Állatokról

Zsámbék látnivalóiból - Lámpamúzeum, kutak, emlékoszlop

   

          Lámpamúzeum történetéből: Borus Ferenc 1979-ben megnyitott magángyűjteményében az 1750-es évektől látható mintegy 1200 világítóeszköz a mécsesektől a világhírű porcelángyárak petróleumlámpájáig. 1995-ben bekerült a GUINESS Rekordok Könyvébe is! Udvarán is érdekes tárgyak láthatók.

          A Török-kút történetéből: Korábbi feltételezések szerint 1541-től 1689-ig Zsámbék várát végvárként használó törökök emlékét őrzi a török-kút. Az újabb régészeti kutatások (térszkenneléses, talajradaros, szondázó eljárások) alapján megállapították, hogy inkább újkori műemlékről van szó. A község ivóvizét az 1960-as évek végéig – a törpevízmű megépítéséig – innen hordták. A forrásvíz táplálja a Zárdakert tavait, majd a települést elhagyva a Békás-patakba ömlik. 1953 óta műemlék.

 Magyaros játszótér

Szent Ferenc-kút

A világítás kezdeteiről - A zsámbéki Lámpamúzeum kiegészítéseként

Az ősember valószínűleg a villámsújtotta fáról csente az első tüzet, kaparintotta meg az első fáklyát s ezzel megtette a legfontosabb lépést, hogy kiváljék az összes élőlények közül: egyetlen lény volt, aki nem félt a tűztől.

A tűz nemcsak melegítette, de távol tartotta a vadállatokat – és világított is. A nappalokat éjszakák követik mindenütt a földön; van amikor és ahol a sötétség hosszabb, mint a világos időszak, rendkívül fontos volt ilyen szempontból is a tűz, a mesterséges világosság szerepe az emberi szellem fejlődésében.

A görögök, ha a házi tűzhely kialudt, a városban vagy a faluban a szomszédoktól kértek kölcsön tüzet. Fő világítóeszközük a fáklya, mely vékonyra hasogatott és nyalábba összekötözött fenyődarabokból állt. A világítóforrást az ő szavukból kiindulva nevezik ma is lámpának. Az ókorban persze ismert volt már a szurokkal vagy viasszal átitatott fáklya is. A későbbiekben olajméccsel világítottak, különösen

Rómában voltak divatban szépmívű agyag és rézedénykék erre a célra. A szél, a huzat ellen szarulemezzel, olajos papírral, üveglappal védték a lámpát. A gazdag ember természetesen maga előtt vitette, a szegény maga vitte a lámpását. Spártában azonban tilos volt a legsötétebb éjszakán is lámpással járni.

A gyertya is a rómaiaknál jelenik meg. Viaszból, faggyúból készítik – régi kifejezéssel: mártják. Külön foglalkozás volt még pár száz évvel ezelőtt is a gyertyamártóé. Rómában a gyertyafélék nevecandela, állványuk candelabrum, máig ismert nevén a kandeláber. A világító anyag azonban főleg az olaj volt: növényi eredetű, rendszerint olajfa terméséből sajtolt. Bár ismerték a kőolajat, sőt a rettentő ricinusolaj is – nevével együtt – tőlük származik, ám ezek nagyon füstölve égnek, ezért nem kedvelték.

          Még van egy szó, mely a világítás római kori történetével függ össze, bár ma egész más fogalmat jelöl: lucerna – ami eredetileg világítót, a világítóeszközt jelentette latinul. (Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)

Világítás a humor szemszögéből:

Az első olimpiai játékokról - - - - - Athén, 1896. április 6-16.

(Saját megjelent cikkem)

Az első játékokon kilenc sportág negyvenhárom versenyszámában avattak bajnokot:

Versenyszámok az 1896. évi nyári olimpiai játékokon
Sportág, szakág	Egyéni		Csapat
	férfi	női	férfi	női	vegyes	összesen
atlétika	12	0	0	0	0	12
birkózás	1	0	0	0	0	1
kerékpározás	6	0	0	0	0	6
sportlövészet	5	0	0	0	0	5
súlyemelés	2	0	0	0	0	2
tenisz	1	0	1	0	0	2
torna	6	0	2	0	0	8
úszás	4	0	0	0	0	4
vívás	3	0	0	0	0	3
Összesen	40	0	3	0	0	43

Az eredeti programban szerepelt az evezés is, de az időjárás miatt elmaradtak a versenyek.

Magyar részvétel
Sportolók	7 férfi
Arany 2 Ezüst 1 Bronz 3 Össz. 6
Pontszám	38
Helyezés az éremtáblázaton	6.
Helyezés a ponttáblázaton	7.

Bródy János születésnapjára - - - - 1946. április 5.

