Humorbombonok

Nem lesz vékony ez a fal? - kérdezik a kőművest

- Nem, erre még tapéta is jön!

Télen, hidegben megkérdezi a fiú a lányt: - Megnézhetlek meztelenül?

- Jó, de nem fogsz fázni?

Bíró a vádlotthoz: - Kéri a következő kérdést, vagy megáll három évnél?

Az útépítésen a főnök odamegy a munkásokhoz: - Fiúk, nem érkeztek meg a lapátok.

- Sebaj, majd egymásra támaszkodunk.

Bemegy a kocsmába egy 16 éves fiú, és így szól a pincérnőnek: - Kérek egy korsó sört!

A pincérnő - látva a fiú korát - megkérdezi: - Bajba akarsz keverni?

- Talán majd később, előbb egy sört kérek.

Apáca kihallgatásra jelentkezik a kolostort vezető papnál: - Atyám, szeretnék prostituált lenni!

- Tessék, hogy mondtad, lányom?

- Szeretnék prostituált lenni.

- Ó, hála Istennek, először úgy értettem, hogy protestáns szeretnél lenni.

- Melyik az ember legelnyomottabb testrésze?

- A feneke, mert ketté van osztva, társaságban nem szólalhat meg, és utoljára olvassa az újságot.

Piskóta recept csokoládé töltelékkel

Hozzávalók

• 8 tojás,
• 6 evőkanál finom liszt,
• 3 szelet csokoládé,
• 3 evőkanál víz,
• 10 kockacukor,
• 5 deka vaj

Elkészítése

          Nyolc tojás sárgáját 8 evőkanál cu­korporral habzásig kavarunk, aztán hozzáadjuk a 8 tojás fehérjének ke­mény habját és 6 evőkanál finom lisztet.

         Kikent tortaformában megsüt­jük, ha kihűlt, 4—5 lapra felvágjuk és

       a következő töltelékkel rakjuk össze:

3 szelet csokoládét 3 evőkanál vízben 10 kockacukorral felolvasztunk és fel­főzünk.

       Ekkor egy tálban már jól el­kavart 3 tojás sárgájához hozzáöntjük folytonos kavarás mellett, hozzákavarunk még 5 deka vajat és addig ka­varjuk, míg szép sima lesz. Akkor a tortalapok közé kenjük és úgy tálal­juk.

         Jó étvágyat!

Nevezetességek az Ibériai-félszigeten - Gibraltár 2/1.

Gibraltár egy brit tengerentúli terület, városállam, mely közel fekszik az Ibériai-félsziget legdélibb pontjához, s partjánál van a Gibraltári-szoros. Északon Spanyolországgal határos. A terület régóta fontos terepe  a Brit Fegyveres Erőknek és a Brit Királyi Haditengerészetnek.
A terület neve ennek arab megnevezéséből, a Dzsabal Tárikból (جبل طارق – Ţāriq hegye) származik. Ez a földrajzi alakzatra és a berber omajjád tábornokra, Tárik ibn Zijádra utal, aki 711-ben itt partra szállva megkezdte Hispania meghódítását.
Gibraltár szuverenitása a brit–spanyol diplomáciai kapcsolatok egyik legfontosabb kérdése. Jelentőségét nagyrészt fekvésének köszönheti, a Földközi-tenger „kijáratának” ellenőrzése esetenként stratégiai fontosságot kaphat.

Fekvése

A gibraltári Szikla látképe a repülőtérrel

Gibraltár voltaképpen egy 425 m magas, 1250 m széles mészkőszirt, a Gibraltár-szikla, talán Héraklész oszlopainak egyike. Észak és kelet felé meredek sziklák határolják. A szárazfölddel keskeny földnyelv köti össze, amely helyenként még az 1 km szélességet sem éri el. A nyugati oldal laposabb, itt helyezkedik el az angolok hadi és kereskedelmi kikötője. A kis méretekre jellemző, hogy a közúti forgalomnak szintbeli kereszteződése (!) van a repülőtérrel – gépkocsikkal a repülőgépek számára elsőbbséget kell adni.

Története

Világítótorony

Az ókorban görögül Kalpe volt a neve. 711-ben egy arab hadvezér, Tárik ibn-Zijád foglalta el, arab nevét (Dzsabal Tárik) is innen nyerte. 1462-ben került spanyol uralom alá. A spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben egy angol és holland hajókból álló flotta sikeresen bevette Gibraltárt. Spanyolország 1713-ban, az utrechti békében átengedte a Sziklát Angliának. 1830 óta brit koronagyarmat. A második világháború alatt fontos brit támaszpont volt a Németország elleni harcban. A spanyolországi, fasiszta jellegű Franco-diktatúra már előzőleg fenyegette a területet, Franco ezt az eredetileg is spanyol régiót vissza kívánta szerezni. Az angolok tartottak attól, hogy a spanyol polgárháború kiterjedhet Gibraltárra is. A háború után Hitler úgy tervezte, ha Spanyolországot is sikerült a tengelyhatalmakhoz állítani, akkor az ún. Felix hadművelet keretében a spanyol-német haderők elűzik a briteket, emellett a spanyol hadsereget a francia és angol gyarmatok ellen vetnék be Afrikában. Franco azonban nem bízott Hitlerben, és a németek későbbi vereségei után még inkább indokoltnak látta a spanyol semlegességet, hogy ne váljanak az amerikai és angol haderők célpontjává. Így Franco végül elnézte azt, hogy Gibraltár továbbra is brit felségterület marad.

1967-ben népszavazást tartottak, amely fenntartotta a Nagy-Britanniához tartozást. 1967 és 1985 között a határ zárva volt. Hovatartozása máig is vitatéma Nagy-Britannia és Spanyolország között.

