A tigrisek mindennapjaiból

Nemzetek konyhája - Muszaka (török étel)

·                                 A padlizsánokat szétvágjuk, megsózzuk. Ha a magja már barna, ferdére állítva, lenyomatva állni hagyjuk, hogy kicsurogjon a kesernyés leve. Közben a húst - lehet csak sertéshúsból is készíteni - a megtisztított nyers sárgarépával, burgonyával és vöröshagymával együtt ledaráljuk - a zöldségeket reszelhetjük is, és a vöröshagymát apróra vágjuk. Az egészet kevés olajon átfuttatjuk és sóval, őrölt borssal ízesítjük, majd fedő alatt, időnként megkeverve, puhára pároljuk.

·                                 Ezután a padlizsánszeletek egyik oldalát lisztbe mártjuk és forró olajban, csak a lisztes oldalát, átsütjük. Megfelelő méretű edényt - tűzálló tálat, vagy tepsit - kiolajozunk, zsemlemorzsával meghintjük, az alját kibéleljük a padlizsánszeletekkel, úgy, hogy a pirított oldaluk legyen felül, pár szelet paradicsomkarikát helyezünk rá.

·                                 Majd rásimítunk egy réteg húst, majd újra padlizsánszeletek és paradicsom következik, újra hús és újra padlizsán, úgy rétegezzük, hogy végül a tetejére padlizsánszeletek és paradicsomkarikák kerüljenek. Ezután ráöntünk egy csésze csontlevest és előmelegített sütőben, az első 10-15 percben lefedve, 180 °C-on átsütjük.

Tipp:

Az eredeti recept szerint palacsintával fedik le

Hozzávalók 4 személyre:

·                     10 db padlizsán

·                     0.5 kg darált sertéshús

·                     0.5 kg darált marhahús

·                     10 dkg sárgarépa

·                     20 dkg burgonya

·                     20 dkg vöröshagyma

·                     2 dl étolaj

·                     1 kg paradicsom

·                     10 dkg liszt

·                     zsemlemorzsa

·                     só, őrölt bors

·                     csontlé, lehet leveskockából
Forrás: Recept varázs honlapról

Krumpligombócos káposzta

(Találtam: Téma, 2013. november 20.)

A bélyeg feltalálójának, Hillnek a születésnapjára - 1795. december 3.

Hogyan született meg a bélyeg?

            A levélre vagy képeslapra felragasztott bélyeg mutatós küllemével, pompás színeivel mindenki figyelmét felkelti. Földünkön mintegy 100 millió ember hódol a bélyeggyűjtés hobbijának.

            Az első bélyeg nem is olyan régen, 1840-ben került forgalomban, Londonban. Rowland Hill (1795. december 3. – 1879. augusztus 27.) angol postai főtisztviselő találta fel.

A hagyomány szerint Hill hivatalos úton egy városkában tartózkodott, amikor látta, hogy a postakocsis egy levelet nyújt át a fogadós lányának. Ő ide-oda forgatta a kezében, majd bontatlanul visszaadta. Nem tudom az érte járó díjat kifizetni, mondta savanyú arccal, ugyanis ebben az időben a posta a címzettől szedte be a szállítás díját. Hill megsajnálta a lányt, és ki akarta fizetni az illetéket, de ő nem fogadta el. Később – nem tudta, hogy a segítőkész úr postai főtisztviselő – elárulta, hogy a levél így is elérte célját, mert a vőlegénye apró jeleket tett a borítékra, melyet csak ketten ismernek. Ily módon az üzenet egy fillérjükben sem került.

Hill - visszatérve Londonba – négy javaslattal állt elő a posta vezetőinél. Ezentúl a kézbesítés díját a feladó fizesse. Az egyszerűsítés érdekében a feladó úgy fizessen, hogy a levélre felragaszt – megnedvesített hátoldalával – egy kis papírszeletkét, melynek másik oldalára a postahivatal bélyegzője kerül. Az országon belül a levélilleték a távolság figyelmen kívül hagyásával ugyanannyi legyen, ugyanis - a mai vonatjegyhez hasonlóan - a távolság szerint kellett fizetni. Igaz, a világon először már ez előtt 257 évvel Báthory István erdélyi fejdelem és lengyel király rendelet előírta: „a postai úton elküldött magánlevelekért tekintet nélkül a címzett lakhelyére, négy lengyel garas fizetendő”, de feledésbe merült. Negyedikként azt javasolta, hogy csökkenjen a díj, mert ezzel jelentősen nőni fog a forgalom.

