NOSZTALGIA - Nemeskürthy István emlékezete

Nagy megtiszteltetést jelentett, hogy engem kértek fel a Tanár úrral történő beszélgetés vezetésére (1999. február 2.).

Magyarok Nagyasszonya ünnepére - október 8.

          Nagyon sok nép ápol különleges kapcsolatot Szűz Máriával, de csak a magyaroknak van saját Mária-napja, amit mi Nagyboldogasszony napjának (Magyarok Nagyasszonya ünnepének) nevezünk. Erről emlékezem meg röviden, és mellette bemutatom az Ómagyar Mária-siralmat a Wikipedia anyagainak segítségével.

          Már az első keresztény hitre tért magyarok is mennyei fejedelemnőnek tisztelhették Máriát. Ezt erősítette meg I. (Szent) István király, amikor Szűz Mária oltalmába ajánlotta önmagát és a királyságát. 1693-ban I. Lipót király a török alóli felszabadulás örömére, hálája jeléül, megismételte az ország Szent István-i fölajánlását. Eleinte október második vasárnapján ünnepelték. X. (Szent) Pius pápa tette át október 8-ra. XIII. Leó pápa 1896-ban, a millennium alkalmával - az akkori esztergomi prímásérsek, Vaszary Kolos bíboros kérésére – külön magyar ünnepként engedélyezte.

          Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű (és egyben az első fennmaradt finnugor) vers. A 13. században készült egy latin vers átköltéseként; a latin nyelvű Leuveni Kódex 134. lapjának hátulján maradt fenn. A költeményben Mária, a keresztre feszített Jézus anyja egyes szám első személyben szólal meg. A legnagyobb szenvedést átélő, a fia kínhalálát szemlélő asszony tehetetlen kétségbeesésben vergődik. Hol önmaga nyomorult állapotát zokogja el, hol pedig – váltakozva a keserű jajongással – fiát szólítja meg anyai becézéssel, illetve a halált kérleli – önmagát ajánlva fel neki gyermeke helyett –, majd pedig Jézus kínzóihoz könyörög kegyelemért. A vers befejezésében feltör a tébolyult anyai sikoly: ha már nem mentheti meg fiát, legalább osztozni akar vele a halálban.

Szövege

Mai átírás:	Mai magyar nyelven (Molnár Ferenc értelmezése)
Volék sirolm tudotlon. Sirolmol sepedik, Búol oszuk, epedek.	Valék siralom tudatlan, Most siralom sebez, Bú gyötör, epeszt.
Választ világumtuul – Zsidou, fiodumtuul Ézes ürümemtüül.	Választ világomtól Zsidó, fiamtól, Édes örömemtől.
Ó én ézes urodum, Eggyen igy fiodum! Sirou anyá teküncsed, Búábeleül kinyuhhad!	Ó, én édes Uram, Egyetlen egy fiam, Síró anyát tekintsed, bújából kivonjad!
Szemem künyüel árad, Én junhum buol fárad. Te vérüd hullottya Én junhom olélottya.	Szememből könny árad, Én jajom búval fárad, Te véred hullása, Én jajom alélása.
Világ világa, Virágnak virága! Keserüen kinzatul, Vos szegekkel veretül.	Világ világa, Virágnak virága, Keservesen kínzatol, Vas szegekkel veretel!
Uh nekem, én fiom, Ézes mézüül! Szegényül szépségüd, Vírüd hioll viezül.	óh nekem, én fiam, Édes, mézül, Szegényül szépséged, véred hull vízül!
Sirolmom, fuhászatum – Tertetik kiül Én junhumnok bel bua, Ki sumha nim hiül	Siralmam, fohászom megtörik kívül, Jajom belső búja Ki; soha nem enyhül.
Végy halál engümet, Eggyedüm íllyen, Maraggyun urodum, Kit világ féllyen!	Végy halál engemet, Egyetlenem éljen, Maradjon meg Uram, Kit a világ féljen!
Ó igoz Simeonnok Bezzeg szovo ére; Én érzem ez bútürűt, Kit níha egíre.	Ó, az igaz Simeonnak Biztos szava elért, Én érzem e bú-tőrt, Kit valaha ígért.
Tüüled válnum, De nüm valállal, Hul így kinzassál, Fiom, halállal.	Ne váljak el tőled, Életben maradva, Mikor így kínoznak Fiam, halálra!
Zsidou, mit tész, Türvéntelen, Fiom mert hol Biüntelen.	Zsidó, mit tész törvénytelen! Fiam mert hal, bűntelen!
Fugva, husztuzva, Üklelve, ketve Ülüd.	Fogva, húzkodva, Öklelve, kötve Ölöd !
Kegyüggyetük fiomnok, Ne légy kegyülm mogomnok, Ovogy halál kináal, Anyát ézes fiáal Egyembelű üllyétük!	Kegyelmezzetek fiamnak, Ne legyen kegyelem magamnak, Avagy halál kínjával, Anyát édes fiával Egy emberként öljétek

Domenico Brusacorci - Jézus a keresztfán:

Putyin és a munkásember

Putyin születésnapjára - 1952. október 7.

