Balatoni halak napja (július utolsó szombatja) - Horgászhumor

A balatonfüredi Anna-bál tiszteletére

A romantikus Anna-bálok

Az első balatonfüredi Anna-bált 1825. július 26-án rendezte Szentgyörgyi-Horváth József, lánya, Anna Krisztina kisasszony tiszteletére. A 74 szobás fogadót kicsinosították, és meghívták rá a Füreden üdülő előkelőségeket.

A Hortváth-ház ekkor már 29 éve állt, Szentgyörgyi-Horváth Zsigmond császári kamarás, belső titkos tanácsos, Békés megye főispánja és a Szent István-rend nagykeresztjének tulajdonosa építtette szálloda céljára. Akkor még nem gondolhatta, hogy negyedszülött fia teszi ismertté az épületet, és hogy a család neve nem a „kiváló férfiak” tetteiért, hanem egy alig felserdült leányunoka révén kerül be a történelembe.

Az első bál várakozáson felül sikerült, mert amellett, hogy a vendégek jól érezték magukat – Anna is elkelt. Mint ahogy a mesében szokott lenni, első látásra egymásba szeretett egy huszártiszttel, melyet hamarosan esküvő követett. A család keresve sem találhatott volna különb férjet leányuknak, mint amit az Anna-báli véletlen hozott, hiszen eleméri és ittebei Kiss Ernő egy egyenes ívű nagy karrier előtt álló, csinos, jóképű, dúsgazdag családból származó főhadnagy volt. A szabadságharc kitörésekor már huszárezredes és ezredparancsnok, több magas kitüntetés birtokosa, tábornoki kinevezés előtt állt a császári hadseregben. Hazaszeretetét bizonyítja, hogy 1848-ban nagy tömegű ezüstöt ajánlott fel a hazának, melyből egy huszárezredet lehetett felállítani. A forradalmi hadseregben altábornagy és országos főparancsnok volt, a perlaszi győzelemért érdemrendet kapott. Az aradi tizenhárom tagjaként a sors fintora lett, hogy katonatársa és kártyabarátja, Haynau táborszernagy hagyta jóvá golyó általi halálra szóló ítéletét.

Az első bált követte a többi, s rövid időn belül rangos társasági eseménynek számított. 1836-bana a Rajzolatokban ezt olvashatjuk: „Az Anna-bál fényes volt, jeles vendégkoszorú gyűlt össze annak szebbítésére a szomszéd megyékből is, köztük nem egy érdekes személy lelki és testi szépség tekintetéből.”

Egy esztendővel később egy angol utazó Londonban kiadorr könyvében elsőként ír magáról a bál lefolyásáról. Meglepte, hogy nálunk a bálban részt vevő hölgyeket bármely jelen lévő férfi elviheti táncolni, nem csak az ismerősei. A nem táncoló dámák a teremben körben ülnek, míg az urak a terem közepén állnak.

Évről évre nőtt a bál népszerűsége. 1846-ban a Jókai és Petőfi szerkesztette Életképek ár azon méltatlankodott, hogy „…aki egy népes Anna-bál előestéjén érezik Füredre, nem kap lakást”. A szabadságharcot a túlerő leverte, a nemzet némaságba burkolódzott. A fagyos csendet 1850-ben a jótékonysági céllal, egyszerű táncos összejövetelnek hirdetett füredi Anna-bál törte meg. Ezen az estén csak palotást, csárdást és verbunkost táncoltak. A tombolán sok nyeremény volt, de egyforma. Emléktárgynak szánták: egyszerű, piros üvegből fújt pohár, alig láthatóan bekarcolva a magyar címer és a felirat: Éljen a magyar hon! Ez volt az ún. honvédpohár, melynek ára hadiözvegyek és –árvák életét segítette.

A Bach-korszakban az Anna-bálokon az ifjúság magyar ruhában reggelig ropta a csárdást, mellyel magyarsága mellett tüntetett. Ezekben az években nem választottak bálkirálynőt sem, a király szó mindenféle összefüggésben rosszul csengett.

A bált társadalmi események színhelyéül is választották, például 1865-ben itt jegyezte el Vörösmarty Ilonát, a költő leányát Széll Kálmán szolgabíró, a későbbi magyar miniszterelnök. Rendszeresen megjelentek neves személyek is, emelve a bál fényét, például Blaha Lujza, Jókai Mór, Deák Ferenc, Klapka György. 1945 és 1954 között ideiglenesen szünetelt a Anna-bálok rendezése, de azóta újra hazánk első báljainak egyikeként emlegetik. Az idén lesz bálkirálynő-választásis, és remélhetőleg most is szövődnek romantikus szerelmek.
(Forrás – Batár Zsolt Botond cikke a Veszprémi 7 Napban, 1998. július 16.)

Sárgabarack lekvár

hozzávalók / 12 adag

7 kg sárgabarack

1800 g cukor (kristály)

elkészítése:

A sárgabarackokat megmossuk, majd kisebb adagokban forró, lobogó vízbe dobjuk egy-két percre, szűrőkanállal kivesszük, lehúzzuk a héjukat, kivesszük a magjukat és negyedekbe vágva az üstbe (fazékba) tesszük.

Amikor már az összes barack az üstben van, ráöntjük a cukrot. Lefedjük, egy éjszakán át állni hagyjuk.

Másnap reggel két- két és fél órán át főzzük közepes lángon, a végén botmixerrel kicsit pépesítjük a nagyobb gyümölcsdarabokat. Merőkanállal steril üvegekbe töltjük, befőző fóliát teszünk a teteje alá, rátekerjük a tetőket, végül befőttes gumival még jobban rászorítjuk a fóliát az üvegre.

Mielőtt száraz dunsztba tennénk, az összes üveget fejtetőre állítjuk egy pillanatra. (A száraz dunszt nálam egy kartondobozból áll, amibe az üvegeket teszem, egy törölközőből és két plédből, amikbe jól bebugyolálom a dobozt.) Addig kell a dunsztban hagyni a lekváros üvegeket, amíg teljesen kihűlnek. (Én egy-két napig szoktam benne hagyni.) (14 db 375 ml-es üveg lett tele ezzel a mennyiséggel.) (Forrás: Petra receptje)