2006-ban Nagy-Britannia, Spanyolország és Gibraltár képviselői Córdobában tartott tárgyalásokon rendezték a mindennapi életet érintő, korábban megoldatlan vitás kérdéseket.

2016-ban a Brexitről szóló népszavazás után spanyol részről ismét felvetették, hogy igényt tartanak Gibraltárra.

Gazdaság

Gibraltár főtere

A lakosság megélhetését a kikötőben, a kőolaj-finomítóban, a brit katonai támaszponton, illetve az idegenforgalmi szolgáltatásokban létesített munkahelyek biztosítják.
Jelentős bevételei származnak a nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokból, illetve a nemzetközi konferencia-központ státuszból.
A hajózási kiszolgálásból befolyó bevételek és a vámmentesség szintén fontos bevételi forrás.
Gibraltár saját pénznemmel is rendelkezik, a font sterlinghez rögzített gibraltári fonttal.
A jelenleg forgalomban lévő gibraltári 5 font sterlinges bankjegy előoldala. A gibraltári font valamennyi érméjén és bankjegyén II. Erzsébet királynő portréja szerepel fő motívumként.

Lakosság

A lakosság, spanyol megnevezése llanitos (spanyol, portugál, olasz, máltai, marokkói és zsidó elemekből összetevődött délspanyol tájnyelvet beszélő népcsoport), valamint britek élnek itt.

Vallások

Római katolikus 77%, anglikán 7%, muszlim 7%, zsidó 2%, egyéb 7%. Gibraltárban önálló egyházmegye működik. A római katolikus vallás a domináns, amelynek elsősorban spanyol, portugál és olasz hívei vannak, de sok angol is a római katolikus vallás követője. A gibraltári angol lakosság egy része, kb. a lakosság 7%-a anglikán, ugyanennyi személy iszlám vallású. Az iszlámnak elsősorban máltai és marokkói hívei vannak. A zsidó vallást a lakosság 2%-a követi, ami a gibraltári zsidók vallása. A lakosság 7%-a valamilyen más vallású.

 Közlekedés

• Közutak hossza: 46 km
• Repülőterek száma: 1 (lásd: gibraltári repülőtér)
• Kikötők száma: 1
• Drótkötélpályás felvonók száma: 1

Sport

2013. május 24-én a Gibraltári labdarúgó-szövetség az UEFA teljes jogú tagja lett.

Arborétum

Kellemesen sétáltunk és aludtam egyet benne a nagy melegben.

Karfiolpaprikás

Hozzávalók

- 1 kg karfiol 
- 1 nagy fej vöröshagyma 
- fél dl olívaolaj 
- 2 csapott evõkanál pirospaprika 
- 1-1 db zöldpaprika, paradicsom 
- 2 evõkanál liszt 
- 1,5 dl tejföl 
- õrölt bors 
- só

Elkészítése

            Az apróra vágott hagymát pároljuk üvegesre a forró olajban, majd húzzuk félre a tűzről, és szórjuk rá a pirospaprikát. Keverjük össze, és öntsünk rá egy deci vizet. Sózzuk, borsozzuk meg, majd amikor felforrt, tegyük bele az apró kockákra vágott paprikát és paradicsomot. Lassú tűzön főzzük 10 percig, majd szórjuk bele a nagyobb rózsákra szedett karfiolt. Annyi vizet öntsünk rá, hogy a karfiolt háromnegyedig ellepje, majd fedő alatt, közepes tûzön pároljuk kissé roppanósra. A lisztből és a tejfölből kevés hideg vízzel készítsünk sima habarást, és sűrítsük be vele a karfiolpaprikást. Ügyeljünk arra, hogy a karfiolrózsákat ne törjük szét. Amikor felforrt, húzzuk le a tűzről, és forrón tálaljuk. Tejföllel meglocsolhatjuk, de külön edényben is kínálhatjuk hozzá. (Találtam: 109.hu)

Gondolatok a barátságról

Nevezetességek az Ibériai-félszigeten (5. rész)

Estoril ideális mikroklimája miatt kedvelt óceánparti üdülőhely Portugáliában.. A fővárostól, Lisszaboltól 15 km-re található. Estorilban éppúgy megtalálhatóak a szép, 19. században épült villák és hotelek, mint a körülbelül 2000 éves római kori épületmaradványok. Híres kaszinója a Casino Estoril.    A múltban jelentős halászati kikötő volt, de a 20. század óta főleg turisták célállomása. 

A város hírnevét Fausto de Figueiredo polgármester (1913-1917) alapozta meg, Estorilból világhírű fürdőhelyet faragott. Emlékére a Kaszinó előtti parkba állítottak szobrot.

 

A városközpontban álló Kaszinó 1931-ben épült. Ma is Európa legnagyobb kaszinója.

A Kaszinó mellett az Estoril Kongresszusi Központ hatalmas, többfunkciós épülete áll.

Itt élt Horthy Miklós Magyarország kormányzója emigrációban és halt meg 1957-ben. A II. világháború után emigrációba kényszerülő Horthy Miklós 1948-ban kérte letelepedését Bajorországtól, Svájctól és az Egyesült Államoktól, de - érthető okok miatt - mindenhol zárt ajtókra talált. Így maradt Portugália, ahol 1949-ben a fasiszta diktátor Salazar örömmel, tárt karokkal fogadta.

Lakóhelye - egészen 1957-ben bekövetkezett haláláig – Estoril lett, a festői, Lisszabon melletti kisváros. A képen látható villában lakott feleségével.

Kenderesi temetése előtt Estorilban nyugodott.

Kenderesen

VISSZAEMLÉKEZÉS - 89. Ünnepi könyvhét - 2018. június 8. Budapest, Vörösmarty tér (2/2)