H. Barbócz Ildikó: Balatoni tűnődések - 2014

Tájképek

Badacsony felől szürke borulás indult Tihany felé, az apátságtemplom tövéből kicsit vészjóslónak tűnt a felhőzet, de Füreden, leszállván a buszról már azt láttuk, hogy egyenletesen szétterült a tó fölött, haragossága enyhült, így a faházaknál megejtettük a halas-hagymakarikás vacsorát. Nem sokkal később a siófoki szállodasor rózsaszín-lilában tündökölt, egy szálloda mintha lángra lobbant volna, a lemenő nap fényei csillogó vérvörösre gyújtották az ablaküvegeket, a zsarátnok tompa árnyalatai hulltak a kékesszürke tó vizébe.

Nyárvégi, csöndes, napsütéses időre ébredtünk. Éppen ideális volt a badacsonyi kiránduláshoz. A vonat is lassan zötykölődött az északi parton, szinte ringatóan hatott. Vonattal igen-igen régen utaztam errefelé, talán főiskolás koromban, amikor táboroztatási gyakorlaton vettünk részt Balatongyörökön. Autóval már többször is jártunk ezen az útvonalon.

A partszakasz a szinte még érintetlen, ősi arcát mutatta a nádas-sásos növényzettel, a mocsaras talajt kedvelő nyírfákkal, bokrokkal, melyekre liánok milliónyi karja kúszott. Jellemzőek még az égig érő karcsú nyárfák, az ezüst törzsű jegenyék. A dió és mandula burkai repedezni kezdtek, készülődtek a barna kippkopp-táncra. Időnként a Balaton selymes fényű vize is megcsillant kéklőn a dús vegetációban, s mi jólesőn nézelődtünk kifelé a nyaralóvonat ablakán. A települések olyan sűrűn követték egymást, hogy a vonat igazán bele sem tudott húzni. Volt időm lejegyezni a megállókat:

Aszófő – egy kiszáradó völgy fejénél fekszik, s itt található a környék egyik legismertebb Fodor pincészete, melynek roséját a húgom elismerően emlegette.

Örvényes – a falun átfolyó Pécsely-patak neve már ismerősen cseng korábbi barangolásainkról.

Balatonudvari – az ablakból ugyan nem látni, de felidéződik bennem az országút szélén fekvő temető képe a védetté nyilvánított szív alakú sírkövekkel, melyeket egy kőfaragó család készített a 19. sz. első felében. A község nyugati határában még felfedezhetők az egykori Kiliántelep nyaralóházai.

Fövenyes—Balatonakali—Dörgicse: ez utóbbi Akalitól kb. 5 km-re északra terül el. Általunk tavaly felfedezett kisközség, mely három részből áll. Kisdörgicse nem jelentős, annál inkább a felső és az alsó település, mindkettő templomromjairól nevezetes. A Gernye-hegy lejtőjén álló impozáns oromzatúnak a legfőbb szépsége elhelyezkedése, ahonnan páratlan panoráma nyílik az egész nyugati medencére. Szeretem a falu nevét is, kemény hangzói ellenére kedvesen szól.

Zánkafürdő—Zánka—Köveskál: óhatatlanul az úttörőtábor letűnt korszaka jut eszünkbe, amikor is bizonyára felejthetetlen napokat töltöttek itt az arra kiérdemeltek. Nekem a szemközti oldalon Balatonszemes nyújtotta a felhőtlen pihenést és a vidám gyerekkort. Köveskálon valóban köves a talaj, ugyanis hajdanán ez a kiégett terület használhatatlan termőföld volt, csak a későbbiekben ültettek ide gyümölcsfákat és telepítettek szőlőket.

Balatonszepezd—Szepezdfürdő—Révfülöp: Itt megállván bőszen kutattuk Miklósék hajdani nyaralóját/présházát a domboldalon, de bármilyen lassan cammogott is a vonat, nem találtuk meg. Helyettük a gyermekekkel még együtt töltött, jóízű emlékek sorjáztak.

Balatonrendes: „Itt aztán rendesen viselkedjetek!” – hangzott egy tanárnő szájából az intés a szomszéd ülésen.

Ábrahámhegy: Vajon köze lehet Ábrahám és Izsák bibliai történetéhez? Ezt az útikönyvek nem taglalják, de azt igen, hogy ezzel befejeződik a Balaton-felvidék, és a bazalttal fedett hegyekkel egy új tájegység, a Tapolcai-medence bontakozik ki.

