2022. augusztus 20., szombat

Augusztus 20.

 



Tűzijáték Japánban

Ilyen volt Budapesten 2016-ban.:


A Szent Jobb körmenet története

●Az ország első királyának halálát követő trónviszály miatt az exhumált holttest mumifikálódott jobb keze, mint ereklye a kincstár őrének a későbbi Partium területén lévő birtokára került. (A település neve: Szentjobb.) A zarándokhellyé vált birtokról Fehérvárra, később Boszniába jutott az ereklye, majd közel 200 évre nyoma veszett. Magyarországra ismét csak a 18. század végére került. Az akkori tengeri kereskedelem egyik központjában, az Adria parti Raguzában (ma: Dubrovnik, Horvátország) találtak rá.

●Mária Terézia hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után Raguzából visszaszerezte a Szent Jobbot. Nagy pompával Budára szállították és az Angolkisasszonyok gondjaira bízta a királynő, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését. Az 1800-as évek elejétől a budavári palota Zsigmond-kápolnájában az udvari vár plébános gondjaira volt bízva, ahol 1944-ig volt látható. (1960-61-ben elbontották)
A Bach korszaktól 1944-ig minden év augusztus 20-án a Budavári Palota Udvari Vár plébániájától a Nagyboldogasszony-templomig haladt a menet.
A II. világháború után az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre.  
Ekkor a pesti Ferences templomtól a Bazilikáig vonult a több százezres körmenet. (1950-ig az angolkisasszonyok zárdájába került, majd ez után érkezett meg jelenlegi helyére, a Szent István Bazilikába.)
Ezt követően még kétszer tartottak körmenetet Budapest utcáin Mindszenty József bíboros hercegprímás vezetésével, majd 1948-tól negyven éves kényszerű szünet következett.
Az 1980-as évek végéig páncélszekrényben őrzött Szent Jobb 1987-ben már méltó helyére, a bazilika önálló kápolnájába került,
1989-től ismét évről évre elindul Szent István napján a könyörgő körmenet.
(A forrás alapja: A Szent István Bazilika honlapja) 

NOSZTALGIA - Rulett együttes utcabálja Alsóörsön, 2012. augusztus 19.

         Vártuk a Rulett együttes utcabálját, hiszen volt már vendég Alsóörsön, és akkor jól éreztük magunkat. Most azonban csalódtunk. Nem a műsorukban, hanem a hozzáállásukban. A feti kép 22.45-kor készült. Az utcabálra a rendezők 22.00 órára hívták Alsóörs lakóit, vendégeit. A Ghymes együttes csodálatos koncertjének befejezése után egy kövérkés ember kábeleket tekercselgetett a színpadon a legnagyobb nyugalomban. Fél óra elteltével, 22 órakor még mindig ez a látvány szórakoztatta a nagyszámú közönséget. Majd egyszer csak többen is elkezdtek tekercselgetni, pakolgatni a proletárdiktatúra idejéből ittmaradt tempóban. A zenekar "sómenje" 22.50-kor nagy megelégedéssel mondta a mikrofonba: "Milyen szépen összejöttünk". De nem azt, hogy elnézést bolond magyarok, akik tűritek ezt a veletek való packázást.
          22.55-kor azután elkezdődött a műsor. A "sómen" rögvest leszögezte, hogy Magyarország egyik legjobb együttesét halljuk. Ha lett volna humorérzéke, akkor azt is hozzátette volna, és a legbirkább közönségét látjuk.
          Szerény véleményem szerint attól, hogy egy műsorra külön nem kérnek belépőt, még nem jelenti azt, hogy ingyen van, hiszen jómagam is tízezreket fizetek üdülőhelyi díj címén. De még ha ingyen lenne is, ez elfogadhatatlan stílus. Gondolom, a gázsi kifizetésénél figyelembe vették, hogy egy teljes órát késtek, mert legalább az el nem végzett munka "gyümölcsét" élvezhették a zenekar tagjai, ha már az erkölcsi kártérítést a közönseg nem kaphatta meg még egy bocsánatkérés erejéig sem!!!

2022. augusztus 16., kedd

Sámsonra utaló régészeti bizonyítékokat találtak?

