2023. november 18., szombat

Séta Erdélyben

 Békási víztározó

 Csíksomlyó

 Fogarasi-havasokban

Szerecsen-sziklák és a Maros

 Atyha - székelykapu

Székelyudvarhely - székelykapu

 Kalotaszegi viselet

Magyarvista - Kalotaszegi szoba

Korond - Fazekasmester háza

Vajdahunyad vára

Tordai hasadék

2023. november 17., péntek

Budapest ünnepnapjára - nov. 17.

1867-ben, a kiegyezés után, Pesten is hozzákezdtek a nagy urbanizációs feladatok végrehajtásához. 1872-ben az országgyűlés megszavazta az egyesített Budapestről szóló törvénycikkelyt. Az új városi választások után 1873. november 17-én, az ünnepi közgyűlésen egyesült Pest, Buda és Óbuda. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében ez a nap BUDAPEST ÜNNEPNAPJA. A város első főpolgármestere Ráth Károly lett, polgármesterré pedig Kammermayer Károlyt választották. Ebben az időben került a város fejlesztését irányító Fővárosi Közmunkák Tanácsának élére báró Podmaniczky Frigyes.

A város legnagyobb viztározó-medencéjének tetején, a Gellért-hegyen látható ez a kilátókő-szobor, melyen "Buda királyfi és Pest királykisasszony" egymásra talál. Vadász György munkáját 1982-ben állították fel.


A fenti szobor bemutatása mellett az egyik legszebb pesti verssel is tisztelgek Budapest előtt.
Kosztolányi Dezső:
Üllői-úti fák


Az ég legyen tivéletek,
Üllői-úti fák.
Borítsa lombos fejetek
szagos, virágos fergeteg,
ezer fehér virág.
Ti adtatok kedvet, tusát,
ti voltatok az ifjúság,
Üllői-úti fák.

Másoknak is így nyíljatok
Üllői-úti fák.
Szívják az édes illatot,
a balzsamost, az altatót
az est óráin át.
Ne lássák a bú ciprusát
higyjék örök az ifjúság
Üllői-úti fák.
Haldoklik a sárgult határ,
Üllői-úti fák.
Nyugszik a kedvem napja már,
a szél búsan dúdolva jár,
s megöl minden csirát.
Hova repül az ifjúság?
Feleljetek, bús lombu fák,
Üllői-úti fák.
A lírikus Kosztolányi első kötete, a Négy fal között jellegzetesen századfordulós, szecessziós kötet. Egyik jellegzetessége a Budapest-kultusz, a nagyváros igenlése.
A kötet legnépszerűbb és máig élő alkotása, az Üllői-úti fák (1906-ból) a századfordulón népszerű sanzon reprezentatív darabja, könnyes-bús búcsúzás az ifjúságtól. Az elégikus hangvételt az erőteljes jambusok fokozzák, s a zeneiség melankóliává oldja és általánosítja az egyéni érzést. Azzal, hogy mindegyik versszak második és utolsó sorában újra meg újra nevén nevezi, mintegy megszólítja az Üllői úti fákat, a vers meghitt hangulatát, sejtelmességét fokozza. (Hatszor ismétlődik a sor: Üllői úti fák, mindannyiszor más hangulati árnyalattal, mint egy visszatérő zenei motívum).
Kosztolányi Dezső (1885-1936) kiváló költő és jeles műfordító, mint a fentebb látható emléktábla aposztrofálja, Budapest ma egyik legforgalmasabb, legzajosabb és legbüdösebb pontján lakott a vers megírásakor. Az Üllői út Kálvin tér és Ferenc körút közé eső szakaszának közepén, a 21-es szám alatt. Tekintélyes és tipikus, eklektikus, 4 emeletes pesti bérházról van szó.

A Nap nélkül nincs élet

2023. november 16., csütörtök

A tolerancia nemzetközi napján - - - nov. 16. Nők-férfiak a humor tükrében

A fiatal házasok vesznek egy összerakható szekrényt. Hazaviszik, a férj elmegy dolgozni. A feleség összerakja a szekrényt, nézi, nézi, amikor elmegy az utcán a villamos, a szekrény pedig hopp, összedől.
–Nem baj! – gondolja a nő, és újra összerakja.
Jön a villamos, a szekrény újra szétesik. Gondolkodik a nő, mit csináljon. Becsönget a szomszéd férfihoz, jöjjön át segíteni.  Az összerakja a szekrényt, kis idő múlva újra jön a villamos, a szekrény összedől... Mit lehet csinálni? A szomszéd javaslata: – Rakjuk össze, bemegyek a szekrénybe, rám csukja az ajtót, megnézem hol esik szét, és ott megerősítjük.
Így is történik, szekrény össze, a szomszéd be a szekrénybe, de ekkor csöngetnek, jön haza a férj: –Sikerült elszabadulnom hamarabb a munkahelyről, hazajöttem összerakni a szekrényt!
Belép a szobába, látja a szekrényt: –De ügyes vagy, már össze is raktad! –kinyitja az ajtót, meglátja a pasit: –HÁT MAGA MEG MIT KERES ITT?
Válasz: –Nem fogja elhinni: várom a villamost!


