Sonkás kolbászos lencse

Újévi előzetes

Téli vidámság

Szilveszter pápákról

 A két évezred folyamán három pápa viselte a Szilveszter nevet. Közülük az első kettő nevezetes, és manapság is gyakran emlegetjük őket.

 I. Szilveszter pápa átveszi Konstantin császár adományozó levelét (Quatro Coronati-templom fereskója, Róma)

          I. (Szent) Szilveszterről (314. január 21. – 335. december 31.). keveset tudunk. Különösen nagy szolgálatot teljesített a szomorú emlékű keresztényüldözések idején, amikor vigasztalta, bátorította és állhatatosságra buzdította a keresztényeket. Közben maga is több ízben került életveszedelembe, de – a legenda szerint – Isten megóvta minden nagyobb bajtól. Áldozatkészsége következményeként, amikor 314-ben megüresedett a pápai trón, őt választották az egyház legmagasabb méltóságára. A császárral is igyekezett a lehető legjobb kapcsolatot kialakítani. 315-ben Rómában keresztény püspökökkel és zsidó papokkal zsinatot tartott. Az ő idejében vált az üldözött egyházdiadalmas egyházzá, a vasárnap ünnepnappá, valamint a hagyomány szerint Konstantin császár neki ajándékozta a Pápai Állam területét (patrimonium Petri). A katolikus egyház halála időpontját, december 31-ét választotta ünnepnapjává.

           Aba Novák Vilmos festményvázlata: II. Szilveszter pápa Asztrik apát kezébe adja az Istvánnak szánt koronát

          II. Szilveszter az első francia főpap, akit pápává választottak. Gerbert d Aurillac 940 körül született. Auvergneben és az Aurillac-kolostorban nevelkedett. III. Ottó császár nevelője lett. 992-től reimsi majd 998-től ravennai érsek; 999. április 2. – 1003. május 12. között római pápa. Nagy matematikus és bölcsész hírében állott. Természettudományi, de különösen kémiai ismeretei révén különféle felfedezéseket is tett. Volt aki ezért varázslónak, bűvésznek, sőt az ördög cimborájának tartotta. Az arab számjegy és az ingaóra átvételét is neki tulajdonítják. Úttörője volt az orgona használatának. A magyar történelemben kiemelt szerepet játszott, mivel tőle kapta I. (Szent) István királyunk a koronát. A koronaküldés szimbolikus volt, az ország függetlenségét jelentette, egyúttal elismerve, hogy Magyarország a keresztény európai országok sorába tartozik, ahol az Árpád-házban öröklődik a hatalom.

            III. Szilveszter pápa (élt: 1000 k. – 1063 októbere; uralkodott: 1045. január 20. – 1046. december 20.) eredetileg Giovanni da Sabina néven született. Az egyházi pályát választva idővel szülőföldjének püspökévé szentelték fel. Amikor IX. Benedek pápa foglalta el a szent hivatalt Rómában, a korábban uralkodó Crescentiek lázadást robbantottak ki az egyházfő ellen, mert az alig 20 éves Benedek állítólag szégyent hozott a pápai méltóságra, és ami megbocsáthatatlan volt, szövetséget kötött a városi nemesek jogait tipró II. Konrád német-római császárral. 1044 szeptemberében Benedeket elűzték trónjáról, és helyére sok harc árán 1045 januárjában János, Sabina püspöke lépett. Mivel a hivatalosan felszentelt IX. Benedek még élt, és nem mondott le trónjáról, sokan ellenpápaként tartják számon a III. Szilveszter nevet felvevő pápát. A pápaválasztó zsinat ugyan az egyházi törvények szerint megválasztotta, és fel is szentelte, Szilveszter hatalma mégsem lehetett tartós. Benedek Németországba menekült III. Henrik, az új uralkodó udvarába, hogy tőle segítséget kérjen. Itt egy zsinaton Benedek kiátkozta az egyházból Szilvesztert, majd erős sereg élén hamarosan Rómába ért. 1045 áprilisában elfoglalta a várost, és elűzte a trónról Szilvesztert. A bukott egyházfő ugyan nem fogadta el pápának Benedeket, de támogatók híján visszavonult Sabinába, ahol ismét elfoglalta helyét a püspöki székben. Véglegesen 1046-ban a Sutriban tartott birodalmi gyűlésen fosztották meg hivatalától, és ugyanekkor egy kolostor falai közé utasították Szilvesztert. De ez a császári döntés később érvényét vesztette, és egészen haláláig a sabinai egyházmegye élén maradhatott.