            Izraeli kutatók bejelentették: valószínűleg Sámson, a bibliai filiszteusok legfőbb ellenségének első régészeti bizonyítékai kerültek elő. A Jeruzsálemtől nyugatra lévő Bét-Semes városának dombjai között találták meg azt az ősi kőből készült pecsétet, amely az Ószövetségben szereplő Sámson és az oroszlán közötti harcot ábrázolja.
            A mintegy két és fél centiméter átmérőjű pecsét egy macskaszerű farokkal ábrázolt állatot jelenít meg, amint egy emberre támad. A pecsétet abban az ásatási rétegben találták meg, amely hozzávetőlegesen az i. e. 11. századig nyúlik vissza, amikor az izraelita törzsek Kánaán meghódítását követően erre a területre érkeztek. Abban az időben járunk, amikor a zsidó népet a bírák vezették (Bírák kora).
            A lelet helyszíne a Sórek-folyóhoz igen közel található, amely az izraeliták és filiszteus ellenségeik közötti határt jelképezte. Az izraeli szakemberek szerint ez is azt jelzi, hogy a pecsét Sámsonhoz köthető. Alternatív megoldásként az az elképzelés is felmerülhet, hogy a bírák korában több hősről szóló történetben is szerepelt az oroszlánnal való harc, és ez épülhetett be a Sámsonról szóló elbeszélésekbe. Így lehet, hogy egy másik oroszlánnal harcoló ősi történetre utal a lelet.
            Az Ószövetség egyik legismertebb karaktere erejét akkor fedezte fel, amikor puszta kézzel megölt egy oroszlánt. Az egyik legismertebb bibliai jelenetben Sámson, a filiszteusok legnagyobb ellensége egy szamárállkapoccsal ezer filiszteust küldött a másvilágra.
            Legendás erejét a hajának köszönhette. Ezt a titkot sokáig őrizte, azonban szeretője, Delila kiszedte belőle, majd alvás közben leborotválta a haját, a meggyengült és lekötözött Sámsont pedig átadta a filiszteusoknak, akik Gázába vitették. Megvakították és börtönbe vetették, ám a Biblia szerint Isten megsegítette harcosát, hogy egy utolsó bosszút álljon a gyűlölt népen. A fogságban újra kinőtt Sámson haja, a filiszteusok kivezették a vak izraelit tömlöcéből, hogy szórakoztassa őket áldozatbemutatásuk közben. A lakoma közben az épület oszlopait kidöntve magára és az ott lévő több száz filiszteusra omlasztotta Dágon istenség templomát. (2012/Múlt-kor)

TÍZ ÉVE ÍRTAM - Balatonfüred nevezetességeiből - Faültetés hagyománya alulnézetben

         Már évek óta eljárogatok a Balatonfüredi Bornapokra. A finom borok mellett kiváló kulturális programok is csalogatják az embereket. Szokásomhoz híven tavaly augusztusban is nézelődtem a Tagore sétányon is. Ennek nyomán több bejegyzésem született, közte az alábbi (amit teljes egészében közlök). Az idén is meglátogattam a Borheteket. Ennek kapcsán született  a Brassdance együttes műsorásól írt augusztus 17-i bejegyzésem. Külön kíváncsi voltam, hogy a tavalyi bejegyzésemnek lett-e foganatja, ugyanis akkor felhívtam rá az önkormányzat figyelmét is. Vagy e miatt, vagy más miatt, de a pótlás megtörtént, amit a kép is bizonyít.

A TAVALYI BEJEGYZÉSEM:
          Balatonfüred egyik különlegessége, hogy az itt megfordult híres személyiségek fát ültetnek a parkban. Az elsőt Rabindranath Tagore Nobel-díjas indiai költő ültette 1926-ban. Példáját először indiai politikusok követték, majd néhány év alatt hagyománnyá vált a faültetés, idővel személyek mellett eseményeket is megörökítettek
          A hindu hagyomány szerint, aki idős korában hársfát ültet, az megéri a fa kilombosodását. Tagore - idős kora ellenére - még tizennégy esztendőt élt. A fája szépen lombosodik a sok-sok sétáló örömére. És a többi nagyszámú fa is él, növekszik. Egy kivételével. A sétány vége felé található a Zöld zóna-fa, melyet az előtte elhelyezett ismertető tábla szerint a környezet megóvásának szándékával ültettek 2001-ben. Nem lombosodott ki, ezek szerint a környezet megóvásával még problémák vannak szép hazánkban. (Ez azonban nem vonatkozik egyik kedvenc városomra, Balatonfüredre, hiszen az egyre szebb, elegánsabb, és ahol óvják a természetet, a környezetet is!)

EGY ÉV MÚLVA EZT TALÁLTAM, HATOTT A BEJEGYZÉSEM:
HA VALAKI AZ IDÉN ARRA JÁR, LEGYEN SZÍVES EGY KÉPET KÜLDENI RÓLA