szentpáli István elkötelezettje volt az önállósodásnak, de az ügy mellé álltak Lichtenstein József, Horváth Lajos és Bizony Ákos képviselők is. De ahhoz, hogy célhoz érhessenek, magasabb körökben is meg kellett nyerni személyeket, így gróf Andrássy Gyula belügyminisztert, vagy Wekerle Sándor miniszterelnököt. Később ezt a város díszpolgári címmel honorálta.

          A "Miskolc rendezett tanácsi joggal felruházott város" címet adományozó oklevelet Ferenc József magyar királytól kapta a város.

          Címerében két évszám szerepel, 1907. mint a beterjesztés és elfogadás dátuma és 1909. mint az érvénybe lépés dátuma. Egy évet kapott arra a város, hogy rendezze ügyeit a vármegyével.

          Az adománylevél záradékában szereplő 1909. pünkösd hava 11. vagyis május 11-ike lett 1993-tól a város napja, amikor is Ferenc József és Zichy Aladár a király személye körüli magyar miniszter kézjegyéve ellátott.

 Diósgyőrben a Hámor Étterem és a Kilián Gimnázium

 Miskolc-Tapolcán az Anna és a Csónakázó tó

 A "Villanyrendőr"

De jó lenne fiatalnak lenni, és itt sétálgatni, mint hajdan!!!!!

NEMZETEK KONYHÁJA - Brazil Coca-Colás kókuszos sütemény

A tésztához:

·25 dkg finomliszt

·4  tojás

·16 dkg cukor

·1,8 dl Coca Cola

·1 csomag sütőpor

A krémhez:

·2 csomag kókuszos pudingpor

·4 dl tej

·10 dkg cukor

·1 tubus cukrozott sűrített tej (170 g)

·10 dkg vaj

·5 dkg kókuszreszelék

A krém tetejére:

·5 dkg kókuszreszelék

Elkészítése:
A tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verjük, hozzá adjuk a tojás sárgákat, a Coca Colát és a sütőporral elkevert lisztet . A 20×30 cm-es tepsit szilikonos sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük. 200°C -ra melegített sütőben 20 perc alatt megsütjük. A megsült tésztáról levesszük a sütőpapírt, majd kihűtjük. A pudingport a tejjel, cukorral elkeverjük és felfőzzük. Tűzről lehúzva hozzákeverjük a kókuszreszeléket és a sűrített tejet is. Tűzre visszatéve összekeverjük. Ezután kihűtjük, majd a vajjal habosra keverjük. A tészta tetejére simítjuk a krémet, bőven megszórjuk kókuszreszelékkel. Kissé lehűtjük, majd hosszúkás szeletekre vágva kínáljuk. Jó étvágyat kívánok hozzá!

(Vass Lászlóné receptje. Forrás: http://webcukraszda.hu/brazil-coca-colas-kokuszos-sutemeny/)

Világséta

 Spanyolország - Alhambra (Granada)

Brazília

Budapest

Törökország - Cappadocia

Franciaország

Hong Kong

Indonézia

Koppenhága

Miskolc-Diósgyőr

Olaszország - Piemonte

Pompei

Párizs - Opera

Madarak és fák napjára - május 10. Kakukk

         Gerle nagyságú, de nyúlánk, hosszú farkú madár. Hímje hamvas dolmánnyal, keresztbe rovott farkkal; hasa fehéres, keresztbe futó hullámos csíkokkal. Lába sárga, szeme tűzvörös, sárgán szegve, csőre feketés, szájzuga vöröses. Fészket nem épít soha, és szaporításában igazi gazmadár, avval a csudálatos tulajdonsággal, hogy tojásának nagyjából színe és némileg alakja is hasonlít ahhoz a szegény madáréhoz, amelynek fészkébe becsempészi. Az elhelyezett, csempészett "fészekalja" kitehet egy kakukktól 20–22 tojást is, rendszerint azonban 11–12 között váltakozik.

            Tápláléka szerint – mely mindenféle és leginkább nagyon kártékony rovarból, hernyóból, még a legszőrösebbekből is áll – a kakukk a leghasznosabb madár; annál is inkább, mert telhetetlen. A kakukktojó kerületet választ, ott felkutatja az ökörszem, vörösbegy, a poszáták, a barázdabillegetők és mások fészkét, s ekkor tojni kezd ezekbe. Az odvakban fészkelők fészekaljához nem tudva hozzáférni, a földre tojik, aztán csőrébe ragadja és becsempészi, ahova szánta. Ugyanaz a kakukk ugyanazon vidéken leginkább egyazon faj fészkeit keresi fel, és rendesen azon fajokét, amelyeknek fészkéből maga is kikelt annak idején. A kis kakukk a hirtelen növekedésével elhatalmaskodik, és kilöki gyenge mostohatestvéreit. Vonuló madár s nálunk még jócskán van. Mindég a maga nevét kiáltja, de inkább "ha-hú"-nak hangzik, közbe kacagó szava is van.
            Régen a roskadozó emberről mondták: "Nehezen ér több kakukkszót."  A vénülő leányról meg azt: "Sokszor hallott már kakukkszót."
Vonuló madár s nálunk még jócskán van.
(Forrás: Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról c. könyve)

---

Madarak és fák napjára - május 10.

Sétáló vadkacsák az alsóörsi Riviéra Kempingben 2012. május 12-én (saját képem)

            1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját.

            "...évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében." Ez az idézet Herman Ottótól, a sokoldalú magyar tudóstól származik, aki természettudományos munkássága mellett a magyarság hagyományos, ősi műveltségét, népi mesterségeit is kutatta és leírta. Ő alapozta meg a tudományos madárkutatást Magyarországon a Magyar Ornitológiai Központ megalapításával. Herman Ottó javaslatára 1906 óta a természet ünnepeként tartjuk számon május 10-ét. Az emberek már ősidők óta különös vonzalmat éreznek a madarak és fák iránt. A "Madarak és Fák Napja" mégis az egész természet ünnepe, amikor mi, emberek azt ünnepeljük, hogy testvérei vagyunk minden élőlénynek a Földön.

            Az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse.

            A természetvédelmi törvény 64. § (3) szerint „Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság – különösen az ifjúság – természet védelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia.

            A szárnyas lények a világon mindenütt elsősorban az éghez – az isteni szférához – tartoznak, ezért az égi lélek szimbólumai. Így van ez a magyar nép műveltségében is: a kereszténység előtti időkben a táltosok, sámánok lelke is madár képében szállt a túlvilágra megtudni a jövendőt, vagy megküzdeni a rosszindulatú szellemekkel. A honfoglaló magyarok totemállata (az Árpád nemzetség állatőse) a turulmadár (valószínűleg valamely sólyomfaj) volt. Az eredetmonda szerint a nemzetség ősanyját, Emesét turul termékenyítette meg. A madárlélek szimbólum jelentése jellemző a kereszténységben is, például a Szentlélek galamb képében jelent meg Jézus feje felett, mikor megkeresztelkedett.

Nem mindegy!