Az angol posta folyamatosan komoly anyagi nehézséggel küszködött, de az irányítói okos, gyakorlatias emberek lehettek, mert elfogadták Hill összes ötletét.

A legolvasottabb angol lapban, a Timesben pályázatot hirdettek az első postabélyeg megtervezésére. A birodalom minden részéből 2700 pályaművet küldtek be, de mégsem találtak megfelelőt a bíráló bizottság tagjai. Végül az első bélyeg a „Penny Black” Viktória királynőt ábrázolta, a színe (fekete) és a névértéke (egy penny) után kapta a nevét. 1840 május elsején már kaphatóak voltak az első bélyegek

A négy újítás megtette a hatását. Bevezetésével a brit posta egycsapásra gazdag lett, és a világ első postájává lépett elő. Hillt érdemeiért a kormány a posta főigazgatójává nevezte ki, többször részesült magas pénzjutalomban, nemesi rangra emelték, sőt, bárói címmel is jutalmazták. Halála után szobrot állítottak neki, holttestét a westminsteri apátságban helyezték el, közvetlenül James Watt, a gőzgép feltalálója mellé. Érdemeit sok postaigazgatóság is elismerte, mert arcképe időről időre megjelenik a bélyegeken – nálunk 1979-ben adták ki. (Fenti írásom megjelent: Zsiráf, 2004. február)

Csetneki Juhász Balázs: Tél

        

        Az őszi köd belebújt a télbe,

        Fehér palástja alatt didereg a cinke.

        Fagykirálynő koronája csillog-villog,

        Jeges ékszereit a hideg szelek lengetik,

        Csilingelnek, mint távoli szánok csengői

        A fehér végtelenben elveszőben.

Bundáskenyér - másképpen

Ideális hőmérséklet a lakásban

          Sokszor vita tárgyát képezi családtagok, párok között, hogy mi az ideális hőmérséklet a lakásban, és mennyire érdemes spórolni a fűtésen. A túl hűvös lakás nemcsak hogy nem komfortos, de a betegségek is könnyebben megtalálják így az embert, a túlfűtött lakás viszont amellett, hogy fáradttá tesz, gyengíti az immunrendszert is.

Ideális hőmérséklet a nappaliban és a hálószobában

Bár első ránézésre hidegnek tűnhet, a nappaliban, illetve általánosságban a lakás azon helyiségeiben, ahol a legtöbb idődet töltöd, az általánosan elfogadott orvosi, szakértői ajánlások szerint 21 Celsius-fok az ideális hőmérséklet. Ha már hozzászoktál a melegebb levegőhöz, akkor próbáld fokról fokra elérni a kívánt hőmérsékletet.

Kutatások szerint a hálószobában még ennél is hűvösebb, 18–20 Celsius-fok az optimális hőmérséklet, ami a pihentető alvás záloga. Ne feledkezz meg arról se, hogy lefekvés előtt egy alapos szellőztetéssel biztosíts kellően friss levegőt, hiszen oxigénhiányos környezetben a szervezet nem tud megfelelőképpen regenerálódni az éjszaka folyamán.

A konyha és a lakás vizeshelyiségei

A konyhában szintén célszerű pár fokkal alacsonyabbra állítanod a hőmérsékletet, ám itt az egészségügyi megfontolás helyett inkább a rezsicsökkentő szempont a meghatározó.

Egyrészt általában kevesebbet tartózkodunk ebben a helyiségben, másrészt, ha több időt töltesz itt, akkor valószínűleg használod tűzhelyet, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a hőmérséklet emelkedéséhez. Ha azonban nálad a konyha az élet igazi színtere, akkor a nappalinál javasolt hőmérsékletet célozd meg.