            Bródy János (született: Budapest, 1946. április 5.) énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró, az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke volt 2011 decemberéig. 2000-ben Kossuth-díjat kapott az Illés-együttessel megosztva. Bródy András Széchenyi-díjas közgazdász és Vajna Márta tanárnő fia, Maróti Géza építész dédunokája.

            1964-ben, az érettségi után került az Illés-együttesbe, ahol, mint mondja, kiderült: a dallamokhoz illeszthető szavak egymás után rendezéséhez neki volt a leginkább tehetsége. Első házasságából három gyermeke született: Dániel, Luca, Barbara, a másodikból született Máté.

            Sokat tett annak elfogadtatásáért, hogy a beatmuzsika nyelve lehet magyar is. A hatvanas évek beatkultúrájának egyik sztárjává vált, afféle szószólóvá. Diplomáciai érzéke, intelligenciája komoly segítséget jelentett kimondani a tegnap még kimondhatatlant. Többnyire Szörényi Levente zenéire írt szövegei slágerek és kortörténeti dokumentumok egyszerre: Amikor én még kissrác voltam, Good Bye London, Little Richard, Sárga rózsa. Nagy gyakorlatra tesz szert, miként lehet a cenzúra sáncai mögé juttatni „ártatlannak” látszó sorait. De a Koncz Zsuzsának írott Ha én rózsa volnék okán boltokból visszarendelt és bezúzott Jelbeszéd album egyszer s mindenkorra kijelöli mozgásterét.

            Az 1973-ban felbomlott Illés-együttest követően a Fonográf steel-gitárosa, szövegírója lett. A Fonográf nemcsak zenekar, hanem alkotóműhely is volt. Itt készültek Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezei is, melyeknek értelmi és olykor zeneszerzője Bródy volt. Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen.

            Önálló előadói karrierje 1978-ban kezdődött a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival. A műsor már akkor Az utca másik oldalán címet viselte, kifejezve az alkotó művészi magatartását. Ezzel a címmel jelent meg 1994-ben negyedik önálló lemeze, amelynek előzményei 1980-ban a Hungarian Blues, 1985-ben a Ne szólj szám és 1989-ben a Hang nélkül c. albumok voltak.

            Munkásságában jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek, amelyeknek szövegét írta (Kőműves Kelemen, István a király, Doktor Herz, Fehér Anna, Will Shakespeare vagy akit akartok). Élete egyik legfontosabb előadása volt 1994-ben a Madách Színházban Az utca másik oldalán című, valamint néhány éve eddigi legnagyobb szabású koncertje a Budapest Sportcsarnokban, több mint tízezer néző előtt. A kamara jellegű előadások állnak hozzá közelebb, így járja az országot manapság is. Dalokat énekelni még mindig jó – mondja. Közben továbbra is ír dalokat barátainak, régi zenésztársainak.

Legutóbbi albuma 2002 elején jelent meg, „Kockázatok és mellékhatások” címmel, újabb számai csak a koncerteken hallhatóak.
Dalszövegei először 1983-ban kerültek kiadásra "Jelbeszéd" címmel, legutóbb 2010 tavaszán jelent meg "Ne várd a májust" címmel versként is olvasható szövegeinek gyűjteménye. (Wikipedia)

Április 4. - "felszabadulásunk" ünnepére korabeli humor

Felirat hozzáadása

Zsámbék látnivalóiból - Római katolikus templom és templomkert

          Az egyhajós, barokk katolikus templom Zichy Miklós anyagi segítségével 1749-től három esztendő alatt épült fel. Belső berendezéseit Bebó Károly (Zichyék építési felügyelője, szobrász) 1754-ben fejezte be. A kapu felett Zichy és Berényi család kettős címere látható. A kapu fölött félköríves fülkében Szent Vendel szobrát helyezték el. A templomkertben 1813-ban Gál József zsámbéki plébános munkája, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor fogadja a látogatókat. 1958 óta műemlék. Óraszerkezete, harangja, orgonája a wettenbergiek segítségével a közelmúltban került felújításra. Nyaranta a "Premontrei esték" keretében hétvégenként orgonahangversenyeknek ad otthont

Juhász Gyula születésnapjára - - - - 1883. április 4.

            Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.), a 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője. Juhász Illés (1853–1937) posta- és távirdafőtiszt és felesége, Kálló Matild (1862–1953) első gyermekeként született.

Születéséről írt saját versével tisztelgek előtte:

Április bolondja

Benned születtem, édesbús, szeszélyes
Tavaszi hónap, felleges derűs,
Mikor a rétek lelke már fölérez
S brekeg a vízben száz bús hegedűs.

A Tisza partján ringatott a bölcsőm,
Holdtölte volt - tavaszi anda hold -
S a szőke fényben az éjet betöltőn
A vizek népe mind nászdalt dalolt.