A „Bozsó 100 Emlékév” nyitó eseménye Kecskeméten – 2022. december 27.

Negyed órával a kiállítás megnyitása előtt már nem lehetett ülőhelyet kapni, kezdéskor pedig már az állóhelyeken is szorosan álltak az érdeklődők december 27-én, kedden 15 órakor a Bozsó Emlékév nyitó eseményén Kecskeméten a Bozsó-Ház előadó termében.

A megjelenteket – országgyűlési, önkormányzati képviselőket, kurátorokat, Kecskemétről, más településekről, köztük Nagykőrösről érkezőket – ifj. Bozsó János, a Kecskemét Város – Bozsó Gyűjtemény Alapítvány elnöke és Lóránd Klára muzeológus, a Bozsó Gyűjtemény igazgató kurátora köszöntötte. A megnyitó beszédet dr. Nátyi Róbert művészettörténész, az emlékév kuratóriumi tagja, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának dékánja tartotta. A ,,Máriavárostól a Klapka-házig” címet viselő kiállítás az éppen száz évvel ezelőtt 1922. december 27-én született Bozsó János festőművész életművének első, 1948-58-ig terjedő szakaszát mutatja be, amelyet több kiállítás követ majd. Ez az időszak a művész pályára kerülésének időszaka volt. Bozsó János művészi pályáján egyedi utat járt be. Nem voltak mesterei, nem járt képzőművészeti főiskolára, a természet volt a tanító iskolája. Az egyszerű családból származó, fiatal korában nehéz anyagi körülmények között élő művész maga sem tudta megmagyarázni, hogyan támadt fel érdeklődése egészen fiatalon a valóság ábrázolása iránt. Kezdetben csak szolgai módon másolta a környezetében fellelhető tárgyakat, de hamar kialakította saját stílusát, és viszonylag rövid időn belül bekerült a hivatalos festészetbe.

Pályája során mindvégig elsősorban tájképeket festett – expresszív módon, kötetlenül –, eleinte ragaszkodva Kecskeméthez és a város környékéhez, később elkalandozva messzi tájakra. Stílusa mindvégig naturalista maradt, a különféle izmusok sohasem kísértették meg.

A megnyitó után a látogatók megtekintették a kiállított közel ötven tájképet, amelyek nem csak Kecskemét és környéke kedves alföldi világát mutatják be, de betekintést nyújtanak a város akkori életébe is, és beleolvashattak a korabeli újságcikkekbe, amelyek már akkor is elismerően szóltak Bozsó János munkásságáról. A megnyitó után a rendezőség pezsgővel, teával, pogácsával, az udvaron forralt borral vendégelte meg a látogatókat. A kiállítás néhány hetes technikai szünet után 2023. január 19-től december 18-ig látogatható Kecskeméten a Bozsó-Házban. Érdemes megnézni! Szöveg és kép: Szigeti Márta

Szilveszteri előzetes

Egy fiatal vállalkozó fényűző irodát bérel, berendezi luxusbútorokkal, és beül a hatalmas íróasztal mögé. Egyszer belép az irodába egy férfi táskával a kezében. A vállalkozó hirtelen felkapja a telefont és hangosan beszélni kezd. Repkednek a számok, a milliárdok, majd kisvártatva leteszi a kagylót és a férfihez fordul:
- Miben segíthetek? - kérdi.
Mire a másik: - Jöttem bekötni a telefont.
........................................**....
Egy házaspár elmegy egy csodakúthoz. Először az asszony hajol be a kútba, és elsuttogja a kívánságát. Aztán a férj következik, de túl mélyen behajol és beleesik a kútba.
Mire az asszony felkiált: - Nahát, ez működik!

.........................................**....
Haldoklik az öreg Kohn. Mondja a feleségének: – Asszony, ha meghalok, minden vagyonomat temesd el velem!
Pár nap múlva a temetés után áll a sírnál Kohnné és a barátnője. Azt mondja a barátnő: – Ugye, nem voltál olyan hülye, hogy minden vagyonát eladtad, vettél egy nagy gyémántot, és betetted abba a kis dobozba az urad mellé!?
- Ó, barátném, én mindig engedelmeskedtem az uramnak. Eladtam minden vagyonát, betettem a számlámra, írtam neki egy csekket, ha beváltja, beváltja, ha nem, nem...
....................................****

A háztartási alkalmazott fizetésemelést kér. Az asszony nem örül a kérésnek és megkérdezi:
- Maris, miért kellene felemelnem a fizetésedet?
- Asszonyom, három oka van. Az első: én szebben vasalok, mint maga.
- Ki mondta neked, hogy szebben vasalsz nálam?
- A maga férje mondta. - Ó!!!
- A második ok az, hogy én jobban főzök, mint maga.
- Ez tiszta hazugság, ki mondta neked, hogy jobban főzöl nálam?
- Ezt is a maga férje mondta. - A fenébe!!!
- A harmadik ok az, hogy én jobb vagyok az ágyban, mint maga.
Az asszony felháborodik.
- Ezt is a férjem mondta neked?!
- Nem, asszonyom, ezt a kertész mondta.

.........................................**....

A kutya tényleg az ember legjobb barátja. Ha nem hiszed el, próbáld ki a következőt:
Zárd be a kutyádat és a feleségedet a kocsid csomagtartójába. Egy óra múlva nyisd ki! Ki örül neked jobban, amikor meglát?!

Hol, mikor koccintanak Szilveszterkor?

            A Föld gömbölyűségénél fogva nem egyszerre ünnepeljük a szilvesztert, mert például Szentpétervárott akkor csendülnek össze a poharak, amikor mi még a tévé szilveszteri műsorát nézzük. A Történelmi-Magyarországon Erdély és a Partium kétszeri Romániához csatolásával két időzóna jött létre. A szomszédos erdélyieknek így egy óra előnyük lett, akárcsak a közel-keleti országok vagy Dél-Afrika lakóinak. Ugyanakkor mi már javában „másnaposak” vagyunk, amikor Brazíliában, Kanadában és az Egyesült Államokban megérkezik az új év.

            Több millió embernek azonban ez az éjszaka is csak egy a sok közül. Ők máskor köszöntik az új évet. Az iszlám, a zsidó hitűek addigra már túlesnek rajta, Ázsiában pedig a holdújév ad alkalmat az ünneplésre. Európában is csak a múlt században történt meg az egységesítés. A régi Rómában eleinte a „tavasz igazi érkezését”, a március elsejét tekintették az új év első napjának, de még a köztársaság korában, i. e. 153-ban áttértek a január 1-jére. A kereszténység megszületésekor január 6-a, majd a negyedik

században december 25-e lett az év első napja. XI. Ince pápa (uralkodott: 1676. szeptember 21. – 1689. augusztus 12.) rendelte el a polgári év január elsejével történő kezdését. Ez vált aztán általánossá, s ezt vette át a ma is használt Gergely-naptár. Az egyházi év azonban adventtől adventig tart. Angliában pedig 1751-benszavazta meg a parlament, hogy a következő évtől január elseje legyen az új esztendő első napja. Addig ugyanis március 25-én kezdődött náluk az új esztendő.

            December 31-e, az év utolsó napja I. (Szent) Szilveszter pápa emlékünnepe (a Szilveszter nevű pápákról a december 31-i bejegyzésemben írok), aki Nagy Konstantin császár idejében (uralkodott: 314–335) élt. Ebben az időben vált az egyház az állam első intézményévé. A pápa életét és csodás tetteit számos legenda övezi.

            Bármikor tartották is az évváltást, mindig fényesen megünnepelték az emberek. A mai szilveszteri szokások szinte egytől egyig a múltban gyökereznek, bár a tájegységként és népenként kialakult ősi szokásoknak mára csak halvány másolatai maradtak fenn.

(A Veszprémi 7 Napban 1997. november 18-án megjelent cikkem alapján.)

Szilveszteri kavalkád