NEMZETEK KONYHÁJA - Brazil Coca-Colás kókuszos sütemény

A tésztához:

·25 dkg finomliszt

·4  tojás

·16 dkg cukor

·1,8 dl Coca Cola

·1 csomag sütőpor

A krémhez:

·2 csomag kókuszos pudingpor

·4 dl tej

·10 dkg cukor

·1 tubus cukrozott sűrített tej (170 g)

·10 dkg vaj

·5 dkg kókuszreszelék

A krém tetejére:

·5 dkg kókuszreszelék

Elkészítése:
A tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verjük, hozzá adjuk a tojás sárgákat, a Coca Colát és a sütőporral elkevert lisztet . A 20×30 cm-es tepsit szilikonos sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük. 200°C -ra melegített sütőben 20 perc alatt megsütjük. A megsült tésztáról levesszük a sütőpapírt, majd kihűtjük. A pudingport a tejjel, cukorral elkeverjük és felfőzzük. Tűzről lehúzva hozzákeverjük a kókuszreszeléket és a sűrített tejet is. Tűzre visszatéve összekeverjük. Ezután kihűtjük, majd a vajjal habosra keverjük. A tészta tetejére simítjuk a krémet, bőven megszórjuk kókuszreszelékkel. Kissé lehűtjük, majd hosszúkás szeletekre vágva kínáljuk. Jó étvágyat kívánok hozzá!

(Vass Lászlóné receptje. Forrás: http://webcukraszda.hu/brazil-coca-colas-kokuszos-sutemeny/)

Világséta

 Spanyolország - Alhambra (Granada)

Brazília

Budapest

Törökország - Cappadocia

Franciaország

Hong Kong

Indonézia

Koppenhága

Miskolc-Diósgyőr

Olaszország - Piemonte

Pompei

Párizs - Opera

Madaras képek

A kéklábú szula

Madarak és fák napjára - május 10.

Sétáló vadkacsák az alsóörsi Riviéra Kempingben 2012. május 12-én (saját képem)

            1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját.

            "...évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében." Ez az idézet Herman Ottótól, a sokoldalú magyar tudóstól származik, aki természettudományos munkássága mellett a magyarság hagyományos, ősi műveltségét, népi mesterségeit is kutatta és leírta. Ő alapozta meg a tudományos madárkutatást Magyarországon a Magyar Ornitológiai Központ megalapításával. Herman Ottó javaslatára 1906 óta a természet ünnepeként tartjuk számon május 10-ét. Az emberek már ősidők óta különös vonzalmat éreznek a madarak és fák iránt. A "Madarak és Fák Napja" mégis az egész természet ünnepe, amikor mi, emberek azt ünnepeljük, hogy testvérei vagyunk minden élőlénynek a Földön.

            Az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse.

            A természetvédelmi törvény 64. § (3) szerint „Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság – különösen az ifjúság – természet védelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia.

            A szárnyas lények a világon mindenütt elsősorban az éghez – az isteni szférához – tartoznak, ezért az égi lélek szimbólumai. Így van ez a magyar nép műveltségében is: a kereszténység előtti időkben a táltosok, sámánok lelke is madár képében szállt a túlvilágra megtudni a jövendőt, vagy megküzdeni a rosszindulatú szellemekkel. A honfoglaló magyarok totemállata (az Árpád nemzetség állatőse) a turulmadár (valószínűleg valamely sólyomfaj) volt. Az eredetmonda szerint a nemzetség ősanyját, Emesét turul termékenyítette meg. A madárlélek szimbólum jelentése jellemző a kereszténységben is, például a Szentlélek galamb képében jelent meg Jézus feje felett, mikor megkeresztelkedett.