Pont négy éve találtam a Nemzeti Hírhálón

Laurent Fabius francia külügyminiszter ''botrányosnak'' nevezte - válaszlevél 

Laurent Fabius francia külügyminiszter "botrányosnak" nevezte egyes kelet-európai országok viselkedését a menekültválsággal kapcsolatban, s Magyarországot külön bírálta a határzár miatt. Nagy-Britannia, Franciaország és Németország azonnali uniós lépéseket sürgetett a menekültek, illetve bevándorlók ügyében. 

Nyílt válaszlevél: 
Tisztelt Laurent Fabius Külügyminiszter Úr, 
Tisztelt Roland Galharague Nagykövet Úr, 
BUDAPEST-AMBA@diplomatie.gouv.fr 

A bevándorlással kapcsolatos állásfoglalásuk okán, szeretném jelezni, hogy Szíria, Marokkó, Algéria, Tunézia, Szenegál, Elefántcsontpart, Mauritánia, Mali, Niger, Csád, Gabon francia gyarmatnak minősült, némelyik több, másik kevesebb ideig. Ezen idő alatt Önök bizonyára mindent megtettek a helyi biztonság kialakításáért, a létbiztonság megteremtéséért, és a helyi lehetőségek maximális kihasználásáért. 

A jelenlegi helyzettől elhatárolódni a múlt letagadásával nem lehet, mert a gyarmatosításból szerzett hasznok, és az azzal járó felelősségvállalás most vállt aktuálissá. 

Magyarország egyik fenti ország felett sem szerzett gyarmati jogot, így a gyarmatosításból származó előnyökre sem tehet(ett) szert. 

Fenti okból kifolyólag, kérem szíves felelősségvállalásukat, a fenti országokból érkező menekültek befogadását, Magyarországról történő elszállításukat haladéktalanul szíveskedjenek biztosítani. 

Mint magyarországi állampolgár, az Önök által tett sértő, és országunkat, annak állampolgárait, így engem is, negatív színben feltüntető nyilatkozat helyesbítését, és bocsánatkérést kérem. 

Mivel több cikk is olvasható az interneten a Franciaországban élő migránsok viselkedésével, azok kezelésével, szegregációjával stb. kapcsolatban, melyet sem Magyarország, sem én, mint állampolgár nem ítélt el nyilvánosan, ennek ellenére szíves figyelmükbe ajánlanék egy magyar közmondást: "először söprögessen mindenki a saját háza tájékán". 

Köszönettel, 
egy ismeretlen magyarországi állampolgár. 

Utóirat: 
          Természetesen Magyarország is elkövet mindent, hogy a migránsok átmeneti, vagy végleges befogadását megtegye, és a rendelkezésre álló területünkön részükre táborokat állítson fel. 
Felhívnám azonban ezúttal szíves figyelmét arra az Önök által bizonyára elfeledett tényre, hogy az Önök által 1920. június 4.-én (eközben Szíria még Francia hatalom alatt állt!!!!!) aláírt trianoni békediktátum értelmében Magyarország területének 71%-át elvesztette, így lehetőségeink korlátozottak a menekültek befogadására. 
Kérem, következő nyilatkozatában a fenti tényeket figyelembe venni szíveskedjen.

Én teszem hozzá:

Jóval e fenti bejegyzés után olvastam az interneten, hogy kb. 5 ezer migráns indult el megint a magyar határ felé. Ezek péntekre elérik Budapestet. A Keleti pályaudvar előtt lesz 10-15 ezer mindenféle fusztrált, ordibáló, követelőző ember. És a magyar-román meccsről meg jön majd feléjük 20 ezer felhevült szurkoló meg a csatlakozók. A nemzetközi TV társaságok egymás után foglalják le a szállodákat - mert igazi csemegére számítanak! Orbán Viktor most megmutathatja, hogy igazi vezető.

Eszembe jutott egy másik tény is. Mi a török elől menekülő akkor oláhnak és rácnak nevezett embereket engedtünk be. Ezek a migránsok később vérszemet kaptak, és ellenünk fordultak a Rákóczi-szabadságharcban, 1848-49-ben és utána mindig. És Trianonkor beteljesedett az évszázados áskálódás, elvitték az országunk nagyobb részét szín magyar lakosságrészekkel együtt (maradt a terület 28,655%-a). Csak. Románia nagyobb darabot kapott belőlünk (103 093 km2), mint amennyi nekünk maradt (92 963 km2). Most ki akarja ezt újra? Mert ezek az emberek ide kerülnek majd vissza, mert senkinek nem kellenek. Hiába akarnak tovább menni, ide fogják őket visszalökni. És mit kezdünk egy tömeg iszlám hívővel, hatalmas szaporulattal? Jó lesz elgondolkodni!!!! Nem akarom, hogy az unokám csadorban nyalja a fenekét valami arabnak.

VISSZATEKINTŐ - KILENC ÉVE TÖRTÉNT Nyárbúcsúztató Alsóörsön (2/2.) - augusztus 31.

Főzőversenyre várunk mindenkit nézelődni - Nagykőrös, 2022. szeptember 3. 9-14 óra között

NOSZTALGIA - KILENC ÉVE TÖRTÉNT Nyárbúcsúztató Alsóörsön (2/1) - augusztus 31.

A Flipper együttes szolgáltatta az utcabálhoz a zenét.)

Gondolatok a mohácsi csata napján - 1526. augusztus 29.

Török világ Magyarországon

          Minden történésznek, történelmet kedvelő embernek van egy vagy két kedvenc kora, ami lényegesen közelebb áll hozzá, mint a többi. Nekem ilyen a középkori török világ, ami nagyon hosszúra nyúlt, még történelmi mércével számítva is. Ezt a korszakot már az Anjouktól számítom, hiszen I. (Nagy) Lajos – akinek idejében a Magyar Korona részét alkotta a mai Bulgária is – nagyranőtt országa védelmében 1366-ban megütközött az oszmán-török csapatokkal. És a hódoltság a Történeti-Magyarország területén a passzarovici (pozseraváci) békével fejeződött be 1718. július 21-én.

         Miért tetszik ez az időszak? Többek között azért, mert ez az igazán férfias, a szerencse forgandóságában gazdag korszak kiváló emberek sokaságát teremtette meg. És ami a legjobban vonzó számomra, az a nagyon érdekes, sokszínű kavalkád, ami sem előtte, sem utána nem létezett Magyarország területén. Európa nyugati részének spanyoljaitól, Ázsia keleti területének tatárjaiig a közbülső területeken élő számos és számtalan nép nem is kis létszámú képviselője fordult meg ebben az időszakban a Magyar Korona területén. Vannak, akikre szívesen emlékszünk, a többség azonban csak szenvedést, pusztítást hozott elődeinkre. De a megszámlálhatatlanul sokféle szokást, életmódot, vallási irányzatot, öltözködést, táplálkozást, fegyverformát, művészetet nem lehet tagadni. Ez tette olyan színessé, változatossá ezt a korszakot. Persze az akkor élt embernek ez nem volt ilyen szívderítő, mert az állandó rettegés mindentől, mindenkitől – még a saját oldalon állóktól is – a pokollal ért fel. De az utókor ezt már nem érzékeli. Nekünk már csak a várostromok, a nagy csaták, a vakmerő portyák romantikája, a háremek fülledtsége, a vallások, a gondolkodás eltérősége, a nemes és nemtelen cselekedetek elemzése, a törökországi és a balkáni magyar emlékek ápolása jut.