A fürdőszoba a lakás azon helyisége, ahol érdemes a legmagasabb, 22-24 fok körüli hőmérsékletet beállítani, persze lehetőleg csak a fürdés idejére. Állítható konvektoroknál és termosztáttal ellátott rendszereknél ez nem okoz problémát, ily módon a rezsidet sem terheli meg. Természetesen, ha nem vagy fázós, ennél alacsonyabb hőmérséklet is megfelelő lehet. A mellékhelyiségben az eltöltött idő rövidsége miatt nyugodtan beállíthatsz a lakás többi helyiségénél pár fokkal hűvösebbet.

Gyerekszobák és az idősebb családtagok szobái

Mind a kisbabákra, mind az idős emberekre igaz, hogy egy-két fokkal melegebbet igényelnek az egészséges felnőtt embereknél. Kisbabák esetén ez alapvetően az első hetekre, a későbbiekben viszont már csak a fürdetés idejére igaz. Pár hónapos kor felett a gyermekszobában már nem ajánlott a magasabb hőmérséklet, hiszen a gyermekek immunrendszere így tud a legjobban fejlődni.

A túl meleg szoba – pontosabban az emiatt fellépő nagy kinti és benti hőmérséklet-különbség – miatt gyakrabban eshetnek áldozatul különféle megfázásos megbetegedéseknek, ráadásul az örökmozgó, szaladgáló kisgyermekek akár a lakáson belül is könnyebben megfázhatnak, ha túl nagy hőmérsékletkülönbség van a helyiségek között. (Femina/Tóth Antónia)

A magyar rádiózás napjára - dec. 1. - - - A Magyar Rádió ostroma 1956-ban

          Nagy Imre Kossuth téri szereplése általános csalódást okozott, Gerő Ernő azt megelőző rádióbeszéde pedig hatalmas felzúdulást keltett a budapesti tüntetőkben. A tömeg egy része ezért felháborodásában a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete elé vonult. Itt azonban felfegyverzett ÁVH-s (Államvédelmi Hatóság)egységek fogadták őket. Miután sem könnygázzal, sem tűzoltófecskendőkkel nem tudták a rohamosan növekvő emberáradatot feloszlatni, a rádió vezetése a tömeg rendelkezésére bocsátott egy felvevőkocsit, hogy a tizenhat pontot beolvashassák. Azonban hamarosan kiderült, hogy becsapásról van szó, mivel az elhangzottakból semmit nem közvetítettek. A tüntetők ezért a felvevőkocsival betörték az épület kapuját. A rádió vezetése ezután hajlandó volt fogadni egy tárgyalóküldöttséget, akiket azonban úgy tűnt, hogy odabent letartóztattak.
          Az összegyűlt tömegben egyre inkább elszabadultak az indulatok. A híradóezred katonái megpróbálták a Múzeum körútig szorítani a tömeget szuronyt szegezve rájuk. Ekkor azonban két, erősítésként érkezett harckocsi tévedésből áttörte a kordont, és nyomukban a tömeg újra a főbejárathoz nyomult. Erre a sötétben a katonák lövöldözni kezdtek a levegőbe, amit az épületben levő ÁVH-katonák támadásként értelmeztek és tüzet nyitottak a tömegre. Egy katonatiszt meghalt és két tüntető megsebesült. Az ÁVH egy mentőautóban megpróbált lőszer- és fegyverutánpótlást bejuttatni az épületbe, de a tüntetők leleplezték és megakadályozták az akciót. A rádióhoz kivezényelt katonák közül erre egyre többen átálltak a tüntetők pártjára, illetve átadták fegyverüket, a sapkájukról pedig letépték a vörös csillagot. A tüntetők között ezenkívül több gyári munkás is fegyvert osztogatott, amelyeket az időközben feltört budapesti fegyverraktárakból szereztek.
          Két órával a véletlen incidens után a lövöldözés kiújult, és ezzel kezdetét vette a budapestiek fegyveres felkelése. A felkelők hajnalra elfoglalták a Rádió épületét. Az ottani stúdiók azonban addigra már használhatatlanná váltak, mivel a pártvezetőség lekapcsoltatta őket a rádióadóról, és a parlamentben rendeztek be ideiglenes stúdiót. Innen szólt a Kossuth Rádió műsora a forradalom alatt, és még a forradalom leverése után is, egészen 1957 áprilisáig. (Wikipediából)

Néhány tréfás kérdés

Mondj egy téli zöldséget!

- Síparadicsom...

Ki követi el a legtöbb összeadási hibát?

- Az anyakönyvvezető.

Mit mond a kéményseprő a tükör előtt?

- Koromhoz képest elég jól nézek ki.

Mire jön rá a börtönben a rab?

- Arra, hogy nem ő van bezárva, hanem az ajtó.

Hány biztos bolt van manapság?

- Kettő. Az égbolt és a sírbolt.

Mit csinál az okos asszony , ha a fűnyíró nem működik?

- Nem ad neki vacsorát.

Mikor mondja a kínai, hogy jó napot?

- Amikor megtanul magyarul.

Miért süt a Nap?

- Mert nem tud főzni.

Hogyan készítik a tejport?

- Nem adnak inni a tehénnek.

Honnan tudják az indiánok, hogy kiszáradt a folyó?

- Porzik utánuk a kenu.

Miért van az, hogy előbb látjuk a villámot és aztán halljuk a dörgést ?

-Mert

-Mert a szemünk előrébb van mint a fülünk.

Hagymalekvár receptje

A magyar rádiózás napjára - dec. 1. - - - A rádiózás hőskorából

1925. december 1-jén este 8 órakor indult meg avatóünnepséggel, majd hangversennyel a rendszeres rádiós műsorsugárzás. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett. A megnyitón Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója rádión keresztül, magyar, francia és angol nyelven szólt a rádióhallgatókhoz.

Az első rádióműsort 1914-ben sugározták a belgiumi Lackenben, 1921-ben pedig Pittsburghben útjára indult az első rendszeres adás. A rádióműsor-szórás hamarosan Európában is elterjedt: 1922-ben megalakult Angliában és Németországban kezdődött sugárzás.

Magyarországon a rádiózás Európában egyedülálló előzménnyel vette kezdetét, a Telefonhírmondóval. Puskás Tivadar a telefonközpont létrehozója Budapesten 1893. február 15-én indította el a telefonhálózaton keresztüli hír- és műsorközlést. A magyar rádióműsor-szórás 1925. december 1-jei megindulása vetélytársa lett a telefonhírmondónak, majd háttérbe is szorította.

 A hazai lakosság körében az 1939-40-es Néprádió-akció révén terjedhetett el a rádiókészülék. Az ötlet Hóman Bálint nevéhez fűződik, aki úgy vélte, a magyar lakosság megérdemelne egy olcsó, szolid küllemű, lámpás rádiókészüléket. A „Hóman-féle Néprádió gyártására négy budapesti rádiógyárral (Orion, Philips, Telefunken és Standard) kötött megállapodást a kereskedelemügyi minisztérium. Az első Néprádió Kossuth-címerrel ellátott, középhullám hallgatására alkalmas bakelitkészülék volt. A kereskedelmi ára 48 pengőt tett ki, viszont 24 havi részletfizetéssel már 2-3 pengőért hozzá lehetett jutni. A Néprádió iránt meglehetősen nagy kereslet mutatkozott: 1939 októberére 130 ezerre nőtt az igénylők száma, jóllehet a kormány mindössze 20 ezer készülék gyártására kötött szerződést a gyárakkal. Ezért szükség volt a második Néprádió-akció megindítására: 1940 februárjában 25 ezer készülék gyártásáról döntöttek. A népvevő azonban a gyárak szempontjából nem számított igazán jó üzletnek, ami azzal járt, hogy további akciókra ekkor nem került már sor. A legyártott 45 ezer készülék egyáltalán nem elégítette ki keresletet, a falvakba szinte semmi sem jutott belőle. Így a II. világháborúig a magyar lakosság többsége detektoros rádiót használt.