Nagyon tetszik nekem ez az igaz történet. Ha nem vigyáz magára Putyin, még Mátyás király lesz belőle! (2013-ban történt.)

Vlagyimir Putyin még előző ciklusában államfőként elment egy gyárba. Ott nagy tömeg várta. Egy munkás vette a bátorságot, és kilépett, odament Putyinhoz. Mindenki kővé dermedt (még a testőrök is!!!), hogy mit akar. A koma mondta, hogy élete legnagyobb eseménye a Putyint ilyen közel látni, sőt beszélni vele. Mert neki Putyin volt és ma is a példaképe. Ő olyan szeretett volna lenni mindig, mint Putyin. Stb.

Vlagyimir Putyin olyan ember, aki azonnal feltalálja magát. Szemmel láthatóan tetszett neki a mindenki által érzékelt „nem előre megrendezett” találkozás, és válaszolt: nagyon örül, hogy tudtak beszélgetni. És mit kíván tőle emlékül. A koma azt mondta, hogy az óráját. Putyin gondolkodás nélkül levette, és odaadta a szivarnak. Az megköszönte, visszament a tömegbe - Putyin pedig tovább ment a program szerint.

Elment Putyin, mindenki meg akarta nézni az órát. Valaki kiderítette, hogy egy kiváló svájci óra, akkori magyar pénzben másfél millió forintot ért (ma kettőt). A koma teljesen elbámult, és visszaküldte Putyinnak az órát, mondván ilyen drága órát nem fogadhat el! És elnézést kér!

Persze Putyin visszaküldte neki, hogy használja egészséggel.

Természetesen az egész világsajtót bejárta a hír, a svájci márka pontos nevének megjelölésével. (Állítólag a svájci cég dörzsölte a kezét a hatalmas ingyen reklámért, és egy ugyanolyan órát küldött Putyinnak ajándékba!)

Putyin mondásaiból

Humor Putyinról

Megjelent a Trianon-trilógiám mindhárom kötete

„Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját.” – mondta gróf Apponyi Albert a megalázó trianoni békefeltételek átvételekor. Ebben a könyvben azt mutatom be, miként teljesült Apponyi jóslata, a mohóság és a nagyravágyás hogyan ütött vissza.

–      Csehszlovákia és Jugoszlávia szétesett a cseh és a szerb gőg következtében.

–      Lengyelország ugyancsak feldarabolódott, saját mohósága eredményeként, mivel hatalmas idegen nemzetiségű területeket is megkaparintott kialakításakor.

–      A Fiumei Szabadállam és az Osztrák Köztársaság megszűnt politikusai tehetetlensége folytán.

–      A Román Királyság 105,5 ezer km²-t vesztett el az első világháború után érdemtelenül és nemtelen eszközök bevetésével szerzett hatalmas területekkel együtt kapott ellenségeinek köszönhetően.

–       Franciaország – felfuvalkodottsága miatt – 1940-ben hat hét alatt megsemmisítő vereséget szenvedett és elveszítette függetlenségét.

A Magyar Királyság területe 1938–41. között a nemzet türelmének, állhatatosságának és kiváló politikusainak jóvoltából 79,1 négyzetkilométerrel növekedett.

A borító kiterítve:

2. kötet A trianoni diktátum korrigálása

Célom annak ismertetése, hogyan lehetett enyhíteni az első kötetben (Trianon történelmi tévedése) részletezett békediktátum hatalmas tévedésein. Milyen lehetőségei voltak és azt hogyan használták ki a húszas, harmincas évek politikusai? Áttekintést adok az 1920–1941 közötti időszakban véghezvitt okos, türelmes, szerteágazó és gigászi tevékenységről, amely elvezetett az elcsatolt területek több, mint a felének a visszaszerzéséhez. Ez végre meghozta a kitartás gyümölcsét a magyarság számára, felborult az addig erőszakkal fenntartott status quó, és a magyar politika helyzetfelismerése a magyarlakta területek visszaszerzését eredményezte. Magyarország területe 93,1-ről 172,2 ezer km²-re nőtt, azaz a Történelmi-Magyarország jó fele visszatért – 52,9%. A 9 300 000 (Trianonkor 7 000 000) lakos 14.683 300-ra bővült. 1941-re nagyjából kialakult a magyar etnikai határ, amit az antant urai nem vettek figyelembe a nagyban hirdetett elveik ellenére sem. Elemzem, lett volna-e még lehetőség több területet visszaszerezni, vagy máshonnan (például Ukrajnából) pótolni magunkat? Rávilágítok arra is, hogy ez a siker mennyire tette kiszolgáltatottá Magyarországot. (Megjelent: 2019. október)

