2023. május 20., szombat

Az öregedés jegyei

1. Külön alszol a fogaidtól.
2. Megpróbálod kisimítani a redőket a zoknidon, amikor rájössz, hogy nincs is rajtad zokni.
3. Ha reggel felébredsz, pont úgy nézel ki, mint a fényképed a jogsidban.
4. Csak a második próbálkozásra tudsz kikelni az ágyból.
5. A "kimaradok" számodra azt jelenti, hogy a kertben alszol.
6. A "boldog órák" szunyókálással telnek.
7. Nyaralni mész, de előbb fáradsz el, mint ahogy a pénzed elfogy.
8. A gyerekednek olyat mondasz, amit az anyád mondott neked, és amit mindig is utáltál.
9. A súlyemelésről alkotott elképzelésed a "felállás a székből".
10. Jóval hosszabb idő alatt pihened ki magad, mint amennyi idő alatt elfáradtál.
11. Emlékezeted rövidül, panaszaid hosszabbodnak.
12. A noteszodban egyre több név úgy kezdődik, hogy "Dr".
13. Csak ülsz a hintaszékben, de nem tudod beindítani.
14. A gyógyszerész a legújabb barátod.
15. Akkor nevezed magad szerencsésnek, ha megtalálod a kocsit a parkolóban.
16. Kétszer annyi ideig tart, hogy feleannyit láss.
17. Minden fáj. Ami meg nem, az nem működik.
18. Két órán át keresed a szemüveged, ami a fejeden van.
19. Belemélyíted a fogaidat a húsba, és azok ott maradnak.
20. Már feladtad az összes rossz szokásodat, de ettől semmi sem lett jobb.
21. Türelmesebb lettél, de ez tulajdonképpen csak fásultság.
22. Végre összeszeded a gondolataidat, de akkor meg a tested esik szét.

Sopron

Kínai kelkáposzta


A kínai kel remek A- és C-vitamin-forrás. Az ásványi anyagok közül kiemelkedő a kálium-, kalcium-, foszfor- és vastartalma. Élelmi rosttartalma magas, tisztítja az emésztőrendszert, serkenti az emésztést. Könnyű emészthetősége, magas folsav- és bétakarotin-tartalma miatt jól beilleszthető lábadozók, kismamák és gyermekek étrendjébe.
        Sokat tartalmaz a bizonyos rákfajták elleni küzdelemben bizonyítottan sikeres indolvegyületek közül.
      A kínai kel háromszor olyan gazdag fehérjében, mint a fejes káposzta, fehérjetartalma ráadásul könnyebben is emészthető.

Az Égei-tenger nevének eredete

A Tengerek Európai Napját az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács elnökének háromoldalú nyilatkozata hívta életre 2008. május 20-án. Minden évben május 20-a körül ünnepeljük meg azzal a céllal, hogy ráirányítsuk a figyelmet Európa tengeri adottságaira. 
Én az Égei-tenger nevének eredetével hívom fel a figyelmet a tengerekre.
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget ésAnatólia között helyezkedik el. A Márvány-tengerrel a Dardanellák, a Fekete-tengerrel a Boszporusz köti össze.

