Az öregedés jegyei

1. Külön alszol a fogaidtól.
2. Megpróbálod kisimítani a redőket a zoknidon, amikor rájössz, hogy nincs is rajtad zokni.
3. Ha reggel felébredsz, pont úgy nézel ki, mint a fényképed a jogsidban.
4. Csak a második próbálkozásra tudsz kikelni az ágyból.
5. A "kimaradok" számodra azt jelenti, hogy a kertben alszol.
6. A "boldog órák" szunyókálással telnek.
7. Nyaralni mész, de előbb fáradsz el, mint ahogy a pénzed elfogy.
8. A gyerekednek olyat mondasz, amit az anyád mondott neked, és amit mindig is utáltál.
9. A súlyemelésről alkotott elképzelésed a "felállás a székből".
10. Jóval hosszabb idő alatt pihened ki magad, mint amennyi idő alatt elfáradtál.
11. Emlékezeted rövidül, panaszaid hosszabbodnak.
12. A noteszodban egyre több név úgy kezdődik, hogy "Dr".
13. Csak ülsz a hintaszékben, de nem tudod beindítani.
14. A gyógyszerész a legújabb barátod.
15. Akkor nevezed magad szerencsésnek, ha megtalálod a kocsit a parkolóban.
16. Kétszer annyi ideig tart, hogy feleannyit láss.
17. Minden fáj. Ami meg nem, az nem működik.
18. Két órán át keresed a szemüveged, ami a fejeden van.
19. Belemélyíted a fogaidat a húsba, és azok ott maradnak.
20. Már feladtad az összes rossz szokásodat, de ettől semmi sem lett jobb.
21. Türelmesebb lettél, de ez tulajdonképpen csak fásultság.
22. Végre összeszeded a gondolataidat, de akkor meg a tested esik szét.

Sopron

Hogyan szőrtelenített a középkori nő?

             Már a középkorban is a szőrtelen női test volt a szépségideál. De vajon eldobható borotva, epilátor vagy gyantacsíkok nélkül hogyan oldották meg a nők a felesleges testszőr eltávolítását? Az biztos, hogy a szépségért már a középkorban is meg kellett szenvedni.

            A reneszánsz festményeken az enyhén gömbölyded női testeket nem „csúfítja” testszőr, és ez az ábrázolás híven tükrözi a kor szépségideálját: sehol egy szőrszál Botticelli Vénuszán, de Michelangelo, Tiziano és Raffaello is csak elvétve festett szőrzetet nőalakjaira. A késő középkor és korai újkor férfijai a festményeket szemlélve joggal hihették, hogy a női test mindenhol szőrtelen, és a valósággal való szembesülés olykor komoly csalódást okozott – írta Jill Burke blogjában.

            Az ideálnak azonban a fennmaradt kordokumentumok szerint sok nő meg akart felelni: az 1500-as években megugrott az arckezelések és a szőrtelenítések száma, amely a recepteket és házi praktikákat is kínáló könyvek terjedésével hozható összefüggésbe. A sokszor csak „titkok könyvének” nevezett útmutatók részletesen leírták, hogy a hölgyek miként tudnak egyszerű főzetet készíteni a bőr megszépítésére, illetve hogyan kell a nemkívánatos szőrzetet eltávolítani.

            Egy 1532-es „recept” például arzén és mész kombinációját javasolja, amelyet összemelegítés után a szőrtelenítendő felületre kell kenni, majd amikor a keverék égetni kezdi a bőrt (ez egyes források szerint pont két Miatyánk elmormolására elegendő idő), forró vízzel le kell mosni.

            A szőrtelenítés kérdésének fontosságát jól szemlélteti, hogy a titkos recept füzetecskék mindegyikében található valamilyen praktika a szőr eltávolítására, a 16. század fordulóját követően pedig már több eljárás közül is választhattak a nők. A szőrtelenítő kotyvalékhoz javasoltak többek között disznózsírt, mustármagot, borókabogyót, de volt olyan is, ahol fecskéből kellett főzetet készíteni. A legextrémebb elképzelés talán a macskaürülék és ecet keverékéből készített szőrtelenítő „krém” volt.

            A szőrtelenítés szükségességét a reneszánsz időszakban orvosilag is alátámasztották. Egy 1626-ból fennmaradt feljegyzés szerint a buja testszőr élősködők és betegségek melegágya (bár úgy tűnik ez férfiaknál nem volt elegendő ok akkoriban a szőrtelenítésre). Egy 16. századi spanyol orvos szerint „a dús arc- vagy testszőrzettel rendelkező hölgyek ugyan intelligensek, de természetüknél fogva kellemetlenek és veszekedősek, megjelenésük gyakran túl izmos és rút, hangjuk mély, és a termékenységgel is gondjaik lehetnek”.

            A reneszánsz korabeli szőrtelenítés alapötlete egyébként nem áll távol a mai kozmetikai ipar által kínált krémek hatásmechanizmusától, bár ezekben a termékekben szerencsére nincs fecske, macskaürülék vagy arzén. Meglepő azonban, hogy a nőiességhez már ilyen hosszú ideje hozzátartozik a szőrtelen test, és ez a nézet valószínűleg a következő évszázadokban sem változik.

