Így telelnek, laknak Clearwaterben a középosztálybeliek (USA - Florida)

Florida beceneve: Sunshine State (A napfény állama)
Területe: 140 266 km2
Legmagasabb pontja: Walton County 105,2 m

Állandó lakossága: 15 317 300
Fővárosa: Tallahassee
Legnagyobb városa: Jacksonvill

          Florida   az    USA    legdélebbi állama, északi részére szubtrópusi,    déli  részére trópusi éghajlat jellemző. Az állam fontos mezőgazdasági központ,    a    világ    egyik  legnagyobb    citrusféle    (narancs,    citrom, mandarin) termesztője. Amiben azonban első az USA-ban, az a turizmus   és az idegenforgalom. Floridában "télen" mintegy 45 millió ember (állandó és ideiglenes lakók együtt számolva) éldegél hónapokon keresztül,  hogy elbújjon a hideg elől, "nyáron" milliók jönnek, hogy    kipihenjék   fáradalmaikat a homokos tengerpartjain, és minden évszakban minden korosztály bőségesen kedvére szórakozhat, eszegethet, iszogathat, kirándulgathat.

          Én most két részben bemutatom, hogy a középosztály alsóbb rétegében élők milyen saját házakban élnek, ill. a középosztálybeli nyugdíjasok (USA északi részéből, Kanadából, Európából) hónapokon át miben nyaralnak (óriási többségüknek ez saját tulajdona). (A képeket 2013. február 1-11 között készítettem a 100 ezer állandó lakosú városban.)

Tényleg létezik hatodik érzék?

Az ausztrál Melbourne-i Egyetem szakértőinek friss kutatása bebizonyította, hogy a hatodik érzék, vagy más néven az érzékszerveken túli érzékelés (ESP) valóban létezik.

A PLOS ONE című szakfolyóirat január 14-i számában közzétett tanulmány szerint az emberek képesek megállapítani a változás megtörténtét akkor is, ha nem látják pontosan, mi változott. Az egyének például észreveszik a másik külsejében beállt változást, hiába nem tudatosul bennük, hogy az illető fodrásznál járt.

A kutatás vezetője úgy nyilatkozott, hogy ez az első tudományos értekezés arra vonatkozóan, hogy a változás akkor is észlelhető, ha nem társul hozzá érzékszervekkel azonosítható tapasztalat.     

„A közvélekedés szerint a változások akkor is megfigyelhetőek direkt tudati úton, hogy olyan érzékekre kellene támaszkodnunk, mint a látás, a hallás, az ízlés, a szaglás vagy a tapintás. Erre a képességre gyakran hatodik érzékként, más kifejezéssel érzékszerveken túli érzékelésként is szokás hivatkozni" - magyarázta a kutatás vezetője. A kísérlet során színes fényképpárokat mutattak a résztvevőknek, amelyek ugyanazt a nőt ábrázolták, néhány esetben eltérő külsővel a két fotón, például más hajjal.       

Mindkét képet 1,5 másodpercig tették láthatóvá, 1 másodpercnyi szünettel. Az utolsó fotó után megkérdezték a résztvevőket, hogy észleltek-e változást, és ha igen, akkor válasszák ki egy kilenc elemből álló listáról, milyen jellegűt. Az eredmények szerint az alanyok direkt módon érzékelték a változást - még akkor is, ha nem tudták pontosan, az mire terjedt ki. Észlelték például a zöld és a vörös szín arányának különbségét, de ezzel az információval nem tudták azonosítani, hogy a kalapot érintette a különbség. Ebből következik, hogy az alanyok "érezték" a változást anélkül, hogy konkrétan érzékelték volna, és ez mindenképpen érzékszerveken túlmutató folyamatra utal. (Forrás: HáziPatika)

Murray-Suset Nemzeti Park (Ausztrália)

Bálint (Valentin) napjára - február 14.

Baranyi Ferenc: Mindkettő emberül

  Szeretlek. Tőlem el ne várd
szokott módját a széptevésnek,
téged aláznának meg a
bókká butított esküvések,
mért mondjam: csodaszép a szád,
mikor csak oly szép, mint az átlag,
te is tudod: az úgyse vagy,
akinek vágyra gyúlva látlak.
Egérfogáshoz épp elég
egy csöpp szalonna - macska sem kell,
cincogó lányokat szokás
lábról levenni közhelyekkel,
az ő receptjük ismerős:
célzás ruhára, hajra, gyengéd
figyelmességek közt nehány
jól időzített szemtelenség -
ez csapda csak s nem taktika,
nem bámulat, de szánalom kél
az áldozat iránt, kiért
fölös hűhó a macskafortély,
mikor csak bársony bőrödért,
s csodás ívű szádért dícsérlek:
arcod ne fesse hálapír,
Inkább haragpiros önérzet.
Tedd, hogy remek melled mögött
bonyolult szívedig találjak,
s ha szíved méltónak ítél,
fizesse értem meg az árat,
nászunk legyen ellenfelek
vívás utáni kézfogása,
egymás próbáját miután
mindkettő emberül kiállta,
amikor már nem érdekes
ki nyert, vesztett, hol több a sebfolt,
amikor csak egy lelkesít:

kettőnkhöz méltó küzdelem volt.

