Margit-sziget 5/3. A nádorok korában

A török időkben a sziget épületeit hadi célokra használták, Budavár 1686. évi ostromakor pedig a még meglévő épületek is elpusztultak. A 18. század idején a sziget lényegében néptelen volt, a piliscsabai uradalom kaszálójaként használták. Az országgyűlés az 1790-ben a frissen nádorrá választott Sándor Lipót főhercegnek, II. Lipót császár és király fiának adta ajándékba, hogy hamarabb otthon érezze magát Magyarországon. Az 500 éve tartó egyházi uralmat fölváltotta tehát a Habsburgok sajátos "magyar ágának", a nádoroknak az uralma, ami egy bő évszázadig, 1909-ig tartott. A szigetet ezért gyakran emlegették a nádori méltóság latin nevéből Palatinus-szigetnek, ennek emlékét őrzi a Palatinus strand neve is.

Sándor Lipót főherceg megkezdte az elhagyatott sziget fölújítását, és 1795-ben bekövetkezett halála után ezt a munkát folytatta öccse, a nádori posztot 50 éven át betöltő József főherceg is. A sziget tehát a nádor magánbirtoka lett, gondosan elrendezett parkjába növényritkaságokat ültettek, a nádornak pedig szép palotát építettek, amely később szállodaként funkcionált, ám 1945-ben elpusztult. Átlag ember számára sziget nem volt látogatható.

Jöttek viszont a híres vendégek: 1814-ben a nádor híres Margit-szigeti szőlejében együtt szüretelt az Európa sorsának újrarendezésén munkálkodó bécsi kongresszusról Pestre átránduló I. Ferenc osztrák császár, magyar király, I. Sándor minden oroszok cárja és III. Frigyes Vilmos porosz király. A sziget szépségét az 1838. évi nagy árvíz rontotta el: a víz levonulása után közel egyméteres iszapréteg maradt a szép park helyén. A károkat a nádor természetesen hamar kijavíttatta. (Folytatom)

Csetneki Juhász Balázs: Vénlegény szerelme

Amikor férjhez mentél azt írtad:

Sohasem szerettél, sohasem szerettél.

Már elfeledtél, tudom már elfeledtél.

Nem dúlnak már fel  forró szerelmes

Gondolatok, hozzám űző vágyak,

Már tudsz aludni békében,

Nem gyűröd magad alá a takarót

Mint régen, már elfeledtél, tudom.

Fájt, fájt, hogy már nem kerestél..

Tudom, már elfeledtél.

Arcodat  nem önti el már a pír,

Ha a feszülő emlődet simogatom,

Nem mondod, lassabban, lassabban,

Hogy élvezni tudd a perceket.

Már elfelejtettél tudom.

Mikor férjhez mentél azt írtad,

Nem szerettél, nem szerettél,

Fájt, fájt hogy sohasem kerestél,

Sohasem kerestél.

Fáradságos, nehéz napok jöttek,

Hűtlen, semmi évek, már elfeledtél.

Engem talán csak a rég volt vágyak,

A kihűlt ágyak, szemed alatt gyűlő

Árnyak idéznek, milyen volt régen.

A kérlelhetetlen idő a múlandóság

Minden jelét véste belém, nem feledtelek soha,

Egész életemben csak téged szerettelek.

Egész életemben küzdöttem ellened,

Feledjelek! Feledjelek! Ne emlékezzek rád!

Őzike szemed kerek fényére,

Tested közelére, kezed cirógató melegére,

Mosolyodra, ahogy a végtelent beragyogta.,

Illatodra, az édes szavak bársonyára.

Hiába, kerestem, kutattam másokban a csodát,

Sehol sem találtam,

De a vérem mégis zaklatott, hajtott tovább,

Végül egyedül maradtál az örök, az igaz,

Végül egyedül maradtam, egyedül, egyedül.

Magányos, könnyes éjszakákon át,

Űzött az álom régi vággyal, régi hévvel,

Hiába kerestelek, nem találtalak,

Már álmomban sem vártál,

Tudom, végleg elfeledtél,   

 De ott, akkor talán mégis csak szerettél.

Még mai is várok, csak várok rád,

Pedig tudom, nem jössz soha már,

Soha már.

A szenvedélyek napja - június első keddje. A szesznek jó hatása is van

Vörösbor  fogyasztása kifejezetten mérsékli az érelmeszesedés  kialakulását, naponta  egy pohárnyi, 1,5-2 dl bor kb. 15%-kal csökkenti a  szívinfarktus rizikóját. A borban lévő anyagok  csökkentik az inzulinrezisztenciát, kedvező hatással  vannak az anyagcserére, csökkentik a pulzust és a szívet  jó energetikai állapotba hozzák. Ugyanakkor ennek a  mennyiségnek nincs kimutatható máj- és idegkárosító  hatása és nem okoz függőséget sem.

A pálinka  alkoholtartalma 40-50% körüli, hazánkban a reggeli fél  kupica, illetve az étkezések előtti, aperitifként való  fogyasztása terjedt el, mely nem túl kedvező élettani  szempontból. Az üres gyomorra ivott pálinka,  bár étvágygerjesztő hatású, károsan hat a  gyomorra.

