Az orvosok napja - A magyar egészségügy görbe tükre

Magyar kezdeményezésre ez a nap az orvosok napja. Szokásom szerint úgy ünneplek, hogy görbe tükröt tartok az ünnepeltek elé.

Vincent van Gogh születésnapjára - 1853. március 30.

             Vincent van Gogh (helyes kiejtése: finszent-fan-hoch) (eredeti nevén Vincent Willem van Gogh, Hollandia, Groot-Zundert, 1853. március 30. – Franciaország, Auvers-sur-Oise, 1890. július 29.) holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja.

            Van Gogh nem ismert kompromisszumot és nem tudta magát alárendelni semminek. Pályája az emberi és alkotói szenvedés szélsőséges állapotait sűrítette magában. Az impresszionisták nem ismerték el, és kinevették, de festészetében szinte minden eljövendő művészeti ág jeleit fel lehet fedezni. Azok közé a művészek közé tartozott, akiket csak haláluk után ismertek el. Elsőként a németek rendeztek kiállítást képeiből 1905-ben és 1906-ban Hamburgtól Berlinig. Művészetét ekkortól az expresszionizmus előfutárának tekintették. Hagyatéka 850 festményből és kb. ugyanennyi rajzból áll. E nagy szám ellenére megállapítható, hogy műveinek jó része megsemmisült. A La Tambourin színház felszámolásakor – ahol képeit kiállította – alkotásai közül többet kidobtak, amit megtartottak, azokat is vakkeretnek szánták. Ki gondolta volna akkor, hogy 1987-ben 53 millió dollárért adják el az Íriszeket? (A művész szakáll nélkül című képe 1998-ban 71,5 millió dolláros leütési árával az 5., Gachet doktor arcképe 1990-es 82,5 millió dolláros leütési árával a 2. a világ legdrágább képeinek sorában.)

            Nem tudjuk, milyen elmebetegségben szenvedett. Orvosai epilepsziát állapítottak meg, de ma már nem fogadja el mindenki ezt a tényt. Valószínűsítik, hogy szifiliszes megbetegedés okozta paralízisben szenvedett, de nem bizonyítható. Némely kutató porfíriára gyanakszik, amely egy genetikai úton terjedő betegség, és agykárosodást idéz elő. Annyi bizonyos, hogy van Gogh életvitele és étkezési szokásai kedveztek e betegség kialakulásának. Felmerült a mániás-depresszió és a skizofrénia lehetősége is. Szenvedélyesen szerette az abszintot, ezt a gyógynövényekből készített és akkor divatos alkoholt, amelyet később betiltottak, mert hamisítványai általában mérgezőek voltak.

            Újabban egy másik feltételezés is van öngyilkosságának okáról. Kiderült, hogy halála napján egy szemészorvosnál járt. Látásproblémáiról, szemének fáradtságáról leveleiben már korábban is panaszkodott öccsének. Párizst azért hagyta ott, mert fényre vágyott, de képei Provance-ban is egyre sötétebbek lettek. Megjelent a képein egy látászavar jele: a világító testeket körülvevő szivárványszínű fényudvar. Mindez a kutatókat arra engedte következtetni, hogy van Gogh egy akkor még gyógyíthatatlan betegségben, zöldhályogban szenvedett, ami rövid időn belül teljes vakságot okoz. Érthető, hogy ez a hír a színek szerelmesének olyan volt, mint egy halálos ítélet. De mindez csak feltételezés.

A napraforgók című képén megtalálható az a sárga szín, mely annyira lenyűgözte, és melyet minden Arles-ban készült képén felhasznált. (Forrás: Wikipedia)

Alaszkát megvásárolta az USA - - - - 1867. március 30.

