Aranyköpések a Mórickából

Ilyen a szombat-vasárnap

NEMZETEK KONYHÁJA - A tökéletes magyar lángos

            Tökéletesen ropogós, nem zsíros, alig érezni az élesztőt, pillanatok alatt megsül az olajban, szinte hozzá sem ér és már kész is.

Hozzávalók:
3 dkg élesztő,
fél liter tej,
1 kg liszt,
2 dl tejföl,
1 evőkanál só

Elkészítése:

            Az élesztőt langyos tejben megfuttatjuk, és a liszttel, a tejföllel és a sóval nem túl lágy tésztát gyúrunk belőle. Letakarjuk, és kb. fél órát langyos helyen kelesztjük.

            Ezután a tésztát kb. fél cm vastagra kinyújtjuk, és tetszés szerint formára kiszaggatjuk. Forró olajban, frissen annyit sütünk ki belőle, amennyi éppen elfogy.

          A maradékot kiolajozott zacskóba téve, 1 héten keresztül akkor sütünk belőle, amikor akarunk. Hűtőben (nem a fagyasztóban) tároljuk. 

            Ízlés szerint akármivel ehető egyéni ötlet szerint, de szerintem sajttal, fokhagymával, tejföllel megszórva nagyon finom.

Régebben, amikor még kemencében sültek a házi kenyerek, eredetileg csak “vakarót” sütöttek, azaz a dagasztóteknő oldaláról-aljáról összekapart, leragadt tészta-maradékból készültek a lángosok. Méltán vált a gyerekek kedvencévé, majd terjedt el előbb a fiatalok, majd minden korosztály körében, emiatt azután már eredetileg lángos céljára készült a “kenyérlángos” tésztája. Azóta is ez a legnépszerűbb változat.

Balatonfüred nevezetességeiből (John Paget János)

         A Balatoni Panteont a szanatórium színházterme alatti fedett sétányon alakították ki. Azoknak a kiváló íróknak, költőknek, tudósoknak, kutatóknak állít emléket, akik Füredről írtak, vagy fontosat tettek a városért. Nagyon sokan vannak; közülük mutatom be John Paget Jánost.

          John Paget  (Loughborugh, 1808. ápr. 18.-Aranyosgyéres, 1892.) változatos életéből néhány mozzanatot kiragadok. Magyarországon letelepedett, megtanult magyarul, 1847-ben az országgyűléstől honosítást is nyert. 1836 augusztusában kezdett másfél éves útjáról 900 oldalon, két kötetben írta meg tapasztalatait. A rajzokkal illusztrált könyv magyarul és angolul is több kiadást ért meg.

"Paget másfél éven át járta keresztül-kasul a Magyar Szent Korona Országát és Erdélyt. Angliai és gazdag európai tapasztalat volt mögötte, széles körű műveltség, sokoldalú tudás, gyakorlatiassággal és előrelátással párosulva. Nagyokat döccenve a rossz utakon kedvére olvasgatta és megértette az ismeretlen tájat, az egymást cserélő képek megannyi verssorként vallottak a földről és lakóiról. A szépülő Budapestről egyetlen idegen se írt olyan szeretettel, mint ő. Figyelte az ezerarcú népet ünnepi ruhájában és hétköznapjaiban, ismerkedett történelmével, hagyományaival, irodalmával, zenéjével, még kottákat is közölt, a Rákóczi-nótáét és nem egy népdalét. Ő örökítette meg először a balatonfüredi Anna-bált, a magyar tánc szépségét és összehasonlította az Aranybullát az angol Magna Chartával. A bányákat szakértőként mérte fel, a termékeny föld meglepte, az ugar vagy a lápvilág bosszantotta. Polixéna után az országba, főleg Erdélybe valósággal beleszeretett, s könyvében néhány honfitársát megpirongatta, ha felszínes vagy hibás útleírásaikban tetten érte őket." (Ferenc Lenke, Tasnádi Zsolt)
Részlet "Magyarország és Erdély" című könyvéből:

"Estére járt az idő, mikor megpillantottuk a Balatont: a látvány, ha nem is éppen nagyszerű, de innen nézve igen bájos ez a tóvidék, dombjaival és erdőivel. Füred csak az elmúlt néhány évben jött divatba, s a hatalmas Horváth-ház és néhány kevésbé hivalkodó épülettől eltekintve ma is olyan természetes, hogy a legromantikusabb kedély sem kívánhat magának különbet. A Horváth-ház jókora szálloda vagy inkább panzió, Horváth úr, a tulajdonos építtette, s néhány szobától eltekintve, melyekben ő lakik a családjával, az egész épület a vendégek rendelkezésére áll, méghozzá igen olcsón."