           Ha egy nő ma a nyilvánosság előtt szőrös hónaljat vagy lábat villant, könnyen gúny vagy kritika tárgyává válhat. Az elvárás pedig nagy úr: egy 2005-ös felmérésből kiderült, hogy a nők 90 százaléka szőrteleníti a hónalját és a lábát, 80 százalékuk pedig az intim területekről és a szemöldökről is eltávolítja a felesleges szőrt. (Forrás: Richpont Hírek)

Bemutatom Kletz László Lajost (3/3)

MSZOSZ-, Gyémánt- és Nívódíjas

állami és miniszteri kitüntetett
nemzetközileg jegyzett képzőművész
stúdióvezető képzőművészeti menedzser
(Szikszó, 1950 . május 13 .)

2004- től 2014-ig a "Diósgyőrért" Közhasznú Alapítvány képzőművészeti szaktanácsadója volt. Fontos képességet birtokol, átérzi és képes át is adni alkotásaiban a személyes hit erejét. Kiforrott világgal, egyetemes érvényű mondanivalóval bír. A művészet eszközeivel hívja fel a figyelmet a szeretetre, munkásságának mottójára, amely rendező elv lehet a világban. Ezért hívják őt "a szeretet festő prófétájának", mert hisz valamiben, ami a saját világán túl a közösség, a társadalom számára is értékké válik. Munkái számos hazai és nemzetközi gyűjteményben megtalálhatók. Sokoldalúságával, sajátos művészeti alkotásaival, eredményes és sikeres művészeti pályafutásával hírnevet, köztiszteletet és megbecsülést vívott ki nem csak magának, hanem szűkebb és tágabb környezetének egyaránt. Egész életében a maga útját járta s járja, saját elképzelései voltak és vannak mind a mai napig, melyre eddigi életútja, elért eredményei fényes bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a helyes úton jár. 1989-ben a művelődési miniszter "Szocialista Kultúráért" miniszteri kitüntetésben részesíti. 2001-ben a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének Elnöksége (nem kisebb személyiségekkel együtt, mint Göncz Árpáddal, Jancsó Miklóssal és Vitray Tamással) MSZOSZ-díj kitüntetést adományoz neki. 2003-ban Miskolc m. j. Város Közgyűlésétől Miskolc Város Nívódíját kapja. Képzőművészeti munkássága 2005-től számos nemzetközi enciklopédiában megtalálható. (Kontroll: Google) 2006-ban a Magyar Köztársaság Elnöke "érdemes és eredményes munkássága elismeréseként" a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozza neki. 2013-ban a Miskolci Gyémántok Alapítvány elnökétől közönség szavazatok alapján Miskolci Gyémánt díjat kapja.

Bemutatom Kletz László Lajost (3/2)

MSZOSZ-, Gyémánt- és Nívódíjas

állami és miniszteri kitüntetett
nemzetközileg jegyzett képzőművész
stúdióvezető képzőművészeti menedzser
(Szikszó, 1950 . május 13 .)

1974-től létesítménytervezői végzettségének (is) köszönhetően majd 20 évig az LKMTI tervezője. 1975-ben megalapítja és 1976 januárjától vezeti, menedzseli a Diósgyőri Képzőművész Stúdió '76-ot, mely hazánk első olyan országos képzőművészeti alkotóközössége, amely soha nem tartozott semmilyen intézményhez, politikához. Ettől kezdve sok tehetséges alkotó felfedezése, a képzőművészeti pályán történő elindítása fűződik a nevéhez. (A 26 alkotóművészből álló országos alkotóközösség tagjai 286 kiállítással a hátuk mögött kifejezetten önerőből érték el kiemelkedő hazai és nemzetközi eredményeiket, elismeréseiket. Gondolkodásuk, életfelfogásuk középpontjában az alkotói szabadság, a magas színvonal, a béke, a szeretet, a harmónia, a tolerancia, egymás elfogadása és megbecsülése áll. A második évezred első hazai kiállítása is a stúdió nevéhez fűződik. A stúdió tagjának lenni elismerést, rangot jelent.) 1983-tól 11 éven keresztül vesz részt a tokaji Közép-Európai Nemzetközi Művésztelep munkájában. 1992-ben díszlettervezőként is van alkalma bemutatkozni Miskolcon, mivel ő tervezi a "Tündériskola" című musical díszleteit. A Központi Kohászati Múzeumban műtárgyként látható "Fazola-féle" kovácsolt lóca tervei is az ő rajzasztaláról kerültek ki. Magas fokú közéleti aktivitását jellemzi, hogy három évtizeddel ezelőtt a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület BAZ megyei szervezetét az Országos Vezetőség tagjaként – Magyarország első vidéki állatvédő szervezeteként – megalapítja, melynek 2014-ig elnöke, valamint az országos elnökségnek volt tagja. E mellett rendszeresen rendezett kiállításokat, zsűrizett és publikált, jelentek meg glosszái, novellái, grafikái és fotói, továbbá alapító tagjaként tevékeny résztvevője volt a Miskolci Kulturális Civil Műhely, valamint a Környezetvédelmi Civil Műhely munkáinak

Tündériskola c. musical díszletterve (Főszereplők: Péva Ibolya, Molnár Anna; Rendezte: Csabai János)

(Készült 2015-ben)