 1. kötet Trianon történelmi tévedése

Részletesen leírom amit Trianonról (1920. június 4.) tudni illik, kifejtem, hogy Magyarország szétesése nem volt történelmi szükségszerűség, és újszerűen bemutatom, hogy a Történeti-Magyarország területén belül miként húzták meg Csonka-Magyarország határát, és hogyan szabdalták szét az utódállamok az ezer éves Történeti-Magyarország testét. (Megjelent: A trianoni békediktátum aláírásának 99. évfordulója előtt; 2019. április)

Ajándékba, saját célra nálam kedvezményesen lehet belőlük vásárolni, kérés esetén névre szólóan dedikálok is: batarzsbotond@freemail.hu

Sajnos a könyvbemutatók egy része elmaradt a koronavírus terjedése miatt, de néhányat azért sikerült megtartani nagy sikerrel. Belőlük válogatás:

A veszprémi meghívó

Pesterzsébeten, a Csili Művelődési Központban a könyvbemutató után dedikáltam

Budapest-Hegyvidék (XII. ker.), a Kulturális Szalonban Trianonról tartottam előadást (könyvbemutatóval egybekötve)

 Berettyóújfaluban a plakát és a közönség egy része

A debreceni közönség egy része (fotó: Kántor Béla)

 Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban előadás közben

Budapesten a Csokonai Művelődési Házban

Állatok világnapjára - október első vasárnapján

 Állatszótárak

1931 óta ünneplik világszerte az állatok világnapját. Hazánk a rendszerváltás után csatlakozott a kezdeményezéshez.

Ezt a napot kezdetek­ben inkább a vadon élő állatok védelme miatt szervezték meg, mára azonban az ünnep üzenete megváltozott: javarészt a háziállatoké október 4-én a főszerep.

És hogy miért pont ezen a napon ünnepeljük? Az állatok védőszentjére, Assisi Szent Ferencre emlékezünk. Szent Ferencről és életéről számos anekdota és legenda terjedt el. Különösen szerette a ter­mészetet és az állatokat, emiatt leggyakrabban állatok, elsősorban madarak társaságában ábrázolják alakját.

Az állatok világnap­jának üzenete az, hogy az állatok boldogabbá, szebbé teszik mindennapjainkat. Célja, hogy az emberek odafigyeljenek a környezetükben élő élőlényekre, állatokra, hogy óvjuk őket. Ezen a napon világszerte különböző programokkal, akciókkal hívják fel az emberek figyelmét.

A hiszékenységnek arról a vadhajtásáról emlékezem, amely száz–kétszáz esztendővel ezelőtt divatozott. Komoly tudósok, de sok szélhámos is, tanulmányokat, sőt egész könyveket írt az állatok beszédéről: – „fülemülehangtant”, „kutyanyelvtant”, „majomszótárt”. Nem az állati hangokkal foglalkozó komoly szaktudományról beszélünk. Ennek a fontos tudományágnak ma már nagy eredményei vannak. Ezúttal arra emlékezünk, hogy mielőtt a tudomány valóban tisztázta volna ezeket a kérdéseket, egyesek az emberi beszédhez hasonló értelmes beszédet véltek hallani a cicák és bodrik nemes sokadalmában, olyan nyelvet, amelyet – mint akármelyik idegen nyelvet – csak egyszerűen le kell fordítani, s érteni lehet „emberül” is! Viszont: az emberi beszédet a megfelelő szótár ismeretében érteni lehet kutyául és majomul!                  

Talán azzal kezdődött, hogy a 18. században egy francia tudós azt állította, hogy az oroszlánok is beszélgetni tudnak, sőt nemcsak egymás közt, hanem az áldozatul kiszemelt lóval vagy bivallyal is… Aztán egy német madarász hosszas megfigyelés eredményeképpen átírt emberi nyelvre kerek huszonnégy fülemüle-mondatot. Ilyeneket: Ty, tyu, tyu – meg: zkvo, zkvo, kvarr, csi, csi, cü, cü, dlo… A varjak is emberükre találtak, aki két télen át figyelte társalgásukat s rengeteg kva, gro és gronosz, gronosz, meg ehhez hasonló szóból álló varjúszótárt állított össze.

A kutyaszótár Ausztriában jelent meg, pontosan 1800-ban. Ebben olvasható összehasonlításul a kecske teljes szókincse is. Elég szegényes: E.K.M.R. Mek. Mer. Aki tehát a mek-et már ismeri elég könnyen megtanulhat kecskéül. A kutyanyelvtan maga már nehezebb. Illusztrációképpen egész kis jeleneteket tartalmaz, melyeket az udvarbeli kutyák vitáit figyelve jegyzett le a szerző.

A majomszótár nem is olyan régi: 1844-ben jelentette meg egy olyan francia, aki 50 tudóstársaságnak volt a tagja és összesen 160 művet alkotott. Legfőbb hibájául azt róják fel, hogy miért csak az állatkertben végezte megfigyeléseit! Az érdemes kutatások „sajnos” abbamaradtak, mielőtt megszülethetett volna egy átfogó bolhanyelvtan s egy hézagpótló cica-szótár. S persze a legyeknek se ártana néha légyül megmondani a magunkét!

(Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)