Az Anna-bálról hosszan írt. Egy részletet az alábbiakban bemutatok blogom kedves olvasóinak: "A hölgyek némelyike úgy táncolta a valcert, hogy az a mi máshoz szokott szemünkben igencsak meglepőnek tűnt. Strauss a maga keringőivel olyan gyorsaságot vitt bele ebbe a táncba, amely eredetileg teljesen idegen tőle, s ezzel nemcsak az eleganciájától fosztotta meg, hanem jórészt az illedelmességétől is, mivel a táncosoknak olyan szorosan összetapadva kell most járniuk, hogy az, legalábbis látszatra, sehogy se fér össze az illő tartózkodással. S mintha mindez nem lenne elég, némelyik hölgy minden teketória nélkül a gavallérja vállára hajtja a fejét, s ahogy átadja magát a tánc szédítő varázsának, olyan magafeledtséggel simul a karjába, hogy az, bevallom, jócskán felborzolja az én prüdériámat! Nem lenne azonban méltányos, ha nem tenném hozzá, az idősebb hölgyek többsége is elítéli az effajta viselkedést, azok közül az ifjú hölgyek közül pedig, akikkel korábban megismerkedtünk, egyik sem bizonyult vétkesnek benne. Egy fürdőhelyen többnyire elég vegyes a társaság, itt meg éppenséggel olyan változatos volt, hogy azzal bárki, még az efféle dolgokban legszabadelvűbb személy is meg lehetett elégedve."

      Erdélyben, Aranyosgyéresen vett földbirtokot, és ott telepedett le. A szabadságharc alatt a birtokot tönkretették. Wesselényi Ferenc még 1850. január 17-én írta Wesselényi Miklósnak, hogy Paget "birtokát az oláhok kiprédálták. Lovait és minden vagyonát ellopták". A kastélyt kifosztották, a könyveket a tó vizébe dobálták. A hazatérő hátaspárt a mintabirtok a fent leírt állapotban várta, de rövid idő alatt a házat és a gazdaságot helyreállították.

Aranyosgyéresen manapság büszkék nagynevű lakosukra. Létrehozták a Paget János Kulturális Alapítványt, amely az ő szellemében munkálkodik, és minden tevékenységében példaként említi nagyszerű személyiségét. Céljuk az, hogy pályázati támogatásokat is fölhasználva olyan kulturális tevékenységeket, vetélkedőket szervezzenek az Aranyos vidéki ifjúság érdekében, amelyek fönntartják emlékét. Munkásságának szerteágazó, sokszínű, több tudományterületet átfogó mintáját szeretnék követni az egyesület tevékenységeiben is. A kultúra egységének elve – Paget János életpályájának mintáját követve – az alapítvány útját is meghatározza. Emléktáblát is avattak a helyi magyar és román közösség segítségével 2009. május 15-én az egykori lakóházán, melyet a budapesti Magyar Emlékekért a Világban Egysület szorgalmazott.

     Az angliai Thorpe-Satchville templomban is emléktábla hirdeti, hogy ebben a városban élt John Paget.

Ilyen a péntek!!

Karfiolkenyérrel a kilók ellen

Ez a cso­dás karfi­ol­ke­nyér remek szö­vet­sé­ge­sed lehet, ha a fölös ki­lók­tól sze­ret­nél meg­sza­ba­dulni. Szén­hid­rát alig van benne, tö­ké­le­tes fo­gyó­kú­rás alap! A zöld­fű­sze­rek­től, a fok­hagy­má­tól, va­la­mint a saj­tok­tól tész­tája cso­dás me­di­ter­rán han­gu­latú. Is­teni finom és ez nem hiz­lal!

