Sárgabarack lekvár

hozzávalók / 12 adag

7 kg sárgabarack

1800 g cukor (kristály)

elkészítés

A sárgabarackokat megmossuk, majd kisebb adagokban forró, lobogó vízbe dobjuk egy-két percre, szűrőkanállal kivesszük, lehúzzuk a héjukat, kivesszük a magjukat és negyedekbe vágva az üstbe (fazékba) tesszük.

Amikor már az összes barack az üstben van, ráöntjük a cukrot. Lefedjük, egy éjszakán át állni hagyjuk.

Másnap reggel két- két és fél órán át főzzük közepes lángon, a végén botmixerrel kicsit pépesítjük a nagyobb gyümölcsdarabokat. Merőkanállal steril üvegekbe töltjük, befőző fóliát teszünk a teteje alá, rátekerjük a tetőket, végül befőttes gumival még jobban rászorítjuk a fóliát az üvegre.

Mielőtt száraz dunsztba tennénk, az összes üveget fejtetőre állítjuk egy pillanatra. (A száraz dunszt nálam egy kartondobozból áll, amibe az üvegeket teszem, egy törölközőből és két plédből, amikbe jól bebugyolálom a dobozt.) Addig kell a dunsztban hagyni a lekváros üvegeket, amíg teljesen kihűlnek. (Én egy-két napig szoktam benne hagyni.) (14 db 375 ml-es üveg lett tele ezzel a mennyiséggel.) (Forrás: Petra receptje)

Állatokról

  

Margit-sziget 5/3. A nádorok korában

A török időkben a sziget épületeit hadi célokra használták, Budavár 1686. évi ostromakor pedig a még meglévő épületek is elpusztultak. A 18. század idején a sziget lényegében néptelen volt, a piliscsabai uradalom kaszálójaként használták. Az országgyűlés az 1790-ben a frissen nádorrá választott Sándor Lipót főhercegnek, II. Lipót császár és király fiának adta ajándékba, hogy hamarabb otthon érezze magát Magyarországon. Az 500 éve tartó egyházi uralmat fölváltotta tehát a Habsburgok sajátos "magyar ágának", a nádoroknak az uralma, ami egy bő évszázadig, 1909-ig tartott. A szigetet ezért gyakran emlegették a nádori méltóság latin nevéből Palatinus-szigetnek, ennek emlékét őrzi a Palatinus strand neve is.

Sándor Lipót főherceg megkezdte az elhagyatott sziget fölújítását, és 1795-ben bekövetkezett halála után ezt a munkát folytatta öccse, a nádori posztot 50 éven át betöltő József főherceg is. A sziget tehát a nádor magánbirtoka lett, gondosan elrendezett parkjába növényritkaságokat ültettek, a nádornak pedig szép palotát építettek, amely később szállodaként funkcionált, ám 1945-ben elpusztult. Átlag ember számára sziget nem volt látogatható.

Jöttek viszont a híres vendégek: 1814-ben a nádor híres Margit-szigeti szőlejében együtt szüretelt az Európa sorsának újrarendezésén munkálkodó bécsi kongresszusról Pestre átránduló I. Ferenc osztrák császár, magyar király, I. Sándor minden oroszok cárja és III. Frigyes Vilmos porosz király. A sziget szépségét az 1838. évi nagy árvíz rontotta el: a víz levonulása után közel egyméteres iszapréteg maradt a szép park helyén. A károkat a nádor természetesen hamar kijavíttatta. (Folytatom)

Csetneki Juhász Balázs: Vénlegény szerelme

Amikor férjhez mentél azt írtad:

Sohasem szerettél, sohasem szerettél.

Már elfeledtél, tudom már elfeledtél.

Nem dúlnak már fel  forró szerelmes

Gondolatok, hozzám űző vágyak,

Már tudsz aludni békében,

Nem gyűröd magad alá a takarót

Mint régen, már elfeledtél, tudom.

Fájt, fájt, hogy már nem kerestél..

Tudom, már elfeledtél.

Arcodat  nem önti el már a pír,

Ha a feszülő emlődet simogatom,

Nem mondod, lassabban, lassabban,

Hogy élvezni tudd a perceket.

Már elfelejtettél tudom.

Mikor férjhez mentél azt írtad,

Nem szerettél, nem szerettél,

Fájt, fájt hogy sohasem kerestél,

Sohasem kerestél.

Fáradságos, nehéz napok jöttek,

Hűtlen, semmi évek, már elfeledtél.

Engem talán csak a rég volt vágyak,

A kihűlt ágyak, szemed alatt gyűlő

Árnyak idéznek, milyen volt régen.