A tömény italok fogyasztásának ideális  ideje étkezés után van. Ekkor felszívódásuk, hatásuk  mértéke csökken ugyan, de a szervezet  ilyenkor emésztést serkentő szerként hasznosítja.  Fertőtlenítő hatása miatt a pálinka megfázás esetén is  jól jöhet.

Népi gyógymódok köhögés és rekedtség  ellen az ágyas pálinkák különféle formáit és a mézes  pálinkát javasolják. A pálinka önmagában jó a magas  vérnyomás ellen. A foghagymás pálinkavalóságos  varázsszer.

       

Magyar borvidékek bélyegen:

Az alkoholok ételek melletti  alkalmazása során azt találták, hogy mind a vörösboros,  mind a sörös pácolás hat órán keresztül a káros  vegyületek megjelenését 90 százalékban megakadályozta.  A harmadik rákkeltő anyag kifejlődését a sör már négy  óra alatt olyan mértékben csökkentette, mint a vörösbor  hat órai pácolás végére! A kutatók úgy gondolják, hogy a  sörben és a borban lévő természetes cukrok gátolják a  húsban lévő, vízben oldódó molekulák kiáramlását a  felszínre, ezért azok a hő hatására nem alakulnak  át rákkeltő anyagokká. Arról nem is beszélve, hogy a  pácolás eredményeként a hús is ízletesebb lesz. 

Kertészetben a növények ápolásához is jól jöhet egy kis  sör. Csodákat művel, hatására a fű is gyorsabban nő.

A  sört a fodrászatban is előszeretettel használják a haj  formázására és ápolására. B6 és B2 vitamintartalmának  köszönhetően erősebbé és fényesebbé teszi a hajat. A  különféle hajhabok és zselék helyett is használhatják,  mivel a világos sör kitűnő hajformáló. Hajmosás után a  fejbőrt és a hajszálakat is jól be kell dörzsölni, majd  15 perc után bő vízzel leöblíteni.

A Magyar Királyság területe

          A honfoglalás után, a 9. század végén az országhatárt lakatlan vagy lakhatatlan területsávok, természetes akadályok szolgálták, az ún. gyepűrendszer. Ezt északon és keleten a Kárpátok hegyvonulata, délen a Duna és Dráva folyók vonala, nyugaton pedig mocsaras, ingoványos terület jelentette. A Történeti-Magyarország területe több mint ezer éven át folyamatosan formálódott, de a törzsterülete a honfoglaláskor felvett alakját szinte változatlanul megtartotta.

         A történelem kíméletlenségére kiváló példa, hogy a török hódoltság megszűnése előtt a Történeti-Magyarország négy részre tagolódott, melyből a Porta 172 ezer km²-t birtokolt (birodalmi: 122 ezer km², hódoltsági: 50 ezer km²), az Erdélyi Fejedelemség 70 ezer km², Thököly Imre Felső-Magyarországi Fejedelemsége 40 ezer km², a Magyar Királyság 38 ezer km² volt.

         A török kiűzése után, a karlócai békével (1698. november 13.) kezdődően a Történeti-Magyarország majdnem egész területe a Habsburg Birodalom keretébe került. A Temesi Bánság majd csak 1718. július 21-én a pozsaróci (németül: passarowitzi; szerbül: pozsareváci) béke alapján lett újra Magyarország része. Különböző időszakokban különböző belső felosztások jellemezték a Kárpát-medencét, pl. Erdély, Partium, Horvátország, Szlavónia, Katonai határőrvidék, katonai kerületek, székek, megyék.

1848–49-ben Magyarország ki akart szakadni a birodalomból, de a külső nemzetközi erők ezt megakadályozták.

Az 1867-es magyar-Habsburg kiegyezéssel helyreállt a történeti terület egysége, sőt a Fiumei Kerület révén újra tengermellékhez is jutott az ország. Ez egy zárt egységet, egy egységes állam kialakulását eredményezte ezen a területen: infrastruktúrában, politikában, gazdaságban, közigazgatásban.

         A Habsburg–osztrák–magyar kiegyezés a birodalmat dualista állammá alakította át: Osztrák Császárságra és Magyar Királyságra. A kiegyezés Magyarországot azelőtt alig remélt hatalmi helyzetbe juttatta, hiszen a Monarchia európai nagyhatalom volt, és Magyarország elismert államisággal rendelkezett ennek a nagyhatalomnak keleti része felett. Korlátozott államiságot, állami szuverenitást nyertünk, de a Monarchia osztrák fele is önként korlátozta szuverenitását. A „közös ügyek” a következők voltak: az uralkodó személye, a hadügy, a külügy és a „közös ügyeket” ellátó pénzügy (ide tartozott később Bosznia–Hercegovina együttes kormányzása). A közös hadsereg mellett volt külön Magyar Királyi Honvédség is, voltak magyar érc- és papírpénzek, ill. a magasabb címleteken az egyik oldal felirata német, a másik magyar volt. Magyarországnak önálló igazságügyi rendszere, rendőrsége, postája és bélyegkiadása volt. A Monarchián belül egységes volt a vámterület, mindenki szabadon utazhatott, mozoghatott, letelepedhetett, dolgozhatott. A Magyar Posta annyira toleráns volt, hogy még azokat a leveleket is kézbesítette, amelyeket a Magyar Királyság területén a település nemzetiségi nevére címeztek. (Nem úgy mint a Monarchia összeomlása után az utódállamok.)