Égeusznak, Athén egyik királyának nagy későre fiú utóda született. A fiút Thészeusznak nevezték el, s mikor megszületett, apja fogta a kardját, egy hatalmas szikla alá rejtette, s megparancsolta a feleségének, Etrának, hogy a fiút csak akkor küldje el hozzá Athénbe, amikor már olyan nagy és erős lesz, hogy meg tudja emelni a sziklát, s ki tudja venni alóla apja kardját. Etra meg is fogadta, s mikor Thészeusz elérte a tizenhatodik évét, anyja a sziklához vezette, amit a fiú könnyen felemelt, aztán magához vette a kardot, s útra kelt Athén felé. Ez az út sokáig tartott, nagy kalandok vártak rá, mielőtt apja elé állhatott. A nagy próbákat mind sikerrel kiállta, s így lett ő Athén egyik legnagyobb hőse, hérosza, akinek híre-neve vetekszik Herkulesével.
Mindjárt az út elején legyőzött egy félelmetes rablót, utána egy másikat. Sok város környékét megszabadította a félelmetes gonosztevőktől. A rablók közül az egyiknek az volt a szokása, hogy az elfogott vándort két fa lehajlított koronájához kötötte, hogy a visszacsapódó fák ereje széttépje, a másik a tengerbe lökte áldozatait, ahol egy óriás teknősbéka várt lesben. A harmadik a hozzá betévedt vándort testéhez nem illő ágyba fektette, s ha rövidebb volt a lába, addig nyújtotta, amíg belehalt, ha pedig hosszabb volt, akkor levágott belőle. Nos, Thészeuszban ezek a gonosztevők valamennyien emberükre találtak.
Ezek után került apja elébe, de mivel már jótetteinek és erejének híre megelőzte, az athéni nép nagy szeretettel fogadta. Annál is inkább, mert éppen nagy bánat ült a városon. Minosz, Kréta királya, adó fejébe minden kilencedik esztendőben hét fiút és hét leányt követelt Athéntől, ezeket pedig ott Kréta szigetén bedobatta a Labirintusba, ahol mind felfalta őket a bikafejű szörny, a Minotaurosz. Thészeusz magára vállalta, hogy megszabadítja a várost ettől a csapástól. Egymaga utazott Krétába s ott egymaga küzdött meg a Minotaurosszal. A király leánya, Ariadné, beleszeretett a daliás Thészeuszba, s hogy könnyen kitaláljon a Labirintusból, egy gombolyagot adott neki. Miután legyőzte a szörnyet, Thészeusz Ariadné fonalát követve jutott ki a szabad levegőre, s a királylánnyal együtt egy hajón elmenekült.
Igen ám, csakhogy apjával abban egyezett meg Thészeusz, hogy ha győz, a hajón lobogó fekete zászlót fehérre váltja. A menekülés hevében erről bizony megfeledkezett. Így történt, hogy Égeusz király, mikor a közelgő hajón megpillantotta a fekete zászlót, azt hitte, hogy fia is odaveszett, s bánatában a szikláról a tengerbe vetette magát. A legenda szerint azóta nevezik ezt a tengert Égei-tengernek. (Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)

Hogyan szőrtelenített a középkori nő?

             Már a középkorban is a szőrtelen női test volt a szépségideál. De vajon eldobható borotva, epilátor vagy gyantacsíkok nélkül hogyan oldották meg a nők a felesleges testszőr eltávolítását? Az biztos, hogy a szépségért már a középkorban is meg kellett szenvedni.
            A reneszánsz festményeken az enyhén gömbölyded női testeket nem „csúfítja” testszőr, és ez az ábrázolás híven tükrözi a kor szépségideálját: sehol egy szőrszál Botticelli Vénuszán, de Michelangelo, Tiziano és Raffaello is csak elvétve festett szőrzetet nőalakjaira. A késő középkor és korai újkor férfijai a festményeket szemlélve joggal hihették, hogy a női test mindenhol szőrtelen, és a valósággal való szembesülés olykor komoly csalódást okozott – írta Jill Burke blogjában.
            Az ideálnak azonban a fennmaradt kordokumentumok szerint sok nő meg akart felelni: az 1500-as években megugrott az arckezelések és a szőrtelenítések száma, amely a recepteket és házi praktikákat is kínáló könyvek terjedésével hozható összefüggésbe. A sokszor csak „titkok könyvének” nevezett útmutatók részletesen leírták, hogy a hölgyek miként tudnak egyszerű főzetet készíteni a bőr megszépítésére, illetve hogyan kell a nemkívánatos szőrzetet eltávolítani.
            Egy 1532-es „recept” például arzén és mész kombinációját javasolja, amelyet összemelegítés után a szőrtelenítