2022. december 24., szombat
Nagykőrös és Cegléd között látható 2021 karácsonya körül
A Nagykőrös - Cegléd főútvonal Nyársapát mellett halad el. A bevezető út mellett él egy állatorvos. karácsonykor feldíszíti a portáját mindenki örömére. Tegnap is sok kisgyerekes család sétálgatott a díszek között.
2022. december 23., péntek
2022. december 22., csütörtök
Narancsos csokilikőr házilag
Gasztroajándéknak is megteszi ez a csokis finomság. A szilveszteri vacsorát épp annyira feldobhatja, mint a karácsonyit. Kizárólag természetes alapanyagokból készült, olcsóbb a bolti változatnál. Kezdőknek is ajánljuk!
Hozzávalók: 1 dl tejszín, 15 dkg cukor, 1 narancs reszelt héja és leve, 2 ek kakaópor, 5 dkg étcsokoládé, 1 dl rum
Elkészítése: A tejszínt a cukorral, kakaóporral, a narancs reszelt héjával és levével simára keverjük egy lábasban és felforraljuk, majd lehúzzuk a tűzről és hozzáadjuk a darabokra tört étcsokoládét, és addig keverjük, míg a csokoládé teljesen elolvad.
Ha elolvadt a csoki, megvárjuk, míg kihűl, hozzáadjuk a rumot és leszűrjük, hogy ne maradjanak benne narancshéjdarabok.
A római katolikus egyház
Róma: Szent Péter-székesegyház
A római katolikus egyház a világ legnagyobb keresztény felekezete. Csaknem 1,2 milliárd hívével a világ keresztény népességének több mint a felét, a világ népességének több mint egyhatodát képviseli. A görög szó (katholikosz) a kereszténységen kívül „általános”-t, vagy „egyetemes”- t jelent. A keresztény irodalomban először Antióchiai Szent Ignác szmirnaiakhoz írt levelében találkozunk vele (Kr. u. 110.) mint az Egyház elfogadott ismertetőjegyével. Az egyház hivatalos neve: Katolikus Egyház, viszont a köznyelvben gyakran római katolikus egyházként, vagy római egyházként utalnak rá.
A katolikus egyház a nyugati, latin katolikus egyházból, illetve 22 keleti katolikus egyházból épül fel, összesen 2782 részegyházra osztva. A pápa (a mindenkori Róma püspöke) az egész katolikus egyház legfőbb pásztora, akinek hit, erkölcs és engedelmesség kérdésében, illetve az egyház kormányzásában teljes, legfelsőbb és egyetemes hatalma van. Az egyházi közösség világi hívőkből, hierarchiát alkotó felszentelt klerikusokból, valamint szerzetes közösségek tagjaiból áll.
A katolikus egyház küldetése Jézus Krisztus üzenetének hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása, valamint a felebaráti szeretet gyakorlása. A katolikus egyház a világ minden részén működtet szociális programokat és intézményeket, úgymint iskolákat, egyetemeket, kórházakat, missziós telepeket, menedékhelyeket, valamint olyan szervezeteket, mint például a Nemzetközi Karitász vagy a Katolikus Karitász, amelyek a szegényeken, a családokon, időseken, vagy betegeken segítenek.
A katolikus egyház – az apostoli utódlás által – annak a keresztény közösség folytatásának vallja magát, amelyet Jézus Krisztus alapított, és amelyet Szent Péter apostol vezetésére hagyott. Tantételeit legnagyobbrészt egyetemes zsinatokon határozta meg. A Jézus általi ígéret alapján a katolikus egyház vallja, hogy hit és erkölcs tanításában a Szentlélek vezeti, és megőrzi minden tanítói tévedéstől. A katolikus tanítások a Biblián, valamint az apostoli korban átadott hagyományon alapulnak, amelyeket tanítói tekintély magyaráz. Ezek a tanítások röviden az apostoli hitvallásban, részletesen a Katolikus Egyház Katekizmusában vannak kifejtve. A hivatalos katolikus istentiszteletet – a liturgiát – a hagyományokat figyelembe véve egyházilag szabályozzák. A katolikus egyházon belül hat különböző rítus van, amelyek további változatokra vagy formákra oszlanak. A leggyakoribb a római rítus, amely két formában (rendes és rendkívüli) mutatható be. Az Eucharisztia, amely a hét szentség egyike, valamint minden katolikus szentmise kulcsfontosságú része, a katolikus istentisztelet középpontja.
A katolikus egyház a 2000 éves történelmi létével a világ legősibb fennmaradt intézménye, és a nyugati civilizáció történetében legkésőbb a 4. századtól kimagasló szerepet játszott. A 11. században nagyrészt a pápai primátus eltérő értelmezése miatt a keleti egyház és a nyugati egyház megoszlott. Azok a keleti egyházak, amelyek megmaradtak Róma közösségében, vagy később újraegyesültek vele, képezik a keleti katolikus egyházakat. A 16. században a reformáció következtében szakadtak el nagyobb közösségek a katolikus egyháztól, és különböző protestáns közösségekként alakultak meg.
A katolikus egyház fenntartja, hogy a Krisztus által alapított „egy, szent, katolikus és apostoli Egyház” csak a katolikus egyházban áll fenn, de elismeri, hogy a Szentlélek más keresztény közösségek által is elvezetheti az embereket az üdvösségre. Az Egyház azt tanítja, hogy a Szentlélek mindenkit arra hív, hogy minden keresztény munkálkodjon azon, hogy megvalósuljon közöttük a teljes egység – ezt nevezik ökumenizmusnak.
