Ildikók köszöntése

Kutyahumor

Érdekes mondások

Than Mórra emlékezem halála napján - 1899. március 11.

 Than Mór: Az ónodi országgyűlésen (1865; olaj, vászon, 131x174; Budapest, Parlament)

Rusz Károly metszete: Than Mór (Marastoni József litográfiája alapján)

            Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. - Trieszt, 1899. március 11) festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja.

            Kalocsán járt gimnáziumba, majd Pesten filozófiát és jogot tanult. Tanulmányai mellett Barabás Miklós festőnövendéke is volt. Tanulmányait félbeszakította, és az 1848–49-es szabadságharc alatt Görgey mellett lett hadifestő. Később betegsége miatt nem sorozták be a császári seregbe. Már mint jogász egész albumot rajzolt tele a magyar történelemből merített tárgyakkal és a szabadságharc után pedig komolyan elhatározta, hogy művészi pályára lép. Bécsbe utazott, ahol Karl Rahl vezetése alatt folytatta tanulmányait. 1855-ben Párizsba, onnan pedig Olaszországba utazott, majd az 1860-as évek elején hazatért, és műtermet nyitott.

            1864-től Lotz Károly mellett dolgozott a Pesti Vigadó falképein, majd 1870-től vele együtt készítette a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának falfestményeit. 1885-ben Olaszországba költözött, ahonnan 1890-ben tért vissza, hogy titkári állást vállaljon a Képzőművészeti Társulatnál. Így lett 1890 és 1896 között a Nemzeti Múzeum képtárának őre, majd 1896-ban rövid ideig az Országos Képtár igazgatója. Triesztben (ma: Olaszország) halt meg.

 Than Mór: Görgey Arthur és törzskara

 Than Mór: Rákóczi visszautasítja a szatmári békét

Than Mór: Attila vacsorája

Érdekes gondolatok

Teleki Sámuel Afrika felfedező emlékére halála napján - március 10.

    Széki gróf Teleki Sámuel (Sáromberke, 1845. november 1. – Budapest, 1916. március 10.) magyar felfedező, a Kenya északi részébe indult első európai expedíció vezetője.

            Ásványtant, geológiát, földrajzot és csillagászatot tanult. Származása következtében1881-ben az Országgyűlés felsőházának tagjává választották. A politikai pályán ismerkedett meg Rudolf trónörökössel a Magyar Földrajz Tudományok Társaság elnökével, és annak feleségével, Stefánia hercegnővel, II. Lipót belga király leányával, a társaság fővédnökével.

            1886-ban Rudolfék arra ösztönözték, hogy tervezett afrikai vadászata helyett inkább szervezzen expedíciót a Baringo-tótól északra elterülő vidékre, túl azokon a területeken, amelyeket Joseph Thomson (1858–1895) skót utazó feltérképezett. A legendák szerint ezen a környéken a sivatagban tenger van, amely körül óriások törzsei élnek, szigete pedig szörnyetegek és kísértetek otthona.

            Teleki és útitársa, Ludwig von Höhnel osztrák tengerészhadnagy, 1887 februárjában hagyták el Panganit (Tanzánia) 400 teherhordóval, a Ruvu folyót követve. Ők lettek az első európai utazók, akik feltérképezték a Nagy-hasadékvölgy egy jelentős szakaszát. Teleki elsőként érte el a Kilimandzsáró-hegy 5310 méter magasan húzódó hóvonalát, az első felfedező volt, aki a Kenya-hegyre lépett. Ez utóbbi hegyen 4300 métert haladt felfelé és ezután északra fordult, hogy felmérjen egy folyórendszert. A folyókat követve jutott el 1888. március 5-én az először Jáde tengerként említett tóhoz, amelyet Teleki a trónörökösről később Rudolf-tónak nevezett el. 1975-ben átkeresztelték, a turkana törzsről elnevezve, amely a partjain él. Az expedíción felfedezett egy kisebb tavat is, amelyet Stefánia-tónak nevezett el. (Mai neve Chew Bair, Etiópia déli részében.)

            Túlélve a bennszülöttek számos támadását és az éhezést, az utazók végül gazdag gyűjtéssel tértek haza és megalapozták a Néprajzi Múzeum Kelet-Afrika gyűjteményét. Számos fotót is hoztak magukkal, ezek a Kolozsvári Állami Levéltárban vannak, nagy részüket még azóta sem publikálták. (Forrás: Wikipedia)

Teleki utazásainak tudományos értéke

            A 3000 kilométeres útvonal a Baringó tótól északra olyan vidékeken haladt át, melyeket a 19. sz. második felében a térképek még fehér foltként ábrázoltak.

            Az ismeretlen útszakasz első térképezése, az expedíció történetének megírása és közreadása a kísérő Höhnel érdeme, de ez a tény nem homályosíthatja el, hogy az utazás kezdeményezője, szervezője és vezetője Teleki Samu volt. Az expedíció egyik érdeme, hogy ismeretlen vagy alig ismert törzsekről, népcsoportokról közölhettek – személyes tapasztalatokon nyugvó, máig forrásértékű – hiteles híradásokat. Teleki és Höhnel értékes és máiig egyedülálló fotódokumentációt készített, mely a 19. századi Kelet-Afrika természeti képéről, településeiről, népeiről jelentős információkat rögzített. 16 különböző néptörzstől, vagy vidékről származó, 338 darabból álló tárgyi etnográfiai anyagot gyűjtöttek, mely a Magyar Néprajzi Múzeum afrikai gyűjteményének alapjává vált. A felfedező utazás meteorológiai, geológiai, földrajzi, állat- és növénytani megfigyelései Kelet-Afrikáról számottevő új "nyersanyagot" adtak a természettudományok művelőinek. A Rudolf- és Stefánia-tavak, valamint a Teleki-vulkán felfedezése szolgáltak kiinduláspontul a Kelet-afrikai-árokrendszer kialakulását magyarázó új föld-fejlődéstörténeti elméletnek.
            Három új kaméleon fajt fedeztek fel. A kor nemzetközi hírű szakemberei által feldolgozott, 237 fajt számláló herbáriumban 32 virágos növény-, 1 páfrány-, 32 lombos moha-, 4 májmoha- és 9 zuzmófaj volt új a tudomány számára. Teleki nevét 1 májmoha és 6 virágos növényfaj viseli. Legismertebb ezek közül a Kenya-hegyen 3–4000 m magasságban megtalált Lobelia telekii Schweininf, és a Kilimandzsárón a Senecio telekii Schweininf. Arra, hogy nemcsak Höhnel, hanem Teleki is gyűjtött növényeket, az a tény utal, hogy olyan helyekről is vannak gyűjtések, ahol egyedül járt. Teleki nevét viseli a kenyai Mount Kenya nyugati oldalán található glaciális eredetű völgy, valamint a Kenya-hegy központi csúcsrégiójától délre a Shipton-, Tilma- és Sommerfelt-csúcs közötti cirkuszvölgyben, kb. 4360 m tengerszint feletti magasságban található tengerszem (Teleki Tarn). A függetlenné vált kenyai nép megbecsülésének jele, hogy a Teleki-völgy felső szakaszán, 4300 m magasságban található menedékházat is róla nevezték el (Teleki Lodge), mivel az európai felfedező utazók közül ő járt itt elsőként, és Magyarország nem akart ott gyarmatot kialakítani. (Forrás – Kubassek János: Magyar utazók lexikona, Panoráma Kiadó, Budapest, 1993, 378–382. old.