A tranzisztoros rádiókészülékek előállítása 1954-ben kezdődött el, ezeknél az elektroncsövek helyett félvezető kristályokat alkalmaztak. Így jelentősen csökkent a készülékek mérete, súlya és működés közben a hőmérséklete is, ráadásul lényegesen kevesebb energiát fogyasztottak. Az 50-es, 60-as években Magyarország fontos exportcikke lett a rádió, jutott belőle Közel- és Távol-Keletre, Nyugat-Európába is. A sikeres időszaknak azonban 1973-75 körül vége szakadt: a szocialista országok gazdasági szövetsége szervezetének határozata értelmében hazánk Bulgáriának adta át a rádiógyártást.
-Puskás Tivadar szobrát a Hírközlési Múzeum Alapítvány kezdeményezésére Budapesten, a Magyar Telekom székházának parkjában állították fel 2006-ban. Alkotója: Trischler Ferenc.
-Hóman Bálint fotója és aláírása a Hóman-Szekfű-Kerényi szerkeszette Egyetemes történet megjelenése alkalmára készült.

A szőke nők igazságtalan kifigurázása

          Ifjú koromban kizárólag szőke lányoknak udvaroltam! És mindegyik nagyon okos, talpraesett volt!  Tehát ezek a viccek nem illenek rájuk! De mivel szellemesek, megosztom olvasóimmal!

          Testhez simuló hosszú szoknyában a buszra készül felszállni egy szőke bombázó. De mivel a szoknya nem engedi, hátranyúl, hogy a cipzárt megigazítsa. Újabb próbálkozás de a szoknya nem enged, hátranyúlás, cipzárigazítás. Megint egy lépés felfelé, de a szoknya csak nem enged. A nő újra hátranyúl, cipzárt igazít, de erre a mögötte lévő férfi megfogja a nő formás fenekét, és feltolja a buszra, mire a nő felcsattan: - Mit képzel maga disznó, miért fogdos?!
Erre a férfi: – De hölgyem, mivel a sliccemet már teljesen lehúzta, azt hittem ennyit már igazán megengedhetek magamnak.
■
          Két szőke nő beszélget az előző napi áramszünetről.

Egyik: – Képzeld, tegnap egy órára beragadtam a liftbe!
Másik: – Az semmi, én két órát álltam a mozgólépcsőn!!!
■
          A szőke nő előszezonban megy tengerpartra nyaralni. Az idegenvezető figyelmezteti a turistákat: - Kérem, vigyázzanak, az évnek ebben a szakában még elég hideg a víz.
- Hány fokos? - kérdi a szöszi.
- Tizenkilenc.
- Plusz, vagy mínusz?
■
          A szöszi hazavisz egy tálat, és boldogan újságolja a férjének: – Nézd drágám, vettem egy törésálló tálat!
          Ezután ledobja a földre, hogy bebizonyítsa, milyen jó vásárt csinált. A tál darabokra törik, mire a szöszi morfondírozva: – Vagy hőálló?
■
          A szőke nő meséli a szintén szőkének, hogy megbukott a KRESZ vizsgán.
- Ez nem lehet igaz! Hogy történt?
- Egy körforgalom előtt megláttam a 30-as táblát. Mentem 30 kört, és mikor kiszálltam, a vizsgáztató közölte, megbuktam..
- Úristen! Nem lehet, hogy elszámoltad?

■
          A szőke nő automata mosógépet kap a férjétől ajándékba. Nagyon boldog, alig, hogy beüzemelik, már másnap mosni akar. Gyorsan levetkőzik és nekilát berakni a ruhát. Hirtelen haza ér a férj, s döbbenten látja, hogy a felesége meztelenül áll a mosógép mellett és rakja a ruhát. – Na, de Drágám!! Te miért vagy meztelen?
– Mert a használati utasítás szerint az első programot ruha nélkül kell  indítani!
■

Bemegy a szőke nő az üzletbe. – Azt a miniszoknyát kérem – mondja.
Mire az eladó: – Hölgyem, az egy öv!
■
          Két szöszi beszélget: – Te, én azt nem értem, hogy ha villámlik, előbb látom a fényt és csak egy idő után hallom a hangját. Szerinted miért van ez így?
– Te hülye! Hát nem tudod, hogy a füled hátrébb van, mint a szemed?