Csontváry Koszka Tivadar: Az olajfák hegye Jeruzsálemben (1905. olaj, vászon; 118x115 cm; Pécs, Csontváry Múzeum)2022. december 21., szerda
A kereszténység államvallássá válása
Munkácsy: Krisztus Pilátus előtt
A római államhatalom mindaddig türelmes volt az idegen kultuszokkal, amíg azok nem sértették az érdekeit. A keresztények azonban megtagadták a császárok istennek tekintését, mivel csak a saját istenüket tisztelhették. Ezért heves ellenállásba ütközött a Krisztus-hívők körében a császárkultusz. És elképzeléseiket még széles körben terjesztették is! Így Jézus útjában állt mind a helyi hatalomnak, mind a rómaiaknak. Júdea helytartója, Pontius Pilatus (Kr. u. 26–36) – a zsidó főpapok kérésére – keresztre feszíttette őt. Jézus Krisztus kereszthalálával tanításai nem haltak meg. Hívei őt tekintették a Megváltónak. A föltámadásba vetett hit értelmet adott az istenfélő életnek, tanai követésének. Várták közeli második eljövetelét. Az új hitet vallók – akik majd csak később nevezik magukat keresztényeknek (Krisztus-követők) – tovább folytatták mesterük munkáját.
Ugyanakkor megindultak a keresztényüldözések is, és egyre sokasodtak a keresztény mártírok, akiket hol vadállatok elé vetettek, hol keresztre feszítettek vagy elevenen elégettek. Ez azonban nem tiporta el a hitet, hanem megerősítette azt, így a kereszténység térhódítása nem lassult le. A Kr. u. 3. századra a lakosság tetemes része keresztény lett, és az üldözések miatt a rokonszenv is egyre nőtt irányukba.
A császárok hamarosan felismerték, hogy a gyengülő államhatalomnak támaszt nyújthat az új vallás, hiszen elfogadja a világi hatalmat és a társadalmi különbségeket. Nagy Konstantin és Licinius Kr. u. 313-ban, a milánói ediktumban (rendelet) szabad vallásgyakorlatot biztosított a keresztényeknek és minden más kultusznak, amellyel ezek egyenrangúvá váltak a római államvallással. Így a kereszténységnek teljes vallás- és kultuszszabadságot biztosított, azaz engedélyezett vallás lett. Ezzel a keresztényüldözés megszűnt. Az Egyház visszakapta az elkobzott vagyonát is. A kereszténység ekkorra már eljutott Örményországba, Perzsiába, Egyiptomba és valószínűleg India déli részére is.
A keresztény vallás hamarosan a birodalom fő összekötő kapcsává vált. A császárnak a birodalom kormányozhatósága érdekében egységre volt szüksége. Konstantin császár – hogy enyhítse a keresztény egyházon belüli feszültségeket a hitelvek és szertartások kérdésében – Kr. u. 325-ben összehívta az első egyetemes zsinatot Niceaban. Mivel a császár nem volt keresztény, a gyűlést, mint pontifex maximus (a birodalom vallási vezetője) hívta össze. Itt érvényesült a császár akarata: mindenkire kötelező elveket fogadtak el.
A zsinaton dogmaként (hitelv, melynek igazsága nem vitatható) Jézust isteni személynek ismerték el, és elfogadták a Szentháromság tanát (Atya, Fiú és Szentlélek azonosak, egylényegűek Istennel – homoiusion). A zsinat rendelkezéseit megtagadókat eretnekeknek nyilvánították, s az államhatalom erejével is igyekeztek őket visszaszorítani.
Az első eretnekek Arius (alexandriai presbiter) hívei, az ariánusok voltak, akik szerint Jézus Isten legkiválóbb teremtménye, de nem azonos Istennel (homusion). A következő nagy fordulat a kereszténység történetében az egységes Római Birodalom utolsó császára, Theodosius uralkodása alatt következett be, aki Kr. u. 391-ben államvallássá tette a kereszténységet és elrendelte a többi kultusz üldözését.
Egyre jobban kezdett kialakulni az egyházszervezet. A 2. század végére érvényesült az egyházi hierarchia, és ez időben emelkedett ki a püspökök közül a római pápa. A püspökségeket az érsek által vezetett érsekségek foglalták egységbe. A hívekkel közvetlen kapcsolatot a plébánosok tartották. A világi papság mellett megjelentek a szerzetesrendek; tagjaik eleinte a világtól elvonultan imádkozással töltötték az idejüket.
Giotto: Jézus mennybemenetele (Padova, Scrovegni-kápolna)
2022. december 19., hétfő
NOSZTALGIA - Kálvin téri karácsonyi vásár - 2013
10.000,- Ft 1 kg csemege! Javasoltam az eladónak, hogy miért nem adják például a feléért, hátha akkor többen vásárolnának. Azt felelte, az neki nem érné meg. Javaslom az adóhatóságnak, hogy álljanak ott lesben, és aki ebből vásárol, annak az adóbevallását azonnal kezdjék meg már az utcán vizsgálni!
Itt sem álltak sorban
Az egész teret uralta a tárogatószó, a kurucok kedvence!
De legalább normális adagok lennének!
2022. december 18., vasárnap
NOSZTALGIA - Éjszakai séta karácsonyi kivilágításban a Floridai Botanikus Kertben - 2016. december
A pálmák törzse mered az ég felé
A rózsakert este és nappal
Itt esküvőt is lehet tartani.
Állatfigurák, pálmák törzse kivilágítva
A trombitavirág a kúttól balra látható
A kút nappal és este
Jól esett megpihenni és a különleges növényekben gyönyörködni.
Az amerikai népzene élőben (és kihangosítva) szólt az esti sétán.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)