A karfiol a szénhidrátszegény diéta egyik legsokoldalúbb zöldsége. Tulajdonképpen bármit helyettesíthetsz vele, amit normál esetben szénhidrátbombákból készítenél: lehet köret a rizs helyett, nassolnivaló falatka, sőt, akár pogácsa, nokedli, sőt, zsemle is. És ami a legjobb: teljesen szénhidrátmentes, vagyis csak úgy robbannak majd le rólad a felesleges kilók!

Ezúttal csodás, zöldfűszeres-sajtos, mediterrán aromájú,  nyári kenyér készül belőle. 

Hozzávalók:

·1 fej karfiol, apró rózsákra szedve

·1/2 csésze reszelt mozzarella sajt

·1/2 csésze forgácsokra vágott parmezán sajt

·1 tojás

·1/2 evőkanál összenyomott fokhagyma

·1/2 evőkanál apróra vágott, friss bazsalikom

·1/2 evőkanál apróra vágott, friss petrezselyem

·1 teáskanál só

·1/2 teáskanál frissen őrölt fekete bors

A feltéthez:

¾ csésze reszelt mozzarella sajt

Így készítsd el:

1. Melegítsd elő a sütőt 220 Celsius-fokra, és bélelj ki egy tepsit sütőpapírral.

2. A karfiolt háztartási robotgéppel őröld rizs méretű szemcsékké.

3. Egy nagyobb tálban keverd össze a darált karfiolt a reszelt mozzarellával, a parmezánforgáccsal, a tojással, a zúzott fokhagymával, a zöldfűszerekkel, a sóval és a borssal.

4. Az így kapott masszát simítsd a sütőpapírral bélelt tepsibe, kb. fél centi vastagon.

5. Mehet is az előmelegített sütőbe, 10-12 perc után vedd ki. Szórd a félig kész karfiolkenyérre a másik adag mozzarellát. Tedd vissza a sütőbe, és süsd addig, amíg a sajt elolvad, és barnulni kezd. Hagyd hűlni 10 percig, majd vágd vastagabb csíkokra az isteni, szénhidrátmentes kenyérkét!

6. Friss zöldfűszerekkel és parmezánnal tálald, és tegyél mellé pikáns, paradicsomos szószt a mártogatáshoz!

Jó étvágyat!

(Forrás: Fittfazék

Csontváry Kosztka Tivadar születésnapjára - 1853. július 5. (3/3)

A  pécsi Csontváry Múzeum előtti szobra másolata a budapesti Kerepesi temetőben 1953-ban elhelyezett szimbolikus sírjára került alkotásnak (Kerényi Jenő).

Több mint fél évszázad után, a festő születésnapján átfogó életmű-kiállítás nyílik 97 alkotásából a budai várban lévő Honvéd Főparancsnokság tizenkét termében. Nyitva év végéig hétfő kivételével 10-18 óra között. A kedvenc magyar festőm előtt tisztelgek három részből álló sorozattal.

Csontváry Kosztka Tivadar (Kosztka Mihály Tivadar; Kisszeben, 1853. július 5. – Budapest, Krisztinaváros, 1919. június 20.) Magyarországon csekély elismerésben, inkább értetlenségben vagy gúnyban volt része – noha európai kritikusok az általa kiállított képek értékes voltát már életében fel- és elismerték – az értetlenséghez valószínűleg különc, excentrikus egyénisége és életvitele is hozzájárult. (Például írásai szerint köznevetség tárgya volt amiatt, hogy étrendjét késői éveiben elsősorban gyümölcsök és zöldségek képezték, és tartózkodott a szesztől és egyéb mesterséges szerektől – holott manapság az „egészséges életvitel és étkezés” igencsak központi és nagymértékben reklámozott fogalmak). Ezen kívül meggyőződéses pacifista volt.

Élete utolsó éveiben festette azokat a képeket, amelyek nekem a legkedvesebbek. 1907-ben Szíriából Párizsba, majd ismét a libanoni hegyekbe utazott, s elkészítette két nagy művét, a Magányos cédrus-t és a Zarándoklás a cédrusfához Libanonban címűt. 1908-ban festette meg a Mária kútja Názáretben c. kompozícióját és a Marokkói ember-t. Valószínűleg 1910-ben Nápolyban készült utolsó befejezett műve, a Sétalovaglás a tengerparton.

