Húshagyó kedd, régiesen húshagyat

         Neve szerint ezen a napon esznek utoljára húst a nagyböjt kezdete előtt, Jézus tanítói szolgálata előtti, 40 napos sivatagi böjtjének emlékére. 

Ez a nap a húsvétig tartó nagyböjt kezdete, a hamvazószerda előtti kedd. Mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvétvasárnaptól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd (a 47. nap).

A húshagyókedd a megelõzõ hétfõvel és vasárnappal együtt a farsang farkát (háromnapok, farsangháromnapok) alkotják. A húshagyókedd a nagyböjt előtti utolsó nap, a farsangi mulatságok csúcspontja. Dalolni, táncolni azonban csak éjfélig szabad. Az ilyenkor tartott vigalmakban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender. Húshagyókedden tanácsos lemorzsolni a vetni való kukoricát és megmetszeni egy-egy tőkét a szőlő négy sarkán. Ma még mindenki jóllakhat farsangi fánkkal, kocsonyával.

Ez a nap a farsang vége. A farsang vízkereszt napjától (jan.6.) hamvazószerdáig tart, azaz mindig a húsvéthoz igazodik.

Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak a naphoz, sok helyütt karnevál vagy fesztivál van. Talán a leghíresebb a New Orleans-i karnevál, amelyet Mardi Gras-felvonulásnak is neveznek. Húshagyókeddre esik a híres Velencei karnevál utolsó napja is. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét. Francia neve Mardi Gras, szó szerint „kövér kedd”. Angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd), inkább a böjt előtti megtisztulásra utal. 

Az utolsó néhány nap a „farsang farka”, ebből is leghangosabb a vasárnap. Ekkortájt sok lakodalmat tartottak, a farsang vasárnapját el is nevezték menyegzős vasárnapnak. A farsang végeztével kiáltották ki azokat a lányokat, akiknek nem sikerült férjhez menniük. A hiedelem szerint az a lány, aki eddig nem tudott a farsang idején férjhez menni, valószínűleg már pártában is marad. A legények a lány ablaka alatt fazekakkal, vasakkal nagy zajt csaptak, és közben kiabálták: „Húshagyó, itt maradt az eladó!”

A házasságban élést egyetlen helyes életformának ismerő falusi közösségek gúnyoló szokása a házasságra elég nagy, de farsangig, vagyis a házasságkötési szezon végéig férjhez nem ment személyek ellen. A tuskóhúzás húshagyó kedden volt szokás: ekkor a legények a tuskót nagy zajjal végighúzták az utcán, majd a vénlányok ajtajára kötötték, kapujához támasztották.

Húshagyó, húshagyó, 

A lányokat itt hagyó,

Húshagyó, húshagyó,

Itt maradt az eladó!

Az ünneprontás hiedelemvilága, mondaköre is a húshagyóhoz fűződik: néha a fiatalság féktelen jókedvének nem tud parancsolni, és beletáncol a nagyböjti szent időbe, pedig akkor már vezekléssel, lemondással a húsvétra kellene készülődnie. A legenda szerint Rábahidvég határában, a Foki csárdában húshagyókedden lányok-legények báloztak. Éjfélkor mindenki abbahagyta a táncot. Egy pár azonban tovább rakta, hiába volt minden kérlelés.

Hamvazószerda reggelén a földbe süllyedtek csárdástul együtt.

Egy privigyei hiedelem szerint aki farsang utolsó napján hal meg, a pokolba jut, mert ezen a napon zárva van a mennyország.

A zalai, főleg göcseji, farsangvégi hagyományokban sűrűn fölbukkan a torma, mint mágikus, gonoszűző, bajelhárító szer. Pölöskefő zalai faluban a gazdasszony tormamártást szokott készíteni húshagyókedden, és a ház négy sarkát megkeni vele férgek, patkányok ellen. Göcsejben azt a kanalat, amellyel ilyenkor a tormát (mártást) keverik, a ház üstökébe teszik, tavasszal pedig a verebek kártevése ellen kiviszik a gabonaföldre. A farsang végén maradt tormával a házat körülhintik, hogy a kígyók, azaz a gonoszok, kártévők elkerüljék a hajlékot. Megkenik vele a tornác boronavégeit, máshol a ház négy sarkát. Hamvazószerdán a fehérnépek lábukat feltörés, eredetileg nyilván rontásba lépés ellen megkenik vele.

