2024. január 20., szombat

Ilyen az igazi tél

Melyik magyar város ez?

















Milyen emberi!










A siklórepülő dinoszauruszoktól származnak a madarak?

Egyre több olyan bizonyíték lát napvilágot, mely szerint a modern madarak a siklórepülő, tollas, nem madárszerű dinoszauruszok leszármazottai.
Egy új kutatás szerint két dinoszaurusz megfelelő jelölt lehet a madarak családfájához, és mindkettő segíthet feltárni, hogyan fejlődtek ki először a tollak. "A legidősebb ismert tollas dinoszaurusz az Anchiornis (155 millió éves) és az Epidexipteryx (a 152–168 millió év közötti tartomány). A tollak – a jelek szerint először – csak szigetelés céljából fejlődtek ki. Alapvetően pihékként indultak, majd később szárnyakat alkottak.” „Kissé önhatalmú lenne eldönteni, hol végződik a dinoszaurusz, és hol kezdődik a madár. Nincsen egyértelmű határ, mely elszigeteli a kettőt egymástól. Ez az evolúció természete.”
A kutatók kiderítették, hogy az Archaeopteryx és az Anchiornis szárnytollai hasonlóak voltak, de nem azonosak. A két faj közötti különbségek a szárny evolúciójának korai kísérleteit reprezentálják. Az Archaeopteryx a hosszú repülőtollak számos rétegével rendelkezett, míg az Anchiornisnak rengeteg egyszerű, szalagszerű tolla volt, amelyek átfedték egymást, így némileg emlékeztettek a pingvin tollazatára.
A két dinoszaurusz szárnytollainak dizájnja és elrendeződése valószínűleg meggátolta a felemelkedést. A hosszú szárnytollak számos, egymást átfedő rétege komplikálhatta a tollak elválasztását, így csökkentette a madár képességét, hogy a felfelé irányuló szárnycsapással legyőzze a légellenállást. Ezzel szemben a modern repülő madarak szárnyai könnyen szeparálható, hosszú tollak egyetlen elsődleges rétegével rendelkeznek, melyeket rövid tollak fednek.
A siklás azonban életmentő lehetett a dinoszauruszok idejében, amikor hatalmas szárazföldi ragadozók barangoltak körülöttük. „A siklórepülés gyors módja a fáról fára jutásnak. Ahelyett, hogy lemásznának az egyik fáról és felfutnának a következőre, csak gyorsan átsiklanak a kiszemelt fára. A madarak dinoszaurusz ősei a fákon éltek, rovarokkal, gyíkokkal és emlősökkel táplálkozhattak, és így elkerülhették azt is, hogy más dinoszauruszok vacsoráját képezzék. A szárnytollak elrendeződése a modern madaraknál néhány tízmillió év alatt fejlődhetett ki, és nagyrészt változatlan maradt az utóbbi 130 millió évben. Ezt nagyon nehéz lenne tovább tökéletesíteni.” A madarak 65 millió éve előnyt is kovácsoltak ebből és apró méretükből, amikor is a nagyobb, nem madárszerű dinoszauruszok kihaltak.
Néhány tudós azonban vitatja a madarak dinoszauruszoktól való származását, azt állítva, hogy azok a hüllőktől származnak. (Richpoi Hírek, 2013.)

2024. január 19., péntek

Skót viccek

Bemegy a skót a vendéglőbe, sorra eszi a legjobb ételeket, majd szól a pincérnek:
–Főúr, kérem! Kinek kell fizetni?
A pincér magától értetődő könnyedséggel: –Hát nekem!
–Huh! – sóhajt fel a skót megkönnyebbülve, már azt hittem, nekem!

A skót bemegy az orvoshoz, és azt mondja: –Doktor úr, szálka ment a nyelvembe.
–Az meg hogy történhetett?
–Hát, az úgy kezdődött, hogy kiborult a whiskym a padlóra ...

Hogyan oszlatja fel leghamarabb a skót rendőr a tüntető tömeget?
–Leveszi a sapkáját, és kéregetni kezd.




Mi a különbség az angol és a skót között, miután levágták a hajukat kopaszra?
- Az angol dicsekszik az új frizurájával, a skót meg eladja a fésűjét.

