Alaszkát megvásárolta az USA - - - - 1867. március 30.

           Az Egyesült Államok vezető politikusai már az 1840-es években foglalkoztak a terület megszerzésének gondolatával, 1860 után pedig már érdeklődtek Oroszországnál az eladással kapcsolatban. 1866-ra kiderült, hogy az Orosz-Amerikai Társaság pénzügyi helyzetén csak a kormány segíthetne, II. Sándor cár kincstára azonban nem volt képes elviselni ekkora terhet, és egy esetleges háború költségeit sem tudta volna fedezni. A krími háborúban Oroszország jelentősen meggyengült, ezért ha akár az Egyesült Államok, akár Nagy-Britannia szemet vetett volna a területre, és megtámadta volna, akkor az orosz hadsereg képtelen lett volna az invázió megállítására. 1867. március 29-én Edward de Stoeckl nagykövet és William Henry Seward külügyminiszter megfogalmazta a szerződést, melyet Andrew Johnson elnök június 20-án írt alá, a szenátus pedig nagy többséggel fogadott el. A vételár mindössze 7,2 millió dollárnyi arany volt. A megállapodás rögzítette, hogy magántulajdont nem foglalnak le, és a templomok birtokjoga az orosz ortodox egyház kezében marad. Október 18-án Sitkában (az orosz közigazgatás központban) felvonták az amerikai zászlót. Ma ez az Alaska Day; az állam másik ünnepe pedig a Seward's Day, melyet március utolsó hétfőjén tartanak. A maiak már ünneplik, de a kortársak szemében nem volt népszerű az üzlet megkötése, az új területet Seward Ostobaságának vagy Seward Jégszekrényének nevezték. Alaszka nem tagállamként csatlakozott az USA-hoz, hanem csupán mint territórium (mint például a vele szomszédos Yukon terület Kanadához). 1959. január 3-án vált az unió 49. államává, miután Dwight D. Eisenhower elnök 1958. július 7-én aláírta az államiságát rögzítő Alaska Statehood Act nevű törvényt. (Forrás: Wikipedia)

          Alaszka társadalmi-gazdasági helyzetét alapvetően befolyásolja, hogy enklávénak számít, vagyis nincs szárazföldi kapcsolata az USA többi tagállamával, csak Kanadán keresztül közelíthető meg. A teljes népesség napjainkban kb. 655.000 fő, így népsűrűsége meglehetősen alacsony (0,44 fő/km2). A legsűrűbben lakott rész Anchorage és környéke (South Central Alaska - 63 fő/km2), mely terület egyben az állam gazdasági centruma is (elsősorban a kőolajipar, valamint a közlekedési ágazat és a szolgáltatások is - mint pl. a turisztikai ágazat).

            Érdemes külön kezelni az Aleut-szigeteket, hiszen a rengeteg kisebb-nagyobb sziget alkotta földhíd mélyen benyúlik a Csendes-óceánba, így társadalmi-gazdasági helyzete eltér a szárazföldi résztől. A szigetvilág népsűrűsége 0,27 fő/km2, de a lakosság jelentős része bennszülött (native).

            A népességszám kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi évtizedekben dinamikus növekedett lakosság száma, a vizsgálat majd fél évszázad során közel háromszorosára növekedett. Mindez azonban nem egy egyenletes, és folyamatos növekedés eredménye. A népességi és gazdasági-gócpontokban (valamint közvetlen közelükben) folyamatos növekedést figyelhetünk meg, míg a centrumterületektől távol eső térségekben jellemzően stagnált, vagy csökkent a népességszám. Fontos megjegyezni azt is, a lakosságszám folyamatos növekedése (az 1970–80-as évektől eltérően) napjainkban már nem közvetlenül a bevándorlás következménye, hanem a természetese szaporodásé.

            Nem szabad említés nélkül hagyni, hogy Alaszkát sokan az utolsó „vadonnak" tarják, ahol szinte érintetlen ökoszisztémával, és a turisztikai ágazat számára fontos természeti látványosságokkal rendelkezi (magashegységek, gleccserek, vulkánok, számtalan folyó patak és tó, sarkvidéki területek). Nem véletlen, hogy napjainkban a turizmus már meghatározó szerepet játszik az állam életében.
(Forrás: Aktuális gondolataim blog)