Hogy a kártékony szárnyasok el ne vigyék az első ízben kieresztett csibéket, húshagyókor főtt disznófej lyukas csontján keresztül néztek rájuk, és mondták: "Csóka, kánya, varjú, szarka mind vakok legyetek, csak az én csibéim legyenek szemesek." (Nagylengyel, Zala)

A vetés kártevői ellen a gazda húshagyókeddi vacsora előtt gúzst kötött fűzfavesszőből, miközben a fia kérdezgette a kamrából. Ő kintről felelt:

– Mit kötsz, mit kötsz?

– Kígyunak, békának a száját, verebekét, egerekét, patkányokét, minden kártevőét. (Szalafő, Vas m.)

MEGJELENT AZ ÚJ KÖNYVEM: Trianon történelmi tévedése

         A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület az első világháború végének 100. és a trianoni diktátum 99. évfordulójára jelentette meg a Trianon Trilógiám első kötetét. Ha meghívnak, szívesen tartok könyvbemutatót, valamint előadást Trianonról.

          A Trianon-traumát máig nem dolgozta fel a magyarság, mert mi nem a gyarmatainkat, nem a meghódított tartományainkat vesztettük el, hanem az ezer éves országunk kétharmadát. Az utódállamokban ma is hamisítják Trianont és az utána következő évtizedeket, ezzel próbálják magyarázgatni a két világháborút lezáró – nekik kedvező – békediktátumok jogosságát, amit én módszeresen megcáfolok!

           Ma a Történeti-Magyarország területéből 10 ország birtokol: Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Magyarország. De volt időszak, amikor még a Fiumei Szabadállam, Olaszország, Németország, a Szovjetunió és Jugoszlávia része is volt ezer éves magyar terület. A fenti 15 ország közül – Trianon óta – a Történeti-Magyarország területén mindössze Magyarország és Románia neve szerepelt folyamatosan a térképen, de Románia is alaposan megcsonkult közben. Ez a legnagyobb bizonyítéka Trianon történelmi tévedésének.

          Nem siránkozni akarok, nem is az etnikai feszültséget szítani, hanem azt bemutatni, hogy hogyan történt ez a hatalmas igazságtalanság és azt, hogy ennek enyhítésére mindenütt biztosítani kell a határok átjárhatóságát, és a magyar kisebbség jogainak maximális megadását.

          A 286 fekete-fehér és színes oldalon a mondanivalót 25 térkép, 102 bélyegkép, 32 képeslap és 49 kép illusztrálja.

          A 2. kötet „A trianoni diktátum korrigálása” ez év októberében, a 3. kötet "Trianon bosszúja" 2020-ban, a 100. éves évforduló (2020. jnius 4.) előtt februárban. A kiegészító kötet „A prizsi diktátum és kudarca” a párizsi békeparancs 75. évfordulója (2022. február 10.) előtt fog megjelenni.

A könyv vásárlási lehetőségei (bolti ára: 3990,- Ft):

Budapesten személyes átvétel esetén (kedvezményesen: 3000,- Ft; akár dedikálva is): B Zs B telefon: + 36/30/353 4565

(Számlát a Teleki Egyesület ad.)

Debrecenben Botos Lajostól (kedvezményesen: 3000,- Ft;)            +36/20/374 3858 (Számlát a Teleki Egyesület ad.)

Már lehet kapni a Libri és a Líra bolthálózatában, a Könyvtárellátónál, internetes terjesztőknél, valamint az Írók Boltjában: 1061 Bp. Andrássy út 45. (az Oktogon tér mellett).

Trianon előadással egybekötött könyvbemutatóimra szeretettel várlak Benneteket:

május 21. kedd 18.30 óra Hegyvidéki Trianon Társaság, Budapest, XII. ker. (Hegyvidék) Kulturális Szalon, Törpe u. 2.

május 28. kedd 17 óra Veszprém, Eötvös Károly Megyei Könyvtár

majus 31. péntek 17 óra Budapest, XX. ker. (Pesterzsébet), Csili Művelődési Központ

június 3. hétfő 16.30 óra Miskolc, II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár

június 4. kedd 17 óra Berettyóújfalu, Művelődési Központ (Közreműködnek a margittai - románul: Marghita - magyar iskola tanulói)

június 5. szerda 16.00 óra Debrecen, Meliusz Benedek Elek Emlékkönyvtár, Piac u. 68.

Magyarország az egyedüli ország a Világon, amelyik saját magával határos