         Magyarország természetes határát a Kárpátok láncai, az Alpok keleti nyúlványai és a Horvát-Szlavón hegység alkotta. A politikai határvonal futása mindenkor ezeket a természetes vonalakat igyekezett követni. A Magyar Királyság 4166 km hosszú határának 86%-a természetes határként, a hegyek és a folyók mentén alakult ki. Az Osztrák–Magyar Monarchia belső és külső határai esetében a határvonalat eltérő fontossággal kezelték. A magyar politikai határ 50 %-a az Osztrák Császársággal volt közös, míg 20 %-a román, 11 %-a szerb, 14 %-a bosnyák viszonylatba került, a fennmaradó 5 %-a pedig a tengerrel érintkezett. Bosznia-Hercegovina és a Magyar Királyság közötti határ is belső határnak számított, mivel a tartományt az Osztrák–Magyar Monarchia 1878-ban okkupálta (felügyelte), majd 1908-ban annektálta (beolvasztotta), és a két társország közösen kormányozta. A magyar kormányok a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság közös határainak megjelölését fontos elvi kérdésnek tartották ugyan, de a határvonal pontos, folyamatos kijelölésére mégsem került sor, csupán ott helyeztek el határjeleket, ahol az emberek mindennapi tevékenységeik során megfordultak.

         Az első világháború során – a bukaresti béke (1918. május 7.) értelmében – történelme folyamán Magyarország területe utoljára még 3772 km²-rel növekedett is.      A Tanácsköztársaság fegyverrel szembeszállt a területi szétdarabolás megakadályozására, de a túlerő és az antant félrevezetése végül a vereségéhez vezetett.

A trianoni békediktátum (1920. június 4.) nemcsak feldarabolta a Történeti-Magyarországot, hanem jelentős magyar etnikum is átkerült az utódállamokba az északi, keleti és déli részeken. Trianon igazságtalanságát legjobban az bizonyítja, hogy az utolsó száz évben – a történelemben egyedülálló módon – az ezeréves Magyarország területén keletkezett körülbelül 12 580 km országhatárból mindössze 210 km maradt állandó Magyarország és Románia határának déli részén Kötegyán és Kübekháza között, aminek sem a nyomvonala, sem a két oldalán található országok neve nem változott meg. Az itt lakókat pedig mindössze egyszer, Sopronban és környékén kérdezték meg, hogy hová szeretnének tartozni. Annak közismert eredménye után azonban soha többet nem merték megkérdezni a lakosság akaratát a hovatartozás kérdésében.

A székely Határjárókkal 2022-ben a Keleti-Kárpátokban Batár Zsolt Botond (jobb oldalt) is túrázott. Molnár Sándor egyesületi elnök, túravezető, útikalauz-író mutatja merre húzódott a magyar-román ezeréves határ (OHT 51-54). A képen a csoport negyede látható.

Pünkösd ünnepére

Máma van, máma van

Piros pünkösd napja.

Holnap lesz, holnap lesz

A második napja.

András, bokrétás jól megfogd

Lovadnak a zabláját,

Hogy ne tapossa, hogy ne tapossa

A pünkösdi rózsát.

 

Erre mentek a kisasszonyok

Szép gombos ruhába

Beleléptek véletlenül

Pünkösdi rózsába.

András, bokrétás jól megfogd

Lovadnak a zabláját

Hogy el ne tapossa

A pünkösdi rózsát.

(Népköltészet)

          Húsvét után, az 50. napon ünnepli a keresztény világ a szentlélek eljövetelét. Ez az ünnep a pünkösd, az egyházi év harmadik legnagyobb ünnepe. A középkorban a Szentlélek eljövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a tüzes nyelvek jelképezésére égő kócot, rózsákat és ostyát hullattak a magasból, néhol fehér galambokat eresztettek szét a templomban.

          A néphagyomány pünkösdkor köszönti az élet megújulását. Ilyenkor volt szokás a lányok mosdóvizébe pünkösdi rózsa szirmot szórni, a legények pedig pünkösdi rózsát vittek kiválasztottjuk ablakába. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. 

         Szimbolikus növénye a pünkösdi rózsa, szirmával a szentlélek tüzének lángnyelveit jeleníti meg.  Magyarországon is őshonos Pécs környékén. Legismertebb a bánáti bazsarózsa. Kerti dísznövényként valószínűleg a 16. században jelent meg nálunk. Parasztkerti dísznövényként az évelő pünkösdi rózsa régóta közkedvelt. Magyar György (1844-1923), aki Alcsúton és a Margit-szigeten is parkosított, Csobánkán évelő kertészetet rendezett be, amelynek Paeonia-gyűjteménye országos hírű volt.