Vannak dolgok, amit emberi ésszel nem tudunk felfogni. Az emberi butaságnak, nemtörődömségnek, felelőtlenségnek nincs határa. A következő levélrészlet ennek tökéletes bizonyítéka:

"Levelére válaszolva értesítjük, hogy az Óbudai temető vezetőségének jelentése szerint Csontváry Kosztka Tivadar nevű elhunyt temetése 1919 június hó 28-án, az Óbudai temető XVIII/476-os számú sírba történt. A XVIII-as percella harminc éves használati ideje 1953 évben lejárt, ekkor kiürítésre meg lett hirdetve. Tekintettel arra, hogy Csontváry Kosztka Tivadar sírjának további harminc évre való meghagyása iránt a hozzátartozók részéről intézkedés nem történt a megadott határidőn belül, a Köztemetői Szabályrendelet értelmében a nevezett hamvai is kiexhumálva egy közös sírba lett elhelyezve.

Kelt 1959. március 21-én

A Fővárosi Temetkezépsi Intézet Igazgatósága"

(A magányos cédrus dokumentum filmből az elhangzó hanganyag alapján.)

A részletből kikövetkeztethető, hogy a magyar értelmiség legnagyobb szégyenére a sírját felszámolták, mivel a bérleti díjat senki sem fizette ki, csontjait tömegsírba helyezték el. Az eszmélésnek mégiscsak lett eredménye, a Kerepesi temetőben ugyan nem a sírja, de a síremléke ezért megtalálható (Kerényi Jenő).

Képei az utókor számára minden bizonnyal elvesztek volna, mert örökösei a rendkívül jó minőségű vásznakat anyagárban fuvarosoknak szándékoztak eladni. A képek megmentője Gerlóczy Gedeon, egy fiatal építész (1895–1975), aki az utolsó pillanatban felvásárolta azokat. Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel igazán jelentőségét. Műveinek száma más festőkéhez viszonyítva csekély, az ismert művek száma 122

Nem tartozott egyetlen korabeli irányzathoz sem, magát a „Napút festők” közé sorolta. Az owl honlapcsalád kritikusa szerint:

„Művészetét nem lehet meghatározott stílus kereteibe foglalni, egyformán jellemzi a varázsos realizmus, a szimbolizmus, a mitikus, szürrealisztikus hang, az expresszionizmus, a posztimpresszionista dekoratív sommázás, a divizionista megoldás és a neoprimitív iskola üdesége.”

1964-ben jelent meg Németh Lajos első, tudományos igényű összefoglaló műve Csontváry Kosztka Tivadar címmel; 1966-ban Pertorini Rezső: Csontváry patográfiája; majd 1970-ben Németh Lajos átdolgozott, bővített második kiadásban megjelenő Csontváry nagymonográfiája; 1976-ban pedig a Csontváry-emlékkönyv, gazdag válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry irodalomból. Csontváryról, belső világáról hitelesen hű és igaz képet elsősorban írásai nyújtanak, így a még életében nyomtatásban megjelentetett füzeteit is tartalmazza a kötet. (Forrás: Wikipedia)

A csók világnapjára - július 6.

Gustav Klimt világhírű képe

Az egész világon július 6-án ünnepeljük a Csók Világnapját. Máig tisztázatlan, hogy ki kezdeményezte e jeles nap megünneplését, ahogy az is, miért szeretünk csókolózni. Annyi azonban bizonyos, hogy az emberek szeretik, ha hosszan összeforr az ajkuk. Az ajkakban számtalan idegvégződés található, ezáltal nagyon érzékenyek az érintésre, valamint a hőmérsékletet érzékelő receptorok miatt a hidegre és a melegre is. Ezek a receptorok felelnek azért a varázslatos érzésért, ami csók közben eluralkodik rajtunk.

