Az ENSZ Közgyűlése magyar
kezdeményezésre, konszenzussal 2012-ben nyilvánította szeptember 5-ét, Kalkuttai
Teréz anya 1997-ben bekövetkezett halálának napját a jótékonyság
világnapjává.
A közgyűlés felkérte az ENSZ-tagállamokat, a
regionális szervezeteket és a civil társadalmat, hogy az évfordulóról megfelelő
módon emlékezzenek meg, oktatási és egyéb programok szervezésével. A világnapot
az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága
kezdeményezte tavaly, majd a parlament határozatának megfelelően a kormány
felkérte a tárcát a szükséges diplomáciai lépésekre.
A munka
oroszlánrészét Magyarország New York-i főkonzulátusa végezte, mintegy 50 ország
képviselőivel egyeztettek, hogy minél többen támogassák a világnap gondolatát.
Hozzátette: az ENSZ Közgyűlése a "béke kultúrája" napirendi pont
keretében szavazta meg egyhangúlag, hogy szeptember 5-e legyen a jótékonyság
világnapja, hitet téve a szociális érzékenység és a kultúrák párbeszéde
mellett. A New York-i döntésről beszámoló külügyi közlemény arra is felhívja a
figyelmet, hogy a Teréz anya életműve által közvetített értékek összhangban
állnak az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltakkal, és
hozzájárulnak a kultúrák és civilizációk közötti párbeszéd előmozdításához.
A parlament
emberi jogi bizottsága még 2011-ben országgyűlési határozati javaslatot
nyújtott be a Ház elé, annak érdekében, hogy az ENSZ-közgyűlés nyilvánítsa a
jótékonyság világnapjává szeptember 5-ét, Calcuttai Teréz anya halálának
évfordulóját. Az akkori indítvány indoklása alapján az emberi jogi bizottság
állampolgári kezdeményezéseknek tesz eleget előterjesztésével. A világszerte
Calcuttai Teréz anyaként ismert Béke Nobel-díjas szerzetesnő a "kultúrák
közti párbeszéd, a cselekvő szeretet és az önzetlen jótékonyság
példájával" olyan örökséget hagyott hátra, amelynek ápolása "előre
viszi a valódi béke ügyét" - fejti ki a javaslat indoklásában testület
kereszténydemokrata elnöke, Lukács Tamás. A bizottság vezetője akkor
hangsúlyozta: a világnap létrehozása illeszkedik az ENSZ alapvető
célkitűzéseihez és a magyar demokrácia értékrendjéhez.
Boldog
Kalkuttai Teréz anya Nobel-békedíjas apáca, a Szeretet misszionáriusai rend
alapítója Agnes Gonxha Bojaxhiu néven született 1910-ben, az akkor még a Török
Birodalomhoz tartozó Szkopjéban, albán családban. 18 évesen lépett be a Loreto
nővérek rendjébe, és felvette a Teréz nővér nevet. Az elesettek felkarolója
Kalkuttában (India) hunyt el 87 éves korában. (Teréz anya-idézetek gyűjteménye található az augusztus 26-i bejegyzésemben.)
Teréz anya nemzetközi
elismerései
1962-ben
megkapja a Padma Shri (Pompás lótusz)
díjat India elnökétől, és a Nemzetközi
megértés díját a Fülöp-szigetek kormányától. Az 1970-es évek elejére Teréz
anya és rendje már nagy nemzetközi ismertségnek örvendett. A nagy elismerések
sorát az 1971-ben VI. Pál pápa által adományozott XIII. János pápa békedíj nyitotta meg. Még ebben az évben Kennedy-díjat, 1972-ben Nehru-díjat, 1975-ben Albert Schweitzer-díjat, 1985-ben Szabadság Érdemérmet, 1995-ben Kongresszusi
aranyérmet vehetett át Teréz anya. 1996-ban megkapta az Egyesült Államok tiszteletbeli
állampolgárságát. 1979-ben Teréz anyának ítélték oda a Nobel-békedíjat. Amikor átvette a díjat, megkérdezte: „Hogyan
segíthetjük elő a világbékét?” Nagyon egyszerűen válaszolt: „Menjünk haza és
szeressük a családunkat.” Az ünnepi banketten való részvételt lemondta, és a
kapott 6000 dollárt Kalkutta szegényeinek juttatta el. A Szeretet
Misszionáriusainak kalkuttai házát 1986. február 3-án II. János Pál pápa is
meglátogatta, a napot Teréz anya élete legboldogabb napjának nevezte.
Időskora
és halála
1983-ban Teréz
anya II. János Pál pápánál tett látogatása során szívrohamot kapott. 1989-ben a
második szívroham után már pacemakerrel élt. 1991-ben Mexikóban tüdőgyulladást
kapott, és súlyosbodtak a szívproblémái. 1991-ben hosszú idő után először tért
vissza hazájába, Albániába, és megnyitotta a rend ottani házát. Felajánlotta
lemondását a rend vezetéséről, de apácái ösztönzésére mégis maradt a rend élén.
1997-ben előbb csonttörést szenvedett, majd maláriát kapott, melynek
következtében súlyos szívkárosodást szenvedett. Szívműtétnek vetette magát alá,
de egészsége végképp megrendült. 1997. március 31-én leköszönt a rend
vezetéséről és kilenc nappal 87. születésnapja után, 1997. szeptember 5-én
elhunyt. Halálakor a rend a világ 123 országában 610 missziót működtetett, ahol
több mint 4000 apáca és több mint 100 000 önkéntes ápoló dolgozott. Bár India
nem keresztény ország, a kormány mégis három napos nemzeti gyászt rendelt el,
és állami temetést rendezett. Halálát az egész világ az emberiség nagy
veszteségeként értékelte.
Boldoggá avatása
A Szentszék
Teréz anya halálát követően elindította a boldoggá avatási eljárást, amely az
első lépés a szentté avatás felé. Az avatás feltétele, hogy olyan csodákat
ismerjen el, melyek bizonyítottan Teréz anya közbenjárására történtek. Ilyen
volt az indiai Monica Besra esete, akinek hasi daganata volt, és csodás
gyógyulását Teréz anyának szóló imáinak köszönte. Ez idő tájt szerte Indiában
még több hasonló eset is történt. Teréz anyát II. János Pál pápa a missziós
világnapon, 2003. október 19-én Rómában csaknem negyedmillió zarándok
jelenlétében boldoggá avatta. Az eseményen 27 ország képviseltette magát
kormányszinten, de megjelentek a nagy világvallások, a misszionáriusok és a
szegények képviselői is, akikért Teréz anya életében annyit tett. (Forrás: Richpoi Hírek)