Pósa Lajos halála napjára - 1914. júl. 9.

   Pósa Lajos bronz domborműve, Stefánia, a színház előcsarnoka, Fritz Mihály alkotása. Avatták: 2000. szeptember 30-án, 50x30 cm.

            Szövege: Pósa Lajos (1850–1914) költő, színházi titkár az „Én Újságom” szerkesztője, Dankó Pista sok dalának szövegírója. Dankó Pista Emlékéért Alapítvány Pósa Lajos születésének 150. évfordulóján, a millenniumi emlékév Dankó-gálaestje keretében.

Pósa Lajos (Radnót (Gömör és Kis-Hont vármegye), 1850. április 9. - Budapest, 1914. július 9.), a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző. Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy négyszázat meg is zenésítettek. A legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.

Idézetek tőle:

Áldott legyen emléke a
Márciusi ifjúságnak!
Kibontották összegöngyölt
Zászlaját az igazságnak.
Minden szavuk égzengés volt,
Végigdörgött hazánk felett...
Koporsói mély álmából
Fölkeltette a nemzetet.

Tudjátok-e, mi a haza?
Erdő, mező, berek, liget,
A mormoló habok közül
Ránk mosolygó tündérsziget,
Kárpátoknak büszke bérce.
A Tisza és Duna tája,
Minden kicsi rögöcske.
Árpád vére hullott rája.
- Bárhová visz szerencsétek,
Ezt a hazát szeressétek!

Aki magyar, nem tud sehol boldog lenni!
Szép Magyarországot nem pótolja semmi!

Magyarnak születtem, magyar is maradok,
A hazáért élek, ha kell, meg is halok!
Ringó bölcsőm fáját magyar föld termette,
Koporsóm fáját is magyar föld növelje!

A hunyó nap sugarában
Nézem, anyám, sírodat:
Sárga-piros rózsáival
Szórja be az alkonyat.

Sárga-piros rózsáiból
Szövi rád a takarót...
Lágyan lengő, fúvó szellő
Suttogja az altatót.

Hulló csillag a szerelem,
Fáj a lelkem, nagyon fáj.
Vigy el innen napkeletre,
Darumadár, engemet –
Nem tudok én itt maradni,
Mert a szívem megreped.

Szeresd a gyermeket! Ne legyen bús, komoly,
Szemének tükriből játsszék örök mosoly.
Maradjon a gyermek: gyermek, míg csak lehet,
Majd érzi súlyosan ő is az életet.
Hintsen a kikelet tarka virágokat,
Daloljon a madár az árnyas lomb alatt.
Csörgesse a patak csillogva gyöngyeit –
Töröld le gyöngéden a gyermek könnyeit!

Perdülj, kis citerám,
Vígságos nótára,
Kedves nagyapónak
A neve napjára.

Hány csillag az égen,
Harmat a fűszálon,
Kedves nagyapóra
Annyi áldás szálljon!

(Forrás: Wikipedia, Citátum)

A csók világnapjára - július 6.

Ady Endre idézetek - - - - - - - a csókról

És bús íze vala a csóknak
És átkozott volt az a csók,
És te nem tudtad, hogy ki csókol,
És én nem tudtam, hogy ki csókol,
És én nem ismertem még akkor
A csóknál nagyobb valót.

Nekünk jogunk van újraélni,
Jogunk van sohse félni,
Nem kérdeni, meddig és merre?
Vissza a tengerre.

Törött hajókkal is csak bátran
Bal éjszakákban,
Hajóink szent szél ösztönözze,
Mert csók törte össze.

Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott,
Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm,
S hogy te leszel a halál, köszönöm.

Valami szent, nagy éjszakán
Vad nászban megfogant az élet
S azóta tart a nász örökké,
Minden kis mozgás csókba téved.
(...)
Szent kéj a csók és szent az élet,
A párzás végtelen sora
S átok a csók, átok az élet,
Ha nincs a csóknak mámora.

A magamfajta ember a csókot azért hajszolja, hogy a szomorúságból szabaduljon.

Egy forró csók, egy ölelés...
Lázas szivünk összedobogna...
Aztán jöhet, mit bánom én,
A kárhozatnak égő pokla!
Nincs kárhozat, mely ily gyönyörre
Eléggé gyötrő, kínos volna!