A skót azt kérdi a haverjától:
- Mondd csak, hogyan tudtál leszokni a dadogásról?
- Tudod, egyszer háromszoros áron kellett Glasgow-ból Londonba telefonálnom...

Két skót fogad, hogy melyikük ússza meg olcsóbban a vasárnapi templomi adománygyűjtést. A gyűjtés alkalmával az egyikük gyorsan egy pennyt dob a perselybe, mire a másik megszólal:
- Ezt ketten adtuk.

A skót családban az anya aggódva szól férjéhez:
- Drágám, a kisfiunk, már két napja ugyanazt a cukorkát szopogatja.
- Nem baj, legalább spórol.
- Jó, jó, de azért már tényleg ki kéne csomagolni!

Bemegy a skót az önkormányzathoz, hogy nevet szeretne változtatni. Megkérdi tőle a tisztviselő:
- Miért szeretné megváltoztatni a nevét?
- Találtam egy doboz névjegyet.

Giccsparádé















Farsang - az ördög ünnepe

 A naptár hosszúra vagy „kurtára szabta ki a farsang idejét” – bizony mi aligha tudnánk úgy kiszámolni, mint a víg poéta, Csokonai a nevezetes 1799. évben. Egy biztos, a jó kedélyű embereknek mindig rövidnek tűnik.
            A karnevál az egyik legérdekesebb és sok-sok évszázados hagyomány. Szerte Európában otthonos volt a falvak utcáin éppúgy, mint a királyi paloták tükrös termeiben. Sokan üldözték, még többen szerették. Országonként, koronként, társadalmi osztályonként más-más formában jelent meg, de az évszázadok alatt lényegében ugyanaz maradt: a móka, a vidámság, a játék ünnepe.
            Őhazája Itália. A régi római Saturnalia-ünnepekből származik. A nálunk kevésbé használatos latin eredetű „karnevál” szó egyes kutatók szerint a karneválon felvonuló tengeri hajót ábrázoló „cerrus navalis”-ból, más kutatók szerint a „carne vale” azaz „hús, isten veled” szójátékból keletkezett.
            Köznyelvünk „farsang” szava német jövevény, a Fasching szóból ered. Valószínű, a hazai német polgárságtól vettük át. A legtöbb országban – így hazánkban is – az ún. epifánia-ünneptől (vízkereszttől) a húsvét előtti negyvennapos böjtig, hamvazószerdáig tart a farsang. A szezon legjelentősebb napja a húshagyó kedd. Ez a népies elnevezés a szigorú előírások szerint azt takarja, hogy a katolikus hívők húsvétig ekkor ehetnek utoljára húst.
            A farsang az első időkben nagy népünnepély volt, jelmezes, álarcos utcai felvonulásokkal, mulatozásokkal, de belevitték a természet megújulásának köszöntését is. Ez utóbbiakból eredtek a vidám népi jelenetek. Később otthonos lett a báltermekben is.
            A farsangi mulatságokon a társadalmi osztályok elkülönülése nem volt olyan merev, mint egyébként. Velencében például a XIII. század végétől hivatalos ünnep volt a húshagyó kedd, melynek rendezvényein minden rendű és rangú lakos részt vett. Máshol is gyakran megtisztelték alattvalóik mulatságát jelenlétükkel még a királyok, uralkodó hercegek is. A keresztény egyházak a középkorban a farsang megítélésében egy véleményen voltak, az ördög ünnepének tartották.
            A farsangi mulatságokkal kapcsolatban a gáncsoskodók haragja főként a jelmezek és álarcok ellen irányult. A legtöbb történet a dominójelmezhez fűződik. Például Frigyes Vilmost trónörökös korában az 1822. évi farsangi bálon meg akarták mérgezni. A leendő király helyett tévedésből a szintén dominónak öltözött lakájnak nyújtották át a halált hozó italt.
            Gyakori volt a két nem ruhacseréje, melyet évszázadokon át felháborodás kísért. A törvény vas keze azonban többnyire csak a nőkre sújtott le. A gangerni zsinat egyházi átokkal büntette a férfinadrágba öltöző hölgyeket. Württembergben toronyba vagy bolondok házába zárták azokat a nőket, akinek eszébe jutott, hogy a férfiak viseletébe bújjanak.