Mennyország és pokol - a humor tükrében

A beteg arra ébred, hogy egy barátságos arc hajol fölé.

Örvendezve eszmél:

- Főorvos úr, drága főorvos úr, hát sikerült a műtét?

A kedves arcú férfi így felel:

- A műtét sikerült, de én a Szent Péter vagyok.

Meggondolandó mondások

Tejszínes-csirkés penne

Hozzávalók:

1 csomag penne tészta

60 dkg csirkemell

1 db nagy pohár tejföl

2 dl főzőtejszín

1-2 db paradicsom

fokhagyma

sajt

só, bors

kevés olaj

Elkészítése:

            A tésztát megfőzzük sós vízben. A csirkemellet csíkokra vágjuk, és kevés olajon fehéredésig pirítjuk. Sózzuk, borsozzuk. Pár szem fokhagymát reszelünk rá és felöntjük a főzőtejszínnel.

            A tésztát leszűrjük, és összekeverjük a tejszínes fokhagymás csirkemellel. Kivajazott tűzálló tálba öntjük. A paradicsomot cikkelyekre vágjuk és beletűzdeljük a tésztába.

           Tejföllel lekenjük, és jó sok reszelt sajttal megszórjuk. Előmelegített sütőben addig sütjük, amíg rápirul a sajt. 
(Forrás: Bognár Lilla)

Zsámbék látnivalóiból - Várkastély, sír, emlékoszlop

          A Várkastély vagy Zichy-kastély történetéből:  III. Béla (1148–1196) második feleségének, a francia Capet Margitnak a kíséretében érkezett Aynard lovag kapta ajándékba Zsámbékot, és építtette fel kővárát, mely alapjául szolgált az 1700 években épült kastélynak. A várat és uradalmat a törökök kiűzése után Zichy István gróf vette meg 1689-ben 30 000 forintért I. Lipót királytól, majd fia, Péter örökölte. A kastély kápolnáját 1716-ban szentelték fel Xavéri Szent Ferenc tiszteletére. A Zichy család birtokából a Korona birtokába került a többszörösen átalakított kastély, majd 1904-ben a svájci Szent Keresztről elnevezett Irgalmas Nővérek (Sororum Caritatis a Sancta Cruce) vették meg. Ők alakították ki az egy emeletes épületet négyzetes épülettömbbé. 1924-ben a kastélyt kétemeletesre bővítették. 1905-től elemi és polgári iskolai tanítás folyt benne. 1925-től női gazdasági iskola, 1929-től tanítóképző nyitotta meg kapuit. 1949–50 között Mezőgazdasági Akadémia működött itt, ami Gödöllőre költözött. A Tanítóképző Főiskola 1977-ben létesült, mint az Esztergomi Főiskola kihelyezett tagozata. 2003-ban keletkezett tűzkár következményeképp 2004-től a Főiskola Vácon folytatta képzéseit.

Király Lőrinc kőfaragószobrász süttői mészkőből (a klasszikus magyar félmárvány) Oláh Katalin által megálmodott  síremlékét 2009. augusztus 20-án szentelték fel

NEMZETEK KONYHÁJA - Franciasaláta

Hozzávalók 6 főre:

30 dkg zöldborsó, 20 dkg sárgarépakocka, 1 közepes, savanykás alma, 3 kisméretű ecetes uborka

Öntethez:

1 pohár tejföl (3,75 dl), 1,5 ek majonéz, 2 tk mustár, 1 kk cukor, 1 kk só, 1 tk citromlé

Elkészítése:

A zöldségeket megfőzzük. (Ha nem mirelitből készítjük, akkor a répát a főzés után kockázzuk fel.) Amikor az alaposan leszűrt borsó és répa kihűlt, belekeverjük a felaprított nyers almát és ecetes uborkát.

Elkészítjük az öntetet: a tejfölt a majonézzel és a mustárral, valamint az ízesítőkkel jól elkeverjük.

Ráöntjük a zöldségekre és lazán összekeverjük.

Jól lehűtve kínáljuk.

Költség:  590 Ft

Költség egy főre: 98 Ft

Egyszerű, gyors és köretként remekül szolgál például a rántott hús mellé.

(Forrás: NoSalty.hu webszakácskönyv)

Nem mindegy!

A tápióbicskei ütközet - 1849. április 4. Ahol a szerb Damjanich legyőzte a horvát Jellasicsot

            Az 1848–49-es szabadságharc egyik győztes ütközetét vívta itt a magyar honvédsereg 1849. április 4-én. Az egész napos ütközet akkor dőlt el, amikor Damjanich, a 3. hadtest parancsnoka a stratégiai fontosságú Tápió-híd elfoglalására vezényelte a kassai veres sipkás 9. zászlóaljat és a szegedi fehér tollas 3. zászlóaljat. A mindent elsöprő szuronyroham elől Jellasics két dandárja Tápióbicskén túlra menekült.

