2023. január 28., szombat

A legelőnyösebb és a legkárosabb ételek a fogakra

            Vannak ételek, amelyek nagymértékben elősegítik a fogszuvasodást, míg mások éppen védik a fogakat a plakkok kialakulásától. 
            Amikor cukros vagy sok keményítőt tartalmazó élelmiszereket fogyasztunk, nemcsak testünket „tápláljuk”, de a szánkban lévő plakkokat is. A dentális plakk főként baktériumokat, szénhidrátokat és fehérjéket tartalmazó vékony, filmszerű lepedékes képződmény, amely a szájüregben lévő kemény felszíneken (fogakon, implantátumokon vagy protéziseken) alakul ki.
            A plakkokban lévő savképző baktériumok a szájba kerülő cukrokat vagy keményítőket bontani kezdik, a folyamat melléktermékeként pedig beindul a fogszuvasodást előidéző savképződés. A folyamatos szénhidrát - és sav - támadás hosszú távon károsítja a fogzománcot, és fogszuvasodást vagy fogkőképződést eredményez. A dentális plakkokban emellett olyan baktériumok is találhatók, amelyek kellemetlen szájszagot, fogínygyulladást és a fogágy megbetegedését idézik elő.

A fogak ellenségei
            Nem meglepő tehát, hogy az édességek, ezen belül leginkább a ragacsos nyalókák vagy cukorkák kiemelt pusztítást végeznek a szájban. A szakemberek azt javasolják, hogy ha már mindenképpen édességet kívánunk, válasszuk a szánkból gyorsan „kiürülő” termékeket, és kerüljük a cukorkákat, nyalókákat vagy karamellákat, amelyeket sokáig lehet majszolni. Ha ráadásul gyakran szopogatunk élénk színű cukorkát (ami a nyelvünket is színesre festi), ne csodálkozzunk, ha hosszabb távon a fogunk is elszíneződik tőlük.
            A csokoládé ugyan édességnek számít, de a fogakra gyakorolt hatását illetően ellentmondóak az eredmények: a jó minőségű, legalább 70 százalék kakaótartalmú étcsokoládé, úgy tűnik, nem olyan káros, mint a többi édes finomság.
            Szintén kiemelt veszélyt jelentenek a fogakra nézve a magas keményítőtartalmú élelmiszerek, amelyek apró darabkái beragadhatnak a fogak közé. Idetartoznak a chipsek, a sült krumpli vagy a fehér kenyér, így ezek fogyasztása után mindenképpen érdemes fogat mosni. A gyermekek és tizenévesek fogproblémáinak hátterében a leggyakrabban a cukros üdítők állnak, mert a cukor mellett az üdítőkben lévő foszforsav és citromsav hatványozott terhelést jelent a fogzománcnak.
            Végül szintén hozzájárulhat a fogszuvasodás kialakulásához az alkoholfogyasztás, de sok gyógyszer is tartalmaz a fogzománcot károsító összetevőt. Ha az általunk szedett gyógyszerek esetleg fokozzák a szájban a savképződést, érdemes fluoridtartalmú szájvízzel öblögetni a fogzománc erősítése és az ásványi anyagok pótlása érdekében.

A „jófiúk”: tejtermékek, zöldségek és tea
            A magas rosttartalmú zöldségek és gyümölcsök tisztító hatásúak, mivel fokozzák a nyálelválasztást. A megfelelő nyáltermelés helyes szájápolási szokásokkal párosulva a lehető leghatékonyabb természetes védelem az ínybetegségek és a fogszuvasodás ellen. A tejtermékek, például a tej, a natúr joghurtok és a kemény sajtok szintén fokozzák a nyálelválasztást, a bennük lévő kalcium és foszfor pedig mérsékli a fogak ásványianyag-veszteségét, ezáltal csökkenti a fogszuvasodás kockázatát.
            A fekete és a zöld teában lévő jótékony polifenolok megölik vagy ártalmatlanítják a dentális plakkokban lévő baktériumokat, így megakadályozzák a szaporodásukat és a savtermelést. Bár a tea mindenképpen védi a fogak egészségét, esztétikai bosszúságot azért okozhat: főként a fekete tea komoly színező hatással bír, ezért az, aki fehér fogakra vágyik, ne vigye túlzásba a teafogyasztást.
            Szintén fogbarát választást jelentenek a cukormentes rágógumik és a fluoridtartalmú élelmiszerek – például fluoridos ásványvizek, izotóniás italok, gabonapelyhek.