A kérlelhetetlen idő a múlandóság

Minden jelét véste belém, nem feledtelek soha,

Egész életemben csak téged szerettelek.

Egész életemben küzdöttem ellened,

Feledjelek! Feledjelek! Ne emlékezzek rád!

Őzike szemed kerek fényére,

Tested közelére, kezed cirógató melegére,

Mosolyodra, ahogy a végtelent beragyogta.,

Illatodra, az édes szavak bársonyára.

Hiába, kerestem, kutattam másokban a csodát,

Sehol sem találtam,

De a vérem mégis zaklatott, hajtott tovább,

Végül egyedül maradtál az örök, az igaz,

Végül egyedül maradtam, egyedül, egyedül.

Magányos, könnyes éjszakákon át,

Űzött az álom régi vággyal, régi hévvel,

Hiába kerestelek, nem találtalak,

Már álmomban sem vártál,

Tudom, végleg elfeledtél,   

 De ott, akkor talán mégis csak szerettél.

Még mai is várok, csak várok rád,

Pedig tudom, nem jössz soha már,

Soha már.

Gyerekek görbe tükörben

A Margit-sziget (5/2.) A fénykor

A sziget első nagy fénykorát furcsa módon a tatárjárásnak köszönhette. A muhi csata katasztrófája után egészen Dalmáciáig menekülő, és ott mindkét lányát elveszítő IV. Béla ugyanis fogadalmat tett, hogy amennyiben az Úr újra leánnyal ajándékozza meg, valamint az ország megmenekül a tatár veszedelemtől, a lányát Isten szolgálatára rendeli. 1242 januárjában született meg a király lánya, Margit, akit IV. Béla a hazatérte után először Veszprémben, majd 9 éves korától a Nyulak szigetén alapított Domonkos-rendi kolostorban neveltetett. 1242-ben egyébként maga a király is az épségben maradt szigeti udvarházban telepedett meg, mivel a királyi palotát porig égették a tatárok.

A sziget fokozatosan benépesült. A 14. századi ferences kolostor oromfala, csúcsíves, mérműves ablaka, toronymaradványok, csigalépcső-darabok máig láthatóak. A sziget déli részére beköltöztek a johannita lovagok, az esztergomi érsek pedig az északi részén, a ami Árpád hídtól nem messze épített várat. A király lányának otthont adó domonkos kolostor aztán igazi nagyhatalommá nőtte ki magát. A zárda lakói még az esztergomi érseknek sem voltak alárendelve, közvetlenül a pápa parancsolt nekik, hatalmas birtokokkal rendelkeztek a környéken, s ők voltak Pest és Buda legfőbb urai is. A vámszedés jogával is rendelkeztek, adófizetés pedig természetesen föl sem merült. Nem csoda hát, ha az ország legnemesebb családjai adták leányaikat a Margit-szigeti kolostorba, amely így a korban egyfajta előkelő leánynevelő intézetként is funkcionált.

A kolostor fontos országos eseményeknek is helyszíne volt, hiszen 1266-ban itt kötött békét IV. Béla királyunk a fiával, V. Istvánnal (akinek a sírját itt megtalálták). Margit szentté avatási eljárása pedig nem sokkal 1270-ben bekövetkezett halála után megkezdődött, ám sajnos igencsak elhúzódott: csak 670 év elteltével, 1944-ben avatták szentté. A szentté avatási eljárásnak – és így közvetve a szigeti helyszínnek – köszönhetjük az egyik legelső általunk ismert magyar nyelvű könyv szövegét is. A Szent Margit csodatételeit dokumentáló iratokra épült a szent királylány magyar nyelvű életrajza, ami vélhetően már a 14. század elején elkészült, hogy a latinul esetleg nem tudó apácák és zarándokok is okulhassanak belőle. Ez a páratlanul bájos nyelvemlék, amelyből az egyes helyiségek rendeltetését is meg lehetet állapítani, izgalmas bepillantást enged a 13. századi apácák életébe, Ráskay Lea 16. századi Margit-szigeti apáca másolatában maradt ránk. Ez jól jelzi azt, hogy Margit kultusza egészen a török hódításig eleven maradt. 1540-ben az apácák Margit ereklyéivel együtt kénytelenek voltak elhagyni a szigetet, a kolostor pedig elnéptelenedett. A török hódoltság alatt a romba dőlt épület lassan betemetődött. Az 1838. évi árvíz után a sziget útjainak feltöltéséhez szükséges földet innen termelték ki, és ekkor bukkantak a templom romjaira. Padlója alatt sok sír is napvilágra került, de Margit sírhelyét csak 1958-ban találták meg a régészeti kutatás során. (Árpádházi-szent Erzsébetről hosszan megemlékezem 2013. január 18-i bejegyzésemben.) (Folytatom)

Iskolai dolgozatokból

A hajó jéghegynek ütközött és elsüllyedt a Duna közepén. Innen gyalog folytatták útjukat.