Badacsonyőrs—Badacsonytomaj—Badacsony: A településen szemmel láthatóan semmi sem változott az évek során: a büfék, a borkóstolók, a kirakodók a helyükön. A legtávolabbi ponttal kezdtük a túrát. felvitettük magunkat a Kisfaludy-házhoz. Innen még a köves ösvényen is botladoztunk egy darabon, hogy a Rózsakövön ülve megpihenhessünk és gyönyörködjünk a széles panorámában, a somogyi partban. A legenda szerint, ha egy leány és egy legény háttal a Balatonnak ráül erre a kőre, a szerelmesek soha el nem hagyják egymást. A tóból jókora szelet tárult elénk, a szemközti Fonyód felé sűrű volt a hajóforgalom.

A pára elmosta a túlparti kontúrokat. Egry József, a tó ihletett festője is gyakran láthatta így: „A Balaton párás fényében minden elveszti tárgyi valóját”— olvashattuk múzeummá átalakított házában a  műteremben. Szeretem a festő stílusát, mindig is szerettem nagy ívű ecsetkezelését, a vázlatosságot idéző sejtelmességét, amibe számtalan gondolat és érzés belefért, legfőképpen a Balaton egyes részleteinek elmosódott, látomásos ábrázolása, amely a művész tó iránti határtalan szeretetéből fakadt. Ebéd alkalmával még találkoztunk egy emléktáblával a jelenlegi Hársfa vendéglő falán: „1916 / tavaszán/ ebben a házban/ az akkori hadikórházban/ töltötte gyógyulása idejét/ Egry József…”Mi is évszázados hársfák alatt, melyek karéjban ölelték körül a hotel épületét, ebédeltünk. Fenséges volt a fogasfilé rántva/roston frissen kevert salátaágyon, mely felaprított uborka, paprika, paradicsom és salátalevél keverékéből állt öntettel ( balzsamecet, olívaolaj, mustár, só, cukor, bors). Mellé kihozott még a pincér fűszeres, héjában sült burgonyát. A hozzá kortyolgatott badacsonyi Szürkebarát nem volt az igazi számomra, nem úgy a Szegedy Róza házában ajánlott ürmös bor. Állítólag a ház asszonyának találmánya volt ez a felforralt mustágyra helyezett szőlőbogyó, kb. tízféle gyógy- és fűszernövénnyel megbolondítva, többek között fahéj, bazsalikom és természetesen a fehérüröm. Igen illatos és kellemes zamatú, nem túl erős nedű keveredett belőle. A hegy legszebb épületében minden a költő Kisfaludy Sándor és múzsája szerelméről, életéről regél. Csodálkozom, hogy nem rendeznek az ürmös bornak külön fesztivált, mert ebben a régióban, a vulkánok völgyében jó hangzású, csábító napok—hetek is zajlanak, mint pl. Szürkebarát túra májusban, Kéknyelű virágzás ünnepe júniusban, Rózsakő fesztivál augusztusban, a közeli Szigligeten szüreti vigadalom szeptemberben, süllőfesztivál októberben, Ábrahámhegyen pedig még murcifesztiválra is sor kerül. Ez csak természetesen egy kis ízelítő, a programoknak se szeri, se száma az egész Balaton körül. Szerintem a szervezők már átestek a ló túloldalára.

A badacsonyi vasútállomás épületében megállt az idő. A jegypénztár ablakai, a barnára festett fapadok a közelmúltat idézik, amikor még úttörőcsapatok is megfordultak a váróteremben. A melengető napsütést keresve inkább a peronon várakoztunk a Tapolca felől érkező vonatra, amely Balatonfüredig ringatott a tóparti élményekkel.       
(A felső képet is a szerző készítette.)

A tojáshéj hasznosítása

Használj ki minden egyes megvásárolt tojást, száz százalékban! A tojásnak ugyanis nemcsak a fehérje és a sárgája jó – ez az egyetlen élelem, amelynek a „csomagolása” is felhasználható.

1. Természetes trágya a talajnak

A tojások héja, főként azoké, amelyek „nyugodt”, ökologikus környezetben nevelt tyúkoktól származnak, tele van kalciummal és egyéb ásványi anyagokkal, amelyek hozzásegítik a talajt ahhoz, hogy termékenyebb legyen. Zúzd össze, és szórd meg a cserepes virágaid földjét vele, illetve elkeverheted a kapott szemcsés anyagot a virágfölddel, amelybe majd a növények kerülnek. Ugyanakkor természetes rovarirtóként is hat, mivelhogy a benne lévő hatóanyagok által távol tartja a kártékony állatkákat a növényeidtől.