           Az Egyesült Államok vezető politikusai már az 1840-es években foglalkoztak a terület megszerzésének gondolatával, 1860 után pedig már érdeklődtek Oroszországnál az eladással kapcsolatban. 1866-ra kiderült, hogy az Orosz-Amerikai Társaság pénzügyi helyzetén csak a kormány segíthetne, II. Sándor cár kincstára azonban nem volt képes elviselni ekkora terhet, és egy esetleges háború költségeit sem tudta volna fedezni. A krími háborúban Oroszország jelentősen meggyengült, ezért ha akár az Egyesült Államok, akár Nagy-Britannia szemet vetett volna a területre, és megtámadta volna, akkor az orosz hadsereg képtelen lett volna az invázió megállítására. 1867. március 29-én Edward de Stoeckl nagykövet és William Henry Seward külügyminiszter megfogalmazta a szerződést, melyet Andrew Johnson elnök június 20-án írt alá, a szenátus pedig nagy többséggel fogadott el. A vételár mindössze 7,2 millió dollárnyi arany volt. A megállapodás rögzítette, hogy magántulajdont nem foglalnak le, és a templomok birtokjoga az orosz ortodox egyház kezében marad. Október 18-án Sitkában (az orosz közigazgatás központban) felvonták az amerikai zászlót. Ma ez az Alaska Day; az állam másik ünnepe pedig a Seward's Day, melyet március utolsó hétfőjén tartanak. A maiak már ünneplik, de a kortársak szemében nem volt népszerű az üzlet megkötése, az új területet Seward Ostobaságának vagy Seward Jégszekrényének nevezték. Alaszka nem tagállamként csatlakozott az USA-hoz, hanem csupán mint territórium (mint például a vele szomszédos Yukon terület Kanadához). 1959. január 3-án vált az unió 49. államává, miután Dwight D. Eisenhower elnök 1958. július 7-én aláírta az államiságát rögzítő Alaska Statehood Act nevű törvényt. (Forrás: Wikipedia)

          Alaszka társadalmi-gazdasági helyzetét alapvetően befolyásolja, hogy enklávénak számít, vagyis nincs szárazföldi kapcsolata az USA többi tagállamával, csak Kanadán keresztül közelíthető meg. A teljes népesség napjainkban kb. 655.000 fő, így népsűrűsége meglehetősen alacsony (0,44 fő/km2). A legsűrűbben lakott rész Anchorage és környéke (South Central Alaska - 63 fő/km2), mely terület egyben az állam gazdasági centruma is (elsősorban a kőolajipar, valamint a közlekedési ágazat és a szolgáltatások is - mint pl. a turisztikai ágazat).

            Érdemes külön kezelni az Aleut-szigeteket, hiszen a rengeteg kisebb-nagyobb sziget alkotta földhíd mélyen benyúlik a Csendes-óceánba, így társadalmi-gazdasági helyzete eltér a szárazföldi résztől. A szigetvilág népsűrűsége 0,27 fő/km2, de a lakosság jelentős része bennszülött (native).

            A népességszám kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi évtizedekben dinamikus növekedett lakosság száma, a vizsgálat majd fél évszázad során közel háromszorosára növekedett. Mindez azonban nem egy egyenletes, és folyamatos növekedés eredménye. A népességi és gazdasági-gócpontokban (valamint közvetlen közelükben) folyamatos növekedést figyelhetünk meg, míg a centrumterületektől távol eső térségekben jellemzően stagnált, vagy csökkent a népességszám. Fontos megjegyezni azt is, a lakosságszám folyamatos növekedése (az 1970–80-as évektől eltérően) napjainkban már nem közvetlenül a bevándorlás következménye, hanem a természetese szaporodásé.

            Nem szabad említés nélkül hagyni, hogy Alaszkát sokan az utolsó „vadonnak" tarják, ahol szinte érintetlen ökoszisztémával, és a turisztikai ágazat számára fontos természeti látványosságokkal rendelkezi (magashegységek, gleccserek, vulkánok, számtalan folyó patak és tó, sarkvidéki területek). Nem véletlen, hogy napjainkban a turizmus már meghatározó szerepet játszik az állam életében.
(Forrás: Aktuális gondolataim blog)

A Világ madártávlatból

 Velence

 Chicago

 Bern

Sanghaj

Mexikó

Rallye

Mi emberek - alulnézetben

Okos gondolatok