Én hallgattam e furcsán bánatos dalt,
Mely egyhangún szép és gyönyörbe olvad
És sírvavigad, mint a honi ének.

Mások világgá zengő zongoráját
Én nem irígylem. A magad cigányát
Lásd bennem, ó magyar, ki neked élek!

A Magyar Posta bélyeget is megjelentetett róla:

Megvan Jézus Krisztus keresztre feszítésének pontos dátuma?

Geológusok legújabb kutatásai és a Biblia alapján időszámításunk szerint 33. április harmadikára teszik a Jézus Krisztusnak vélt személy keresztre feszítésének dátumát. Jefferson Williams amerikai, Markus Schwab és Achim Brauer német geológusok az International Geology Review-ban megjelent tanulmányukban leírják, hogyan kutatták a Holt-tengernél tapasztalható földrengéseket. Ezeket összevetettek Máté evangéliumával, amiben a Jézus halálakor tapasztalt földrengésről is szó van – írja az msnbc.com.

Miután a kutatók elemezték a térség földmozgásainak aktivitását, megállapították, hogy legalább két nagyobb földrengésnek kellett bekövetkeznie Poncius Pilátus júdeai római helytartó regnálása alatt. Az egyikre időszámításunk után 26 és 36 között került sor, a másikra valószínűleg 31-ben.

Ezt az adatot később összevetették az evangéliumok szövegével, a zsidó naptárral és különböző csillagászati számításokkal, majd megkapták a 33. április 3-i dátumot. A további kutatásokban arra keresik majd a választ, hogy a három evangélium által is említett, Jézus halála után tapasztalt sötétséget magyarázhatja-e egy, a földrengés következtében kialakult homokvihar.

(Forrás: Indx  2012. május 28.)

Fadrusz János: Krisztusfej

Zsámbék nevezetes személyeiről - Melocco Miklós születésnapjára - 1935. április 3.

   Melocco Miklós polgári családban és környezetben, Rómában született 1935. április 3-án, így neveltetésével elsajátította a művészetek szeretetét és tiszteletét. Kisgyermekként családjával egy ideig Berlinbe költöztek, majd hazatértek Magyarországra. A budapesti, Stefánia úti lakásukkal szomszédságban Ligeti Miklós szobrász lakott, s ez is mély benyomást gyakorolt rá. A második világháború alatt és utána pár évig a család Iváncsán élt.

            Budapesten egyházi iskolába járt. Apját, Melocco Jánost (1909. december 26.–1951. február 22.), aki katolikus újságíró volt, 1947–1950-ig az Új Ember folyóirat segédszerkesztője, elfogták, s az 1950-ben tartott koncepciós perben halálra ítélték. 1951. február 22-én akasztással végezték ki. Így az addigi békés családi háttér szétzilálódott. Anyagi gondokkal küszködve járt a gimnáziumba, a tanulás mellett dolgozott, volt hómunkás, sírásó, segédmunkás. Háromszor jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, az első két alkalommal polgári származása miatt elutasították. 1955-ben vették fel a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, mesterei kezdetben Gyenes Tamás és Mikus Sándor voltak. 1961-ben Kmetty János és Pátzay Pál mestereknél végzett. Dolgozott a Fiatal Művészek Stúdiójában is (a padon ülő Adyt csinálta itt). 1970-től a Kecskeméti Művésztelepen is élt családjával, majd a budapesti Dózsa György úti műteremben dolgozott. 1981-től Zsámbékon telepedett le, azóta itt él és alkot. 1990-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1995-től elnökségi tag.

Kitüntetései, díjai

• 1966 - Stúdió-díj
• 1973 - XIV. Szegedi Nyári Tárlat fődíja, Szeged
• 1975 - Munkácsy Mihály-díj
• 1982 - Érdemes művész
• 1985 - Neugeld Anna Alapítvány díjazottja
• 1987 - Podmaniczky-díj
• 1988 - Kossuth-díj
• 1998 - Magyar Örökség díj
• 2004 - Prima Primissima-díj
• 2008 - Szent Márton-díj

Zsámbék díszpolgára. A Zsámbéki Műemlékbarát Kör egyesület elnöke. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Alapítvány alapítója és fő szervezője. Az alapítványt 2007-ben Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából hozták létre. Az eladásra került képzőművészeti alkotások bevételeit a hátrányos helyzetű zsámbéki és töki diákok tanulmányainak támogatására fordítják. Több műve díszíti Zsámbékot. Közülök már néhányat bemutattam, és alább is bemutatok:

A Szent Erzsébet lépcső melletti Szent Erzsébet stáció második képe: A rózsák csodája:

A díszkút A tenyeréből ivó ifjú szoborral 2009-ben készült

Szabadságoszlop