2. Eltünteti a foltokat a kerámiáról

Tégy összetört tojáshéjat a teás- vagy kávéscsészédbe, engedd fel vízzel, és hagyd egy éjszakán át hatni. Reggel, amikor kimosod, a makacs szennyeződések eltűnnek a kerámia felületéről. Hasonló célból lehet használni a virágvázák belsejének a megtisztításához, illetve sorlóporként egyes edények kimosásához, amelyek makacsul ellenállnak a megszokott mosogatási módszereknek. Továbbá, azt mondják, az eldugult vízvezetékekkel is csodát művel.

3. Általa jobb kávét kortyolhatsz

Amennyiben tojáshéjat teszel a kávéfőződ filterébe, jobb aromájú kávét kortyolhatsz reggelente! Akik kipróbálták azt állítják, a tojáshéj elveszi a kávé keserű ízét, így intenzívebbé válik annak valódi aromája.

4. Kiscserepek az elvetett magvaknak

A tojáshéjat remek kiscserepekké alakíthatod, amelyekbe paradicsommagot, aromás fűszermagvakat vethetsz. Amikor azok kihajtanak, tojáshéjjal együtt kiültetheted őket a kertbe, ugyanis ahogy a növény fejlődik, a héj alatta összetörik, és mivel az kiváló táplálékot biztosít a talajnak, a palánta jobban fejlődik tőle majd.

5. Szépségápolási készítmények alapanyaga

Mozsárban zúzd össze egy tojás héját, és adj hozzá habbá vert tojásfehérjét. Ez a keverék tökéletes arc- és bőrápoló, bőrradír. Ha az összetört tojáshéjat pár napra almaecetbe áztatod, illetve feloldod, a kapott készítmény jól orvosolja az enyhe bőrirritációkat is.

6. Ötletes csomagolás édességek számára

Ha vagy annyira ügyes, hogy képes vagy apró lyukon keresztül is kipréselni a tojásból a belsejét, mint ahogyan azt a húsvéti tojásoknál szokták a kézművesek, a kis hézagon csokoládét vagy zselét tölthetsz a héj által határolt üregbe. Amikor az édesség megszilárdul, meglepetésként szolgálhatod fel a „tojást” a gyerekeknek vagy a vendégeidnek!

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Fagyalos-hegységben

 Kőrösmezőtől délre a Tisza egyik oldalán halad az országút, a másikon a vasút. Farkas György vízügyi szakember a támfalak ellenőrzését végezte Dr . Pető László matematikussal.

 Kőrösmezőtől délnyugatra található a Fagyalos-hegység. 

 Magyar katonai temető.

 Kis kápolna és kopjafa a "magyar" időkből.

A fenti képen a ház fölött látható egy utat védő bunker az Árpád-vonal részeként

A fenti bunker ezt az utat védte. De a jobb oldalon látható Tiszában is özönlöttek a Vörös Hadsereg járművei és gyalogsága.

 A Tiszához letérve ennek az autónak a látványa fogadott. Mintha a háborúból maradt volna itt.

És itt a Tisza még kicsike. Igaz, hetek óta meleg volt, és eső is ritkán esett.

NOSZTALGIA - Budapest Maraton - 2014. október 11. (2/1)

71 országból, közel 25 ezer vállalkozó indult az idei futáson különböző métereken, kilométereken.

Ameddig a szem ellátott, hosszú folyamban álltak a vállalkozók.

 Az indulás felemelő pillanatai:

Képek a boldog futókról:

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Kőrösmező 7/6

Kőrösmező - Árpád-vonal

Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség által a Keleti-Kárpátokban kiépített legfontosabb erődrendszer, az 1943-as „Kárpátvédelem” elgondolás gerince, mely az ország belseje felé futó völgyekben létesült, a határtól 15-20 km-re. Nagyjábóli vonala: Borsa, Havasmező, Tiszabogdány, Kőrösmező, Brusztura, Németmokra, Alsókalocsa, Szinevér, Ökörmező, Volóc, Alsóverecke, Havasköz, Fenyvesvölgy.

          Az Árpád-vonal keretében 99 támpont, 759 tartós vasbeton építmény, 349 fa-föld bunker. 439 nyílt tüzelőállás és 400 km futóárok épült 1944-ig, saját korában a legmodernebb elvek szerint, olyan más erődítések tanulmányozása alapján, mint a Maginot-vonal.

Egy megfigyelő ponton ülök.

          Kőrösmezőn ma, 2011-ben is jól tanulmányozható, hogyan nézett ki egy völgyzár, mely a lényege ennek az egész védelmi vonalnak. Egy körkörösen védhető völgyzár nagyjából 10-20 kiserődből álló vasbeton bunkerrendszert jelent. A bunkerek zömmel kicsik, nem nagyobb csoportok hosszas tartózkodására tervezték őket. nem nagyobb csoportok hosszas tartózkodásra tervezték őket.
          A bunkereket, szándékosan, lőrések nélkül építették, csupán a személyi állomány és fegyverzet épségének megóvására szolgáltak. A 60-100 cm vastag födémmel készült bunkerekhez futóárkok csatlakoztak, amelyek a nyílt tüzelőállásokhoz vezettek (ezek máig látszanak az összes kőrösmezői rom körül)

          Minden fontosabb fegyvernek több váltóállást is kiépítettek. A sejtszerű részekből álló völgyzár alapsejtje az önálló körvédelemre is képes és köteles rajállás volt. A völgyzárak védelmét egy-egy erődszázad látta el, ami nem sokban különbözött a gyalogszázadtól, azonban több sorozatlövő fegyverrel, aknavetővel, gránátvetővel és páncéltörő fegyverrel is rendelkezett. Az erődszázadok mögött 4-10 km-re építették annak a határvadász zászlóaljnak a védőkörletét, amelyikhez a századok tartoztak. A völgyzárak közötti hegygerinceken határvadász portyázó századok tartották az összeköttetést. Háború esetén a gerinceken gyalogos csapatok által kiépített és védett tábori erődítések, ún. „bástyaállások” húzódtak. A völgyzárak mögött védő határvadász zászlóaljak nem jelentették az erődrendszer hátsó határát, mert mögöttük hegyi vagy gyalogos csapatok álltak szükség szerint készenlétben, hogy a betört ellenséget visszaverjék.

Sejtszerű részek a műszaki zárak is. A műszaki zárak jellegük szerint lehettek rombolások (tehát preventív út- és vasátrombolások) vagy telepített zárak (rendszerek), működésük szerint pedig robbanó vagy nem robbanó zárak. A robbanó műszaki zárak elemei az aknák (irányított aknák/aknacsapdák). 

Nem robbanó műszaki zárak: erődítési (harckocsiárok, harckocsifal, harckocsibuktató, tüskésdrótakadály), hidrotechnikai (elárasztás, eljegesítés, elmocsarasítás), elektromos zárak vagy torlaszok lehettek. Láttunk tankakasztó gúlákat is, melyek pontosan úgy és ott állnak, ahogy és ahová közel hetven éve tették őket. Ezek egyszerű vasbeton gúláknak látszanak; viszont a harckocsi azonnal ledobja a lánctalpait és mozgásképtelen lesz, mihelyt rámegy. Ezen túl látszanak még tankcsapdák nyomai is, árkok, mint ez: Kőrösmező területén több tucat betonbunker maradványaira bukkanhatunk, egy helyen nagy számban egy kis vasúti híd mögött fekvő dombon találhatók meg. Könnyen megközelíthetők, ha tudjuk merre keressük őket. Kőrösmezőre beérve az út jobb oldalán meg kell keresnünk a Hoverla («Говерла») kocsmát. Ezzel átellenben található egy kis utcácska, ahová ha betérünk rögtön megpillanthatjuk a fentebb már említett vasúti hidat. Járművünket a kis közben hagyva átsétálunk a kis viadukt alatt s jobbra fordulunk. Néhány méter múlva, egy kissé feljebb, egy fakerítést láthatunk. Ide térünk fel, ahonnan már jól kitaposott gyalogösvény vezet a dombra, ahol elszórva több romot is találhatunk, s emellett csodás kilátás is nyílik a falura. Az ösvény kicsit meredek, de érdemes a csúcsig felmenni, ahol a vörös gránitból kirakott ún. Megbékélés emlékmű áll. 

A fenti képet Schay Zoltán, a lentit Stauróczky István készítette.

Ennek közelében találjuk a domb ezen oldalon található 15 bunker egyiket, valamint innen letekintve jól kivehetők lesznek, az azóta már fűvel benőtt lövészárkok vonalai is.