Csókolózás közben ingerületátvivő anyagok és boldogságért felelős hormonok termelődnek, mint például endorfin, szerotonin és adrenalin, ezáltal kerülünk mámoros állapotba.  Ezek a pozitív stressz hatások megemelik a pulzust, és javul a szív teljesítménye is. Csókolózás közben az átlagos 20-ról 60-ra emelkedik a lélegzetvételek száma egy perc alatt. Ráadásul egy intenzív csókolózás közben 34 különböző arcizmot használunk, ez felér egy kimerítő edzéssel, amely megakadályozza a bőr öregedését. A csókolózás jótékony mellékhatása, hogy két perc alatt 15 kalóriát égethetünk el.

A csókolózásnak a védőoltáshoz hasonló hatásai lehetnek. Közel 4 000 db baktérium cserél gazdát egy–egy alkalommal, ez aktivizálja a szervezet védekező rendszerét és erősíti az immunrendszert. Azoknak, akik sokat csókolóznak, a fogaik is egészségesebbek maradhatnak, mert több nyál termelődik, amely a zománcot erősítő kalciumot tartalmazza.

            Mi lehet érzékibb egy buja csóknál? Talán egy másik csók. Szerencsére sokféle létezik, ráadásul mindegyiknek más a jelentősége.

            Az alapos, mélyreható csók az érzéki vágy mélységét jelzi. Bár az ajkat alig érintő, puha csók is utalhat a szenvedélyre. A csókolózásnak nincsenek szabályai, nincs jó, nincs rossz technika, hiszen mindenki másként szereti.
            Embere válogatja, milyen csókot tart igézőnek és mely fajtától undorodik. Ami bevált a régi udvarlóddal, egyáltalán nem biztos, hogy kedvére lesz a következő kedvesednek. Akár hiszed, akár nem, a csókolózás tanulható! Ha megismerkedsz minden fogásával, csókkirálynője lehetsz a társadnak, bármilyen gyakorlott.  
            Rengeteg nő azt hiszi, hogy egyetlen merész csókból következtethet leendő kedvese vérmérsékletére és szerelmi jártasságára. Ugyanebből az okból sokan elhiszik, hogy az ajkait ügyetlenül használó férfi közösüléskor szintén ügyetlenkedni fog, mert ha nem ura a szájának, hogyan lehetne ura egyéb testrészeinek.
            Mielőtt te is e hölgyek pártjára állnál, és meggondolatlanul ejtenéd kedves, szeretnivaló társad egy félresikerült csók miatt, gondolj arra, hogy a csókolózás csínját-bínját is meg lehet tanulni, mint bármit az életben!
            A nők általában szeretnek csókolózni. Rendszerint a puszi és a csók az első tényleges fizikai kapcsolatunk a szerelmünkkel. Intim kapcsolatainkban a csók vezető szerepe egész életünkön át kitart, néhány asszony számára erotikusabb és izgatóbb élmény a szeretkezésnél. Miért? Mert a csók meghitt, ígéretes, és olyan elkötelezettség árad belőle, amit a legtökéletesebb közösülés sem képes sugallni.
            Mások számára a szeretkezéshez vezető út egyik lépése. Szó, ami szó, képes felkelteni a vágyat, mert érzelmi hatása endorfinokat szabadít fel a szervezetben, amitől javul a közérzetünk. S minthogy testi és érzelmi értelemben egyformán ösztönző hatású - egyszerre érinti az összes érzékszervünket -, valószínűleg a létező leghatásosabb afrodiziákum, ráadásul egyszerre hat mindkét félre.
            Olykor meglepően hatásosan feltüzeli a nemi vágyat, hiszen egyes nők képesek az orgazmusig eljutni pusztán a csókolózás révén, egyetlen panaszuk, hogy olykor nem csókolózhatnak eleget. Sokszor éppen a csókolózás hiánya miatt szakadnak félbe a kapcsolatok, máskor a tüzes csókok készítik elő az utat a legelső szerelmeskedéshez. Egy kiadós csókolózás a megfáradt kapcsolat tüzét is képes felszítani.

            Sokféle csók létezik, az ártatlantól az ingerkedőig, a semlegestől a szerelmi játékok előhírnökéig. De erről majd holnap írok.

Debreceni pörcös fánk