Magyar neve mellett magyarbarát is Ungureanu, az új román miniszterelnök

KILENC ÉVE ILYEN IS VOLT

            Mihai Răzvan Ungureanu történész, politikus, diplomata 1968. szeptember 22-én, a Moldva országrész központjában, Iasi-ban (magyar neve: Jászvásár) született.

            1998–2001. között a külügyminisztérium államtitkára. 2004-ben lépett be a Nemzeti Liberális Pártba (PNL). 2004. december 29-én nevezték ki a Tăriceanu-kormány külügyminiszterének. A tisztségből 2007. elején mondott le. 2007. decemberében Traian Băsescu kinevezte a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjévé. Emil Boc lemondása után nevezte ki miniszterelnökké Traian Băsescu elnök; esküjét 2012. február 9-én tette le.

            A kabinetben megmarad a négy RMDSZ-es tag: Markó Béla mint miniszterelnök-helyettes, továbbá Ritli László egészségügyi, Borbély László környezetvédelmi és Kelemen Hunor művelődési miniszter.

            Mihai Răzvan Ungureanu nem csupán neve révén kötődik a magyarokhoz (nevének jelentése: magyar, magyarországi), önéletrajza szerint az angol, német, és francia nyelv kiváló ismerete mellett kielégítő módon magyarul is olvas – sőt valamelyest beszéli is nyelvünket. Történészként több publikációjában is írt a csángókról. Nacionalista román újságok már megbízása másnapján támadták azzal, dicsekszik, hogy tud magyarul.

            A kormányfő – aki Oxfordban szerzett mesteri diplomát hebraisztikából, majd a jászvásári egyetem történelem tanszékén doktorált – O hartă a comunităţilor catolice din Moldova. (A moldvai katolikus közösségek térképe), valamint Câteva aspecte ale regimului asimilării confesionale în Moldova. Genealogii de „botezaţi”. (A moldvai konfesszionális asszimilációs rendszer néhány jellemzője. „Megkereszteltek” genealógiái) címmel publikálta tanulmányait. A Bukaresti Tudományegyetem történelem tanszékének professzora.

            A magyar–román kapcsolatokat mindig fontosnak tekintette: külügyminiszteri kinevezését követően, 2005-ben meggyőzte Călin Popescu Tăriceanu kormányfőt, hogy első külföldi útjuk Budapestre vezessen. Egy, akkor a Heti Válasz című hetilapnak adott interjúban az etnikai alapú területi autonómia helyett a decentralizációt szorgalmazta, a csángók kapcsán pedig kifejtette: ragaszkodik ahhoz, hogy a román elem „fantasztikusan erős” a csángókban, azonban még csupán részeredmények állnak rendelkezésre a témáról, a kutatás vége még messze van.

            Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke az MTI-nek nyilatkozva fontosnak tartotta, hogy olyan politikus alakíthat kormányt Romániában, aki részese volt az ún. bálványosi folyamatnak. Toró visszaemlékezése szerint Ungureanu külügyi államtitkárként 2000-ben jelen volt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem rendezvényein, ahol Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral vett részt nyilvános beszélgetésen. ”Mihai Răzvan Ungureanut a román-magyar kapcsolatok normalizálása híveként ismertük meg” – jelentette ki Toró.

            A Romániai Magyar Demokrata Szövetségben (RMDSZ) is pozitív kép alakult ki Ungureanuról. Külügyminisztersége idején szereztek először pozíciókat a román diplomáciában magyar politikusok. Ekkor lett a román külügyminisztérium államtitkára az RMDSZ által jelölt, Niculescu Tóni, és ekkor nevezték ki Románia vilniusi nagykövetének Tokay Györgyöt. Tokay után nem kapott magyar nemzetiségű személy nagyköveti megbízást a román diplomáciai testületben. Ungureanunak fontos szerepe volt a román-magyar közös kormányülések szervezésében is. „Büszke vagyok arra, hogy az ő mandátuma alatt kezdhettem el a munkát a román Külügyminisztériumban” – nyilatkozta az MTI-nek Niculescu Tóni, aki jelenleg is a külügyi államtitkári tisztséget tölti be. Hozzátette, mindig kiváló volt az együttműködése Mihai Răzvan Ungureanuval, aki minisztersége idején, Románia EU-csatlakozása időszakában gyakran bízta meg azzal hogy Brüsszelben, az EU intézményeiben helyettesítse őt. Ezt Niculescu azért tartotta gesztusértékűnek, mert az EU-s ügyek nem tartoztak az ő hatáskörébe, a külügyminisztériumnak EU-s ügyekkel megbízott államtitkára is volt abban az időben.

Jászvásár néhány magyar vonatkozása

            A Jászvásáron székelő moldvai vajdák testőrsége magyarokból állt.

            Egy 1566-os forrás szerint a Jászvásáron tevékenykedő mesterek nagyobb része német és magyar luteránus volt.

            1641. október 3-án Petrus Deoodatus szófiai püspök látogatása alkalmával írta: „A bor egy kicsit savanykás, a kenyér nem rossz, különösen az nem, amelyiket a magyarok sütik”.

            1648. március 2-án Marcus Bandinus marcianapolisi érsek írta: „A katolikus nép ebben a városban magyar, akik ezelőtt fejenként többen voltak ezernél. Katolikus templom egy van fából kőfundamentumon”.

Hófehérke