A teljesség kedvéért megemlítem, hogy az Árpád-vonal előtt még két védelmi vonal is lassította a Vörös Hadsereg előnyomulását. 
 A Kárpátok előhegyeiben a Hunyadi-állás - az első védelmi vonal - a legfontosabb közlekedési utakat, irányokat lezáró helységtámpontok láncolata volt, amelyek között az összeköttetést gyalogos csapatok tábori erődítései tartották. Helységtámpontok: A védelemre kijelölt helységeket lövészárkokkal, harckocsiakadályokkal, aknamezőkkel, gyalogság elleni drótakadályokkal vették körül, a házakat és pincéket megerősítették és előkészítették a helységharcra. E településeken gyalogos csapatok rendezkedtek be körkörös védelemre.

 A Szent László-állást az országhatáron jelölték ki, első világháborús lövészárokból és a hágókon kiépült műszaki akadályokból állt. Csak felvételi állásnak jelölték ki, hogy legyen még egy vonal, ahol a visszavonuló csapatok megkapaszkodhatnak.

 A. A. Grecsko vezérezredes az 1. gárdahadsereg parancsnoka „A Kárpátokon át” című (1977, Zrínyi Katonai Kiadó) könyvében részletesen leírta a 4. Ukrán Front 1944 augusztus-október végéig tartó harcokat a Keleti-Kárpátokban. A 4. Ukrán Front balszárnyán önálló irányban tevékenykedő 17. gárda-lövészhadtest a Tatár-hágón át a Kőrösmező-Rahó-Máramarossziget irányban támadott, így a kőrösmezői és a rahói völgyzárat is el kellett foglalnia vagy meg kellett kerülnie.

·                    166. o. „… a szovjet harcosokra az a feladat várt, hogy leküzdjék a kőrösmezői védelmi csomópontot, az Árpád-vonal egyik leghatalmasabb hegyi erődítményét. Kőrösmező község a Fehér-Tisza és a Fekete-Tisza mentén fekszik. Három út vezet hozzá: Mikulicsinból, Bruszturából és Vorochtából. … Az ellenség ezt a helységet a védelmi vonalon kívül hagyta, és csak négy kiserődöt épített az utak ellenőrzésére, védelmi csomópontot pedig Kőrösmező déli szélén szervezett, ahol szűk volt a terep, és az egyetlen út a hátországba, Rahóba vezetett.

·                    A kőrösmezői védelmi csomópont 19 támpontból állt, amelyek összefüggő vonalban sorakoztak egymás mellett. Mindegyik két-három nyitott tűzfészekből, továbbá vasbeton és fa-föld óvóhelyekből állt. Sok támpontnak ezenkívül tüzérségi állásai és parancsnoki harcálláspontjai is voltak. Minden támpontot körkörös védelemre tettek alkalmassá, zárt lövészárkok kötötték össze a berendezéseket, és nyitott lövészárkok biztosították az összeköttetést a szomszédos támpontokkal; a tűzrendszert is körkörösen szervezték, a drótakadályok pedig a támpont körvonalait követték. A támpont kölcsönös tűzösszeköttetésben állt a szomszédos – jobb és bal oldali – támpontokkal, és biztosította a peremvonalhoz vezető megközelítő útvonalak tűz alatt tartását az akadályok előtti térségben. A támpontok azonkívül tűztámogatást kaptak az aknavetőktől is, ezeknek állásait így helyezkedtek el: az első a vasútvonal mentén, a második ettől keletre, a hegynyúlvány túlsó lejtője mögött, a harmadik pedig a Tisza jobb partján, az árterületen. Tűztámogatást a támpont tüzérsége nyújtott.

·                    A Tisza bal partján fekvő kőrösmezői csomópont területén földút vezetett keresztül. A folyó jobb partjával való összeköttetés biztosítására az árterületen és a Tiszán át hidakat építettek.

·                    A védelem több szakaszán a peremvonalat gyalogság elleni szögesdrótakadályokkal látták el: ezek sátorszerű hálót alkottak, amelyeket két sor karóhoz rögzítettek. Előrevetett alegységeink még a helység előterében villanyárammal töltött drótakadályokra bukkantak. Gumiszigetelőkkel ellátott vasbetonoszlopokon csupasz huzalok voltak kifeszítve. A védők két nagy teljesítményű áramfejlesztő-telepet szállítottak ide, és 3000 volt feszültségű áramot bocsátottak a vezetékekbe.”

Rálátás a településre