Egy téli estén, a vacsora után az ifjú feleség odabújik a férjéhez és csendesen így szól: –Ugye, drágám, az én bőröm olyan, mint a meisseni porcelán?
–Ja.
–És ugye a hajam látványa is oly gyönyörű, mint egy érett búzamezőé?
–Ja.
–És ugye az ajkaim is olyanok, mint egy frissen kinyílt piros rózsa?
–Ja.
–Jaj, drágám, egyszerűen imádom, amikor ilyen költői hasonlatokkal árasztasz el!

–Bennem és a férjemben csak egy dolog a közös: egy napon házasodtunk.

Az iskolás kisfiú odaszalad az apjához: –Apuci! Ha a mohamedánoknak több feleségük is lehet, akkor miért van az, hogy nálunk meg egy férfinak csak egy felesége lehet?
–Azért, kisfiam, mert nálunk a törvény így védi azokat a férfiakat, akik gyengék ahhoz, hogy a maguk erejéből védekezzenek!


Egy fiatal házaspár gyereket vár. Csak még nevet nem találtak neki. Megszólal a férj: –Nevezzük úgy, mint a nagyapámat.
–Még mit nem? Milyen név az, hogy TATA?

 –Idióta voltam, amikor férjhez mentem hozzád!
  –Nem vitatom. De akkor olyan szerelmes voltam, hogy nem vettem észre…

Miért kell a nőnek inkább szépnek, mint okosnak lennie?

Mert a férfiak inkább látnak, mint gondolkoznak.

Mindig aggódom, amikor hétvégére elmész a haverjaiddal - mondja a csinos, fiatal feleség a férjének.
–Ne aggódj, drágám, hamarabb visszajövök, mint gondolnád - nyugtatja a férj.
–Hát éppen ez az!

A fiatalember a presszó asztalnál meséli a barátjának. –Az én feleségem egy 165 centiméter magas, hosszú, hullámos szőke hajú, zöld szemű lány lesz...
–Ilyen pontos elképzeléseid vannak? - kérdezi a barátja.
–Elképzelés? Ugyan! Azt mondta az apja, hogy ha nem veszem feleségül, agyonlő.

A dülöngélő részeg nekimegy egy asszonynak, aki hatalmas pofont kever le neki.
–Már haza is értem? – csodálkozik a részeg.

Két vadász beszélget az anyósokról: –Tudod mikor kacsintottam utoljára az anyósomra?
–Nem, mikor?
–Hát, amikor célba vettem.

A hajótörött – összeszedve utolsó erejét – kiúszik a lakatlan szigetre.
Partot érve a fáradságtól elájul. Arra tér magához, hogy ott áll mellette a felesége és üvölt: –Hol voltál, Józsi?! A hajó már tegnap elsüllyedt






Tudathasadás?













Vigyázat a túlzott sófogyasztással!