Amíg Madách a börtönben sínylődött, felesége romlásnak indult.

A janicsárok felmentek Budára, elszaporodtak és elfoglalták a várat.

IV. Béla a tatárjárás után a kihalt nép pótlásáról személyesen gondoskodott.

IV. Béla várromokat épített.

A hős várkatonák általában nem érték meg a haláluk napját, mert már korábban elestek a csatában.

Dugovics Titusz hátsóját a falnak támasztotta, és azon felmászott.

A századfordulón Ady termékenyítette meg a tudósokat.

Radnóti Miklós fasiszta építőtáborban halt meg.

Móricz Zsigmond később megnősül, és elveszi a feleségét.

A néma Katrin hallgatag lett…,

Arany János 1817-tól 1822-ig született.

A Hunyadi László olyan ballada, amelyben a főhőst feldolgozzák.

Rákóczi Ferenc úgy halt meg, hogy belefulladt a Rodostóba.

Arany János velszi bárdokkal sújtott le a Habsburg-házra..

Leonardo da Vinci két olasz földbirtokos volt a középkorban.

Zrínyi Miklóst a bécsi kamara által feltüzelt vadkan ölte meg..

Petőfi egy szegény cselédlány és a magyar nép fia.

Petőfi mindent megtenne a nemzet érdekében, csakhogy ő is hősi halott legyen.

Petőfi úgy rohant a csatába, hogy jobb kezében a vers, bal kezében pedig a kard volt

Kölcsey 1815. januárjától 1816. tavaszáig nem írt verset. Ebből az időszakból 3 verse maradt ránk.

Zrínyinek csak fél szeme volt, ám ez nagyon zavarta a csatákban.

A katonák életüket és halálukat kockáztatták.

A hős holtan esett össze. Nagyon sajnálta, de akkor már nem volt mit tenni.

A víz oxigénből és folyadékból áll.

A mocsári vész 1526-ban volt.

A Szent Jobb István király bal keze.

Janus Pannonius 15 éves korában elterjedt Európában.

Szemünk közepén van egy nyílás, amely mindenkinek fekete, mivel a fejünk belül sötét.

A föníciaiak kereskedtek és iparkodtak.

A gesztenyesütögető néni kiáll a sarokra, és odacsalogatja az embereket a szagával.

Arábiában a vizet cisztercitákban gyűjtik.

Sok régi kőzetben megtalálhatóak az őskori halak lábnyomai.

Döbrögi a harmadik levonásban két púppal gyarapodik.

A középkorban a várakat katakombákkal lőtték.

(Az interneten találtam. Nagy Beáta tanárnő gyűjtése)

Margit-sziget (5/1). A kezdeti időkben

A Margit-sziget kereken 2,5 km hosszú, közepén 500 m széles. A Duna hordalékából jött létre. Régebben gyakran változott az alakja, hiszen amit a folyó elvett a sziget északi csücskéről, azt a déli végén rakta le. Eredetileg három részből állt: a mainál lényegesen keskenyebb középső szigetből, a mai Dagállyal szembeni Fürdő-szigetből az északi végen, valamint a Festő-szigetből a mai sziget délnyugati részén. A Festő-szigetet a 19. század végén a Margit-szigethez csatolták, a Fürdő-szigetet pedig 1874-ben elkotorták. Érdekesség, hogy a Fürdő-szigeten rengeteg artézi forrás volt, amelyek a sziget elkotrása után a Margitsziget északi végén találtak maguknak utat.

A sziget a római időkben is lakott volt. Mivel akkoriban a Duna jelentette a Római Birodalom határát, valószínűleg a sziget is része volt a rómaiak védelmi rendszerének. Lényegesen többet tudunk a sziget Árpád-kori történetéről: ide jártak vadászgatni királyaink udvartartásuk tagjaival. A vadászokról a sziget az Urak szigete neve kapta, a vadászok célpontjairól

pedig Nyulak szigete néven kezdték emlegetni a népszerű rágcsálókban gazdag földdarabot. A királyi vadaskert olyan vonzó volt, hogy Imre királyunk (1196–1204) vélhetően e szigeten alakította ki uralkodásának legfőbb központját. A 12. század végén pedig már az első szerzetesek, a premontreiek is megtelepedtek itt, emlékük a kolostor temploma (Szt. Mihály-templom). (Folytatom)

Figyelemreméltó tanácsok