A helyes szájhigiéné
            A fogkímélő étrend mellett a helyes szájhigiéné is elengedhetetlen: naponta legalább kétszer mossunk fogat, és egyszer használjunk fogselymet is. Étkezés után segíthet, ha vizet iszunk, vagy a szánkat alaposan kiöblítjük. Cukros ételeket nassolás helyett inkább egy főétkezés részeként fogyasszunk, az étel- és italfogyasztások között pedig legalább két órát várjunk, hogy a nyál kifejthesse tisztító hatását. (Forrás: Richpoi Hírek)

Figyelemreméltó gondolatok












2023. január 25., szerda

Az emberi hülyeség határtalan














Az Eiffel-torony első kapavágására - 1887. január 26.


Alexandre Gustave Eiffel [ejtése: álekszándr güsztáv efel] (Dijon, 1832. december 15.Párizs, 1923. december 27.), fémszerkezetek építésére szakosodott francia építőmérnök és gyáriparos, a párizsi Eiffel-torony, valamint a New York-i Szabadság-szobor stb. fémvázának tervezője és építője.
Az Eiffel-torony (ejtsd: ejfel-torony; franciául La Tour Eiffel, ejtsd /lá tuʀ ɛfɛl/) Párizs egyik jelképe, amely tervezőjéről, Gustave Eiffel mérnökről kapta a nevét. Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. A torony összmagassága 322 m, ebből maga a torony 300 m, rászerelve 22 m-re magasodik egy tévé-adóantenna. Első emelete 58, második emelete 116, a harmadik 276 m magasban van. Négyzetalapú, 1,6 ha alapterületű, 10 100 tonna tömegű, 12 000 acéldarabból, szegecseléssel állították össze, átmeneti jelleggel. Évente kb. 10 tonna festék kell felülete karbantartásához. A legmagasabb épület volt a világon a New York-i Chrysler Building 1930-as felépítéséig (319 m).
Az 1832-ben született építészt a híres torony elkészülte után a francia akadémia tagjává választották. Épített hidat Bordeaux-ban, operaházat Iquitosban, csillagvizsgálót Nizzában, New Yorkban a Szabadságszobor tartószerkezetét, Budapesten pedig a Nyugati pályaudvart, 1877-ben. 1892-ben kitört Panama-botrány az ő hírnevét is megtépázta, a vádak szerint rossz minőségű acélszerkezetei használhatatlanok voltak a csatorna építése folyamán, ezért két év börtönre és komoly pénzbüntetésre ítélték. Gustave Eiffel jelentős kutatásokat végzett az aerodinamika területén, sőt a repülés első kísérletezői között is számon tartják. Magyarországon még két építmény elkészítésében vett részt vállalata, a Margit-híd munkálataiban és a szegedi közúti híd építésében. 1923-ig élt. Rangjához méltóan temették el a Levallois-Perret-i temetőben.
A határidőt betartó Gustave Eiffel a Becsületrend lovagja lett.  1887. január 20-án kezdődött a megvalósítása. 1889. március 31-re készült el, majd május 15-én megnyitották a nagyközönség előtt, amely el volt ragadtatva nemcsak a kilátástól, de az „ultragyors” és teljesen újszerű hidraulikus felvonóktól is. A világkiállítás hat hónapja alatt a torony 2 millió látogatót fogadott. Ahhoz képest, hogy előzőleg milyen polemizálás folyt róla, elsöprő sikert aratott. Mindez nem számított: az 1889-es év meghozza Eiffel számára a diadalt, és a megdicsőülést, mind mérnökként, mind pedig vállalkozóként. Az építmény első három szintje a nyilvánosság előtt is nyitva áll, mert az első emeleten remek éttermet rendeztek be a Világkiállítás alatt, ami ez az első számú vendéglőnek számított Párizsban. A második szintet – 116 méter magasságban – tudományos kísérletek színhelyének szánták, ám később a Le Figaro szerkesztősége foglalta el. A harmadik emeletről pedig csodálatos kilátás nyílik Párizsra.