Ahol mások élnek, szeretnek,
Én eljöttem ide betegnek,
Csókot temetni, álmot dobni,
Nyugodt partokon nem nyugodni.

Vágy szaggatott föl, csók vérezett meg,
Seb vagyok, tüzes, új kínra éhes,
Adj kínt nekem, a megéhezettnek:
Seb vagyok, csókolj, égess ki, égess.

Bevégzett csókkal lennénk szívesen
Megbékült holtak,
De kell az a csók, de hí az a tűz
S mondjuk szomorún:
Holnap. Majd holnap.

Nem az a fontos, hogy meddig élünk,
Hogy meddig lobog vérünk,
Hogy csókot meddig kérünk és adunk,
Hanem az, hogy volt egy napunk,

József Attila: Nem, nem, soha!

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, 
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! 
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! 
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett! 

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel, 
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel, 
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk, 
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk! 

Majd nemes haraggal rohanunk előre, 
Vérkeresztet festünk majd a határkőre 
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! - 
Szembeszállunk mi a poklok kapuival! 

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár, 
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ 
Teljes egészében, mint nem is oly régen 
És csillagunk ismét tündöklik az égen. 

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk, 
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk! 
Felhatol az égig haragos szózatunk: 
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk. 

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem, 
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen! 
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: 
Nem engedjük soha! soha Árpád honát! 
(1922 első fele)

2019. tavaszán megjelent az első kötet:

Megjelent a három kötet egybe szerkeszetett változata is:

Ismert emberek okos mondásai

Mark Twainről megemlékezés halála napján - 1910. április 21.

Eredeti neve: Samuel Langhorne Clemens.

Született: Florida, (Missouri), 1835. nov. 30.

Meghalt: Redding (Connecticut) 1910. ápr. 21.
Amerikai író, újságíró, humorista.

Művei közül néhány: Huckleberry Finn kalandjai, Koldus és királyfi, Tom Sawyer kalandjai.

Nagyon sokan szeretik a jó, okos mondásokat. Nekik nyújtok át egy csokorral:

–Soha nem engedtem, hogy az iskoláztatásom megzavarja a tanulmányaimat.

–Az egyik rendszer oltárterítője a következő lábtörlője.

–Ha mindenki elégedett lenne önmagával, nem lennének hősök a világon.

–Igyekezzünk úgy élni, hogy amikor meghalunk, még a temetkezési vállalkozó is szomorú legyen.

–A kedvesség az a nyelv, amelyen a süket hallani tud, a vak pedig látni.

–Az ember sok mindent hajlandó csinálni, hogy szeressék, de mindent hajlandó megtenni, hogy irigyeljék.

–Több jó védekezési mód van a kísértésekkel szemben, de a legbiztosabb a gyávaság.

–A jó modor azt jelenti, hogy eltitkoljuk, milyen sokat tartunk magunkról, és milyen keveset a többiekről.

–A reklám keverőpálca a moslékosvödörben.

–Valahányszor a többség pártján találod magad, ideje megállnod és eltöprengened.

–Az ember az egyetlen állat, aki el tud pirulni, és van is rá oka.

–Isten megteremtette az embert, mert a majomban csalódott. Aztán inkább felhagyott a kísérletezéssel.

–Becsületes ember nem tartja meg magának a lopott csókot, hanem azonnal visszaadja.

–Nagy adomány a humor, mely mindent megment. Mihelyt megjelenik, ingerültségünk és sértődésünk elillan, és helyükre derűs szellem lép.

–Az élet sokkal, de sokkal boldogabb lenne, ha 80 évesen születnénk, és onnan közelítenénk fokozatosan a 18 felé.

–Az ellenség csak részben tudja tönkretenni az embert, egy jóindulatú és meggondolatlan barátra van szükség, hogy az illető tökéletesen és végérvényesen tönkremenjen.

–Ha magunkhoz veszünk egy éhező kutyát és enni adunk neki, akkor soha nem fog megharapni. Ez a különbség a kutya és az ember között.

–Egy hazugság a fél világot körbeutazza, mialatt az igazság még mindig csak a cipőjét húzza fel.