A nevezetes tápióbicskei párviadal

            Ekkor és itt zajlott le az a híres párviadal, amelyet Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényéből ismerünk Baradlay Richárd és Palvicz Ottó összecsapásaként

            Az egymással szembekerülő lovascsapatok parancsnokai, az osztrák Hermann Riedesel báró és a magyar 1. (Császár) honvéd huszárezred egyik osztályparancsnoka, Sebő Alajos őrnagy szabályos párbajt vívott. Az egymással mintegy harminc–negyven lépésnyi közelségbe kerülő két csapat katonái felismerték egymást. Riedesel, a császári parancsnok, „egy herkulesi termetű, tagbaszakadt erős alak, a hadsereg leghíresebb kardforgatója, rettegett párbajhős” párviadalra intett kardjával a magyar parancsnoknak. A négy–öt percig tartó küzdelemben Sebő diadalmaskodott, megölve Riedeselt, miközben a karján ő maga is megsebesült. Sebő Alajos Szemere Miklósnak lasztóci magányában egy alkalommal a következőképpen mesélte el a párbaj lefolyását: „Riedesel bárót már régebbről ismertem. Óriás erejű ember volt, s híres kardvívó. Mikor Riedesel csapatja élén elővágtatott s kardjával felém intett, megvallom, végigborzongott a hátam. Meg voltam győződve, hogy agyonvág. De azért, nehogy huszárjaim szemében kisebbséget szenvedjek, elfogadtam a kihívást. Az első összecsapásnál mind a ketten sértetlenek maradtunk. De észrevettem, hogy lovam fürgébb és erősebb. A második összecsapásnál lovam szügyével rohantam reá. Több percig viaskodtunk, de ismét eredménytelenül. Harmadszor is összecsapva, mind a ketten egyszerre támadtunk. Ekkor kaptam, – ezzel feltűrte jobb kezén kabátja ujját, s a csukló alatti forradásra mutatott – ezt a rettenetes vágást. De még volt annyi erőm, hogy én is sújtsak. És Riedesel kettéhasított koponyával holtan bukott le nyergéből.”

            Nem hiteles adatok szerint Sebő Alajos a Győr megyei Nyárádon született 1811-ben, vagyontalan, nemesi családban. 1829-től közvitéz, 1844-től főhadnagyként szolgált az 1. huszárezredben. 1848 áprilisától az Országos Nemzetőri Haditanács, majd a minisztérium beosztott tisztje. Júniustól alszázados, októbertől őrnagy, osztályparancsnok a 13. huszárezrednél. Az 1849. április 4-i sebesülése és vitézsége után 3. osztályú katonai érdemjellel kitüntették. Májustól alezredes, a világosi fegyverletételig az 1. huszárezred ideiglenes parancsnoka. Aradon tizenhat év várfogságra ítélték, ahonnan 1853-ban kegyelemmel szabadult. A későbbi években Bősön gazdatiszt lett, 1882-ben hunyt el.

            A magyar veszteség nyolcszáz halott volt, akiket a homokbuckák alól 1882-ben temettek közös sírba. A dicsőséges ütközet emlékét híven őrzik a lakók. Vaskereszt mutatja az elesett honvédok, császári katonák, valamint a párviadalban elesett Riedesel báró hamvainak helyét. A többi áldozat végső nyughelye felett pedig kőkereszt áll.

A csata színhelyén álló, 1910-ben emelt honvéd emlékmű (szobor) Jankovich Gyula alkotása. A tápióbicskei csata emlékére az akkori bíró – Fehér István és felesége Csikós Terézia – vagyonuk egy részének felajánlásával alapítványt hozott létre. Miszerint minden évben zsömlét osztanak a falu kisdiákjainak, akik részt vettek az évforduló ünnepén. Fehér István és Csikós Terézia tiszteletére emelt emlékmű a nagykátai úton van, nem messze a párviadal színhelyétől, hamvaik a tápióbicskei temetőben, helyét kopjafa jelzi. A tápióbicskei Kultúrházat Fehér Istvánról nevezték el. Fáklyás menettel ünnepel a település minden évben az ütközet évfordulóján. Azt a falurészt pedig, ahol Jellasics altábornagy, horvát bán seregei táboroztak, Horvátországnak hívják.

(Felső képek: Than Mór: A Tápióbicskei ütközet; Than Mór 1867-ben készített rajza a Tápió hídjáról)

Séta a Városliget kevésbé ismert részén

A Gyurcsány-korszak 1956-os emlékműve

A Világ legnagyobb Időkereke, ami anyagi forrás miatt nem működik

Modern szobor

Dr. Radó Derzső fája 

 Felújításra vár, a Ligetprogram egyik feladata lesz

Ronald Regen amerikai elnök szobra

A tragikus sorsú Rudolf trónörökös szobra

Berlini látogatása során Catherine Radziwill így írt róla: "Nem volt éppen csinos fiatalember, de rendkívül vonzó volt. Fiatal arca komoly, amitől sokkal idősebbnek vélné az ember, vöröses haja határozottan csúnya. De szemének álmodozó pillantása tele van titkokkal és hévvel, s ezért elnyerte mindenkinek a rokonszenvét, akivel csak beszélt"

Sógornője, Lujta coburgi hercegné a következőképpen írta le Rudolfot: "Több volt, mint szép: csábító volt. Középmagas és nagyon arányos, ezzel együtt törékeny de nagyon erős. Világosan látszott fajtisztasága, az embernek akaratlanul is egy telivér jutott eszébe róla; s telivérhez hasonlított az is, ami a leglényegesebb volt benne... könnyelműsége és szeszélyessége."

A legendás Királydomb 

(Készítettem: 2017. április 2.)