2023. január 23., hétfő

A depresszió világnapjára - január 23. Itt a megoldás a stressz ellen?

A városi stressz három oka:

Német kutatók összehasonlították a hosszabb ideje városban élők és a vidéki lakosok idegrendszerét, és rájöttek, hogy a városiak agya sokkal fogékonyabb volt a stresszre. 
Állításuk szerint a városi lakosoknak sokkal több emberrel kell érintkezniük nap mint nap, és ez határozottan növeli bennük a stresszt. Továbbá arra is rájöttek, hogy a betondzsungelben élőknél gyakoribbak a hangulatváltakozások, és alapjáraton többet idegeskednek. Holland tudósok szerint pedig a skizofrénia kialakulásának lehetősége kétszer nagyobb azoknál, akik nagyvárosi környezetben nevelkedtek.
Mi a városiak stresszének fő okozója, leszámítva persze a sok béna sofőrt? Találtunk három bűnöst, akiktől biztosan neked is megemelkedik a klortizol szinted.
A hatalmas lárma
Hangos, váratlan zajok (pl: autósok dudálnak, metró érkezik az állomásra stb.). Tanulmányok kimutatták, hogy ezek legalább 90 percre megemelik a stressz hormon szintet az emberben. Dr. Herbert Benson, a Harvard Orvostudományi Főiskola professzora szerint a városi stresszt simán le lehet gyűrni, pusztán csak be kell kapcsolnod magadban a „pihenő fokozatot.” „Ismételj egy nyugtató szöveget vagy gondolj egy olyan helyre, ahol nyugodtnak érzed magad!” – magyarázza Benson. Az efféle, naponta végzett meditációnak kimutatható eredményei vannak a stressz és feszültség csökkentésében.
A zöldterület hiánya
Bebörtönözve érzed magad a melóban? Egy kis zöld körülötted már segíthet. A Michigani Egyetem kutatása kimutatta, hogy a börtönlakók nyugodtabban viselkednek és kevesebb orvosi felügyeletet igényelnek, ha a természetben lehetnek. Brit tudósok szerint már napi 5 perc séta is jelentős mértékben hozzájárul a közérzeted javulásához. Benson szerint minden nap meg kellene próbálnod egy kis időt a szabadban tölteni, legyen szó akár egy kis tóról vagy parkról. Még az is segít, hogy ha csak egy szobanövényt teszel az asztalodra. A Kansasi Egyetem kutatói rájöttek, hogy azok a kórházi betegek, akiknek szobájukban növény volt, jobban tűrték a fájdalmat, kevésbé voltak idegesek és a vérnyomásuk is alacsonyabb volt.
Folytonos ingázás 
A Cornell kutatói bebizonyították, amit mi már évtizedek óta tudunk: minél hosszabb, lassabb, zsúfoltabb úton kell a munkába jutnod, annál idegesebben érsz be a melóhelyre. Éppen ezért tanácsoljuk, hogy pattanj biciklire vagy sétálj, még ha csak egy bizonyos szakaszon is. „A testmozgás segítségével könnyebben nyugalmi fokozatba kapcsolhatod az idegeidet.” – tette hozzá Benson. Elkerülheted a kiszámíthatatlan forgalmat és a tömegközlekedést, plusz ezzel a kis sporttal még a közérzetedet is javíthatod. Ha azonban te mégis a dugóba keveredett zsúfolt buszon álldogálsz, akkor ideje mélyeket lélegezni. Egy olasz kutatás szerint a lassú és egyenletes lélegzetvétel feloldja a feszültséget az emberben. (MensHealth)