Kapisztrán János szobra a Budai Várban

          De nem szabad elfelejtenünk, hogy az oszmán-török hódítók tették tönkre a Magyar Királyságot. A magyarság – a szinte mindenki ellen folytatott több évszázados heroikus küzdelemben – elfogyott, kipusztult. A Mátyás idejében még színmagyar területekre más népek költöztek spontán módon, vagy telepítés révén. És hiába mondták rólunk évszázadokon keresztül a középkori Európában, hogy „a kereszténység bástyája, a világ keresztényeinek védőfala és őrtornya”, és elődeink oroszlánrészt vállaltak abban, hogy nem teljesedett be II. Mohamed szultán vágya -  hogy lova leendő istálója a római Szent Péter-székesegyház legyen -, az önfeláldozást az I. világháború után az antant a „győztes jogán” az ezeréves Magyar Királyság szétdarabolásával hálálta meg. Bár a történészek nem szeretik a „ha úgy lett volna” kezdetű mondatokat, azért kicsit elmélkedhetünk ezen. Ha e hősi múlt helyett szépen, csendesen teltek volna a hétköznapok a Magyar Királyságban, és utazóink, katonáink, hadvezéreink a gyarmatokon kamatoztatták volna született tehetségüket, akkor a mai idegenvezetők nem tudnának órákon át mesélni az izgalmasabbnál izgalmasabb történésekről, az emberek nagyszerűségéről, gyarlóságáról, az útikönyvek lényegesen kevesebb várat, erődtemplomot tudnának felsorolni, és a meglévőket is szárazabban tudnák bemutatni. De így a várak helyett várromok maradtak, a patinás, román stílusú templomok helyett sok helyen barokkok pompáznak, a régi udvarházak eltűntek stb. Ma a várakról, templomokról, lakóházakról, dűlőutakról, barlangokról, lápokról, de még kőbuckákról is órákon át lehet mesélni, oldalakon át írni az északnyugati Trencséntől (ma: Szlovákia) a délkeleti Brassóig (ma: Románia), az északkeleti Munkácstól (ma: Ukrajna) a délnyugati Fiuméig (ma: Horvátország), az északközép Nedectől (ma: Lengyelország) a délközép Szabácsig (ma: Szerbia), vagy Jajcáig (ma: Bosznia–Hercegovina). Ha nincs a „hódoltság”, akkor ma Magyarország egy 50 milliós középhatalom lenne, hatalmas erőforrásokkal és Spanyolország, Olaszország, Lengyelország  tekintélyével rendelkezne. Ez talán a legfontosabb része a „törökkor”-nak!

Karinthy Frigyes halála napjára - - - - - 1938. augusztus 29.

Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő) író, költő, műfordító Budapesten születet 1887. június 25-én. Siófokon halt meg 1938. augusztus 29-én. 

Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az „Így írtok ti”-t, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó „Tanár úr kérem”-et. De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Fiatal korától kezdve vonzódott a tudományokhoz, a magyarok közül elsőként ült repülőre Wittman Viktor pilóta mellett, majd annak szerencsétlenségből bekövetkezett halála után megírta Wittman életrajzát.

Első irodalmi sikerét gyerekkorában érte el, Verne hatását mutató kisregényét, a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című írást 12 éves korában kiadták. A század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Ezeket a műveit később sem tagadta meg, de nem egy nyilatkozatából, írásából, kortársak által lejegyzett mondatából kiérződik a keserűség, hogy a humoros művei miatt nem veszik őt eléggé komolyan, nem törődnek filozófiai, politikai gondolataival. (Erre utal A cirkusz című novellájában is.) Főként újságokba írt, több, mint ötezer cikket alkotott életében, ezek között akad riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és temérdek humoreszk.

Regényei nő és férfi kapcsolatát boncolgatják, leginkább a Gulliver utazásai folytatásaként írt Capillária és az Utazás Faremidóba. Legnépszerűbb regénye mégis az Utazás a koponyám körül, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekről írt. A regényben részletesen leírja az agyműtét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás.

Novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. A történetek fő témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-fi műfajába sorolható történetet is írt.

Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot (Földnélküly János, A nagy ékszerész) és komoly hangvételű darabot is (Holnap reggel). Összegyűjtött színpadi művei három kötetet töltenek meg.

Műfordításai ma is ismertek, főként a Micimackó, a Leacock-humoreszkek és a Tom Sawyer kalandjai. Bár magát sokszor költőnek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezek között a szabadversek vannak többségben, hosszú, központozás nélküli gondolatkitörések.

          A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 136.