Tejberizs - a Helyi Téma ajánlása

(Akik így szeretik: Helyi Téma, 2013. november 13.)

Mark Twain születésnapjára - november 30. (Mondásaiból 2/2.)

Eredeti neve: Samuel Langhorne Clemens

Született: Florida, (Missouri), 1835. nov. 30.

Meghalt: Redding (Connecticut) 1910. ápr. 21. Amerikai író, újságíró, humorista.

            Ünnepelt hírességként hunyt el. Életműve sok amerikai íróra hatással volt. Ernest Hemingway mondta róla: „Az egész amerikai irodalom Mark Twain egyetlen könyvéből ered, a Huckleberry Finn-ből. … Előtte semmi sem volt. Azóta sem írtak ilyen jót”. Művei közül néhány: Huckleberry Finn kalandjai, Koldus és királyfi, Tom Sawyer kalandjai

Mark Twain mondásaiból:

–Titkos részvéted és együttérzésed mindig a harcban alulmaradóké legyen – ez a nagylelkűség; fogadni viszont a másik félre fogadj – ez az üzlet.

–Ha azt szeretnéd, hogy egy fiú akarjon valamit, csak arról kell gondoskodnod, hogy az a valami nehezen elérhető legyen.

–A barátság szent érzése olyan édes és állhatatos természetű, hogy kitart egy egész életen át, hacsak nem kérsz kölcsön pénzt.

–A lélekben ötvenszer annyi kitartás van, mint az izmokban.

–Most sem vagyok lustább, mint negyven évvel ezelőtt, de csak azért, mert az akkori lustaságomat már nem lehetett fokozni. Ha az ember eléri a csúcsot, nincs tovább.

–Ha dühös vagy, számolj négyig! Ha nagyon dühös vagy, káromkodj!

–Ha mindig igazat mondasz, semmire sem kell emlékezned.

–Az az ember, aki nem olvas könyvet, semmiben sem különbözik attól az embertől, aki nem tud olvasni.

–A nevelés a felnőttek szervezett védekezése az ifjúság ellen.

–Könnyebb kívül maradni, mint kiszállni.

–Nem az a baj, hogy túlságosan sok a bolond, hanem az, hogy a villámcsapás nem oda sújt, ahova kéne.

–Jövőre nem akarok többet költeni, mint a jövedelmem, még ha ehhez kölcsön is kell kérnem.

–Elsőnek lenni – ez a fontos. Tenni, mondani, látni valamit, mindenki mást megelőzve – ez az a gyönyörűség, amelyhez képest minden más gyönyör lagymatag és hétköznapi, minden más elragadtatás olcsó és közönséges.

–Édes mindegy, kik vagyunk vagy mik vagyunk, valaki mindig akad, akit lenézhetünk.

–Ha a szerelemre veted ki a horgod, szíved legyen a csalétek, ne az eszed.

–Maga a vágy, hogy felfedezzünk valamit – még akkor is, ha nem sikerül –, éppen olyan érdekes, vagy talán érdekesebb, mint a feladatot eredményesen megoldani.

–A hétköznapokat csak azért teremtették, hogy az ember a vasárnap unalmát kiheverje.

–A dohányzásról pofonegyszerű leszokni. Én magam is legalább százszor megtettem.

–A valóság különösebb, mint a regényírás, mert a regényírónak ragaszkodnia kell a valószerűséghez; a valóságnak nem.

–Az igazság a legbecsesebb kincsünk. Takarékoskodjunk vele!

–Ha az égben nem lehet káromkodni, odébbállok.

–A mennyországot a klímájáért, a poklot a jó társaságért részesítem előnyben.

–A lélek halhatatlanságának az az egyik bizonyítéka, hogy rengetegen hisznek benne. Abban is rengetegen hittek, hogy a világ lapos.

–Mindenkiben el van rejtve a jónak egy szikrája. Néha igen hosszú időbe telik, mire előkerül.

(Idézetek forrása: CITATUM. Fotó: A. F. Bradley, New York, 1907.)

Magyarországon nagyon népszerűek a művei, bélyegen is megjelent:

(Mondásai első részét tegnap olvashatja)

Kajahumor