A túlzott sófogyasztás napjaink egyik legnagyobb táplálkozásbeli problémája, melynek komoly egészségügyi következményei lehetnek.
            A só, azaz a nátrium-klorid két alkotórésze a nátrium (40 %) és a klór (60 %). A nátrium a klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartását szabályozza. Jelentős szerepe van az ingerület-átvitelben, így az ideg- és izomműködésben, valamint a vérnyomás szabályozásában és egyes enzimek aktiválásában. A klór a gyomorsósav alkotórészeként az emésztésben, a nátriumhoz illetve káliumhoz kötött kloridion formájában a só-víz háztartásban és a sav-bázis egyensúly fenntartásában működik közre. Az energiát nem adó, ugyanakkor a szervezet megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen nátrium az egyik legfontosabb makroelem a szervezet számára, azonban napi 1,5–2 gramm mennyiség elégséges belőle egy egészséges felnőtt napi nátriumigényének fedezéséhez. Napi nátriumbevitelünk csaknem teljes egészében a konyhasóból származik, 2 gramm nátrium 5 gramm konyhasónak (NaCl) felel meg
Milyen sókkal találkozhatunk?
            Különböző sótípusok léteznek, attól függően honnan származik a só (tengeri só, kősó), vagy finomítják-e (finomított, finomítatlan), továbbá hogy milyen szemcseméretű (durva, kristály, finom). A só származási helye befolyásolja a mikroelem tartalmát, de a fő alkotórésze minden esetben a nátrium és a klorid. Magas vérnyomást a túlzott nátriumbevitel okoz, ebből a szempontból a tengeri só használata a konyhasó helyett semmiféle előnnyel nem jár!
            Egyre több helyen találkozhatunk "csökkentett nátriumtartalmú só"-val, mely nátriumtartalmát valamilyen más komponenssel helyettesítik, leggyakrabban káliummal. Azok számára, akik nem kívánnak leszokni a sózásról, alacsonyabb nátriumtartalma miatt előnyösebb lehet. A leggyakoribb a 30%-kal csökkentett nátriumtartalmú só, mely esetében a káliummal történő helyettesítés egészséges egyének számára nem jelent kockázatot, vesebetegeknél azonban mellőzni kell. Fontos lenne azonban, hogy a sóbevitelt élelmiszerválogatással és a sózási szokások megváltoztatásával csökkentsük, ez utóbbi törekvést ez a sótípus nem segíti, mivel hasonlóan "sósnak" érezzük, mint a hagyományos étkezési sót, azaz fenntartja a sós íz iránti igényt.
            A jódozott só alkalmazása a konyhasó helyett hasznos lehet, mivel Magyarország nagy része jódhiányos terület. A jódpótlás megoldásának az optimális módja azonban nem a jódozott só túlzott használata.
Mennyi sót fogyasztunk?
            Hazánkban az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által végzett legújabb reprezentatív Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot vizsgálat (OTÁP 2009) adatai szerint a sóbevitel nőknél 12 gramm, míg férfiaknál 17,2 gramm, azaz az ajánlott érték több mint 2,5, illetve 3,5-szerese. Az OTÁP 2009 vizsgálat szerint a felnőtt lakosság feldolgozott élelmiszerekből származó sóbevitelének több mint 1/3-áért a kenyérfélék, közel 1/4-éért a húskészítmények, mintegy 10 %-áért pedig a zöldségkonzervek és a savanyúságok felelősek.
            Bár a magas sóbevitel gyermekeknél is jelentős egészségügyi kockázatot jelent, ebben a korosztályban sem kedvezőbb a helyzet. 2009 folyamán az OÉTI felmérést végzett az óvodai közétkeztetésére vonatkozóan (OTEF 2009), mely megállapította, hogy a háromszori étkezést biztosító étrendek sótartalma rendkívül magas, a vizsgált korcsoport számára ajánlott 2 grammhoz képest a biztosított ételek átlagos sótartalma több mint háromszoros volt. Ennek hátterében a nem megfelelő nyersanyag-felhasználás, valamint a korszerűtlen ételkészítési eljárások alkalmazása áll.
A túlzott sóbevitel következményei
            A magas vérnyomás (hipertónia) – mely a magyar felnőtt lakosság közel 1/3 -át érinti – egyik legfontosabb kockázati tényezője a túlzott sóbevitel, azaz ha túl sok sót fogyasztunk, magas lesz a vérnyomásunk, ez az összefüggés mindkét nemnél, minden életkorban fennáll. Az agyvérzések 62 %-ának és a szívkoszorúér-betegségek 49 %-ának hátterében is a magas vérnyomás áll. Ezek a betegségek felelősek a magyar lakosság halálozásának több mint feléért.
            A fokozott sóbevitel azonban a magas vérnyomástól függetlenül is növeli az agyvérzés, a vesebetegség, valamint a bal kamrai izomtömeg-vastagodás kialakulásának kockázatát. Vizsgálatok igazolták, hogy a csökkentett sótartalmú étrend mellett a hipertónia kialakulásának gyakorisága 10–14%-kal volt kisebb. Magas vérnyomásos betegeknél a sófogyasztás visszafogásával a vérnyomás 2–8 Hgmm-rel csökkenthető, mellyel a stroke (agyvérzés vagy szélütés) okozta halálozásban 22 %-os, a szívinfarktus következtében kialakuló halálozásban 16 %-os kockázatcsökkenés érhető el.
Ajánlások és a megvalósítás elősegítése
            Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott maximális sóbevitel 5 gramm naponta, amely egy teáskanálnyi mennyiségnek felel meg.

Sári Zoltán kiállítása Nagykőrösön - 2023. november 15.-december 8.