Mohácsi busójárás - február 28.

            A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.

            A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

            Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák, amely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról.         
          A balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a 18. század végéről vannak az első adatok.

            A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.
          Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.

            Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert.

(Felhasználtam: Mohácsi Busójárás Hivatalos Oldala)

          Mohácson számos más jelmezescsapat is részt vesz a mulatságban, elsősorban Szerbiából és Lengyelországból

          Az UNESCO 2009 szeptemberében, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban rendezett kormányközi bizottsági ülésén felvette a szellemi örökség reprezentatív listájára a "Mohácsi busójárás"-t.

VISSZATEKINTÉS - Betiltották a rövid szoknyát Szváziföldön

        Betiltotta a miniszoknyát és a hasat szabadon hagyó toppot Szváziföld dél-afrikai királyság rendőrsége arra hivatkozva, hogy a lenge öltözék megkönnyíti a nők megerőszakolását. Tiltólistára került a csípőfarmer is. A hétfőn közzétett hatósági dress code-ot megsértő nőket akár fél évre is bebörtönözhetik. (Ez 2013-as hír volt, de annyira tetszik, hogy újra felteszem.)

A pucérkodási tilalom nem vonatkozik arra a hagyományos évenkénti szertartásra, amelynek során III. Mszváti király új feleségeket választ magának szűz lányok közül: a ceremónián a pucér keblű lányok még bugyit sem viselhetnek, csak egyfajta ágyékkötőt, amely azonban nem fedheti el az ülepet. A szváziföldi királynak jelenleg 13 felesége van, akik mind saját palotában laknak. A koldusszegény afrikai ország első emberét a világ leggazdagabb uralkodói között tartják számon. (Forrás: Index)

Szváziföld Magyarország területének egyötödét kitevő ország Délkelet-Afrikában terül el a Dél-afrikai Köztársaság és Mozambik között. Neve népnevet őriz, amelynek feltételezett jelentése: „vessző, pálca”.

A kis állam területét a déli bantukhoz tartozó szvázi törzsek csak a 19. század elején foglalták el, habár elődeik már a 18. század közepén megjelentek itt. Az államot az 1830-as években alapították, de függetlenségük rövid életű volt. 1894 és 1902 között a búrok kényszerítettek rá védnökséget, majd az angolok kezébe került. 1903-tól Transvaallal együtt kormányozták, majd 1907-ben Szváziföld brit protektorátus lett, de a szvázi király megtartotta formális hatalmát. Az ország 1963-ban alkotmányt és formális függetlenséget kapott, külügyét, hadügyét és pénzügyeit Nagy-Britannia irányította. Az első törvényhozói gyűlést 1964-ben tartották, majd 1967-től belső önkormányzatot élvezett. Az ország teljes függetlenségét 1968. szeptember 6-án kiáltották ki Szváziföldi Királyság néven. Az 1986 óta uralkodó jelenlegi király betiltotta a pártokat, ő nevezi ki a miniszterelnököt, valamint a parlament 10 tagját. (Forrás: Wikipedia)

A legkisebb afrikai ország lakossága most 1 millió 18 ezer. A 2011-ben végzett népszámlálás eredményei szerint 10 év alatt 218 ezerrel (egy ötödével) csökkent a lélekszám. Drámaian sújtja az AIDS. ENSZ-adatok szerint a felnőtt lakosság 40 százaléka fertőzött. (Forrás: AFP/Független Hírügynökség)

Férfiak és nők görbe türkörben

Ödön nőtlen volt, egyedül élt apjával, és a családi vállalkozásában dolgozott. Amikor megtudta, hogy beteg édesapjától egy vagyont fog örökölni, úgy döntött, hogy megnősül, és feleségével együtt élvezi majd az életet. Egy fogadáson pillantotta meg a legszebb nőt, akit valaha is látott. Elállt a lélegzete.

–Lehet, hogy átlagos férfinak tűnök – vallotta be álmai asszonyának –, de pár hónap múlva, amikor apám meghal, 65 millió euró örököse leszek. A lenyűgöző hír hallatán a fiatal szépség elkérte névjegyét, és három nap múlva a mostohaanyja lett.