–Óvakodj az orvosi könyvektől, belehalhatsz egy nyomdahibába.

–Kevés olyan bosszantó és elviselhetetlen dolog van a világon, mint valaki másnak a jó példája.

–Valójában az a bátor ember, aki ellenáll a félelemnek, aki legyőzi a félelmét – nem pedig az, akiből hiányzik a félelem.

–A macska, ha egyszer ráült a forró kályhalapra, soha többé nem fog forró kályhalapra ülni. De hideg kályhalapra sem.

–A legjobb módszer önmagunk felvidítására, ha felvidítunk valaki mást.
(Idézetek forrása: CITATUM)

Magyar költők mondásaiból

HUMOR

Hofi Géza emlékére halálának évfordulójára - 2002. április 10.

            Hofi Géza (eredeti nevén Hoffmann Géza) (Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja. A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett.

            Néhány idézettel tisztelgek előtte:

Én elszabtam,
te elszabtad,
ő elszabta,
mi elszabtuk;
ha elszabtuk,
hát elszabtuk,
utólag már szabhatjuk.

A lét határozza meg a tudatot. Ha megisszuk a lét, a tudat elszáll.

Az igazságból elveszett az "i"!

Az élet olyan, mint a motor. Be kell rúgni, másként nem megy.

Jön majd más, ki szeret téged, hidd el kislány, ez az élet, rohanó suhanó szó.

Kell egy kis áramszünet
Időnként mindenkinek,
És aztán megint mehet
Minden tovább.

 (Forrás: Wikipedia, Citátum)

A gyermekkönyvek nemzetközi napja - április 2.

         A gyermekkönyvek nemzetközi napját 1967 óta tartják világszerte Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket. Minden évben más-más ország vállalja az eseménysorozat szponzorálását, nevezetesen az adott ország megfogalmazza a nap jelmondatát, felkér egy neves írót, hogy ez alkalomból küldjön üzenetet a világ gyermekeinek, s egy képzőművészt, hogy tervezzen plakátot. 2001-ben Magyarország szervezte a központi rendezvényeket.

Andersen előtt tisztelgek néhány aranymondásával:

A becsület meg a szorgalom olyan, mint a jó szél: előre hajtja az embert.
Viselje mindenki türelemmel a sorsát, előbb-utóbb felderül neki!
Mondd meg, mivel töltöd az időt, s megmondom, ki vagy!
Vannak helyek, amelyeknek már puszta említése vándorkedvvel tölti el a szívünket.
Akármerre járok, mindig hiányzik valami, s ettől elszorul a szívem; mindig többre vágyom, mint amit abban a percben kaphatok.
A hétköznapi életben is vannak tragédiák.
Magasból nézve mosolyogni való minden szívfájdalom, bizony sokszor még a magunké is.
Nincs a rokonnál dühödtebb ellenség.
Ahol a jólét megtelepszik, onnan nehezen áll tovább.
Alapjában gyalázatos a világ, s én nem is kívánnék ember lenni, ha nem azt tartaná mindenki, hogy embernek lenni különös kiváltság.
Aki hattyútojásból kel ki, hattyú marad, ha baromfinép között nevelődik is!
A virágnak két kedvese van: a levegő meg a fény, de a fény az igazi kedves. Afelé fordul, tárulkozik, s ha a fény búcsút vesz tőle, becsukódik, és elszunnyad a levegő ölelésében.
Ahol a szó bágyadt, ott a zene diadalmaskodik.

Mint mindenhez, e témához is igyekszem humort is mellétenni:

A diktátorok és a nők - Adolf Hitler

Guido Knop: A Harmadik Birodalom titkaiból c. könyvéből:

„A nőkkel való kapcsolatát illetően ma már számunkra döbbenetes, de Hitlerért döglöttek a nők, de ő ezt nem viszonozta. Kihasználta őket, ameddig csak lehet, majd miután megfeledkezett róluk, a legtöbbjük az öngyilkosságba menekült. De kik voltak ezek a nők, és mit láthattak Hitlerben? Ráadásul egyikük sem úgy élte meg, hogy a nagyember átgázolna rajtuk, vagy csak érdekből tartaná velük a kapcsolatot. Sok támogatója tartott ki mellette a bebörtönzése idején is, sőt, azután is szeretettel gondoltak rá, hogy a háború végeztével teljesen nyilvánvalóvá váltak a bűnei. Hitler sokak szerint meleg volt, amit ő mereven elutasított, egyrészt, mert nem illett bele a politikusi imidzsébe, másrészt meg nem illett bele a társadalomképbe sem, amit az árja felsőbbrendűség képviselt. Arra a kérdésre, hogy miért nem nősül meg, mindig azt válaszolta, hogy ő már eljegyezte magát a politikával, de valószínűleg ennek egészen más oka volt. Soha nem kötődött egyik szeretőjéhez sem, és az sem teljesen tisztázott, hogy valóban volt-e bármiféle testi kapcsolat bármelyik nővel, aki körbeimádta. Az, hogy szinte az összes nő, akit közel engedett magához, öngyilkos lett, még őt magát is megijesztette, rossz óment látott benne.”

Hitler véleménye a nőkről

A nőnek is van csatatere. Minden gyerekkel, akit ennek a nemzetnek szül, ezt a csatát vívja. Csak ez az erő harca, ahogyan a férfinak is megvan a magáé. Úgy küzd a férfi az egész népközösségért, ahogyan a nő a gyermekeiért, akinek ráadásul ő maga adta az életet. (Elhangzott egy nürnbergi nőszövetségi gyűlésen)

Bármennyire kitágítható is a nők tevékenységi köre, egy valóban szerves és logikus fejlődés végcélja mégiscsak a családalapítás kell hogy legyen. (1932)

Ha egy nő elkezd töprengeni a lét kérdésein, az ember idegeire megy. (1942)

A női egyenjogúság a zsidó szellemiség terméke – maga a szó és a jelentése is. (1934)

Szégyellném, hogy német férfi vagyok, ha háború esetén akár egyetlen nőnek is ki kellene mennie a frontra. És ha a férfiak olyan gyávák és olyan nyomorultak lennének, hogy ezt az egyenjogúság szóval akarnák megmagyarázni, hát kérem, ez nem egyenjogúság, mivel a természet nem erre teremtette a nőt. Arra teremtette, hogy ápolja a megsebesült férfiakat, ez az ő kötelessége. (1935)

A német lány a nemzet tagja ugyan, de csak az esküvője után válik igazi állampolgárrá. (Hitler könyvéből, a Mein Kampfból)

Nincs annál szebb, mint felnevelni egy fiatal teremtést: egy tizennyolc, húszéves lány még formálható, mint a viasz. Egy férfi bármelyik nőre rányomhatja a bélyegét, hiszen a nő mást sem akar. (1942)

A táncművészet a zenével együtt egy nép kultúrájának elsődleges megnyilvánulása. Egy táncosnőnél elsősorban az érzelmek és a zenei érzék a fontos, nem pedig az intellektus. (1942)

Többé nem törik igába és nem sorvasztják el a nemes emberi testet. A szépség új világa van kibontakozóban. (1934)

Meg kell akadályozni, hogy a lányok túlságosan nagy ismeretanyagot halmozzanak fel, mert ez gátolná egészsége fejlődésüket. … Olyan lányokat akarunk, akiknek szilárd a hitük a Führerben, és ezt a hitet egykor majd átplántálják gyermekeik szívébe is, hogy a nemzetiszocializmus és ezáltal Németország örökké fennmaradjon. (A náci ifjúsági szervezet, a Hitlerjugend fennmaradt dokumentumából.)

A férfi világa a nőével összevetve: a nő világa a férfi, másra csak hébe-hóba gondol. (1942)

A legfontosabb a jövő szempontjából: legyen minél több gyerekünk! Ez legyen az alapelv: egy családnak csak akkor biztosított a léte, ha legalább négy gyermeke van; tulajdonképpen négy fiúra volna szükségük! (1941)

Az olyan nőszemély, aki politikába üti az orrát, nekem maga a borzalom. (1942)

A női és a férfi munkabérek egyenlősége azt jelentené, hogy semmibe vesszük a férfiaknak a népközösség javát szolgáló teljesítményét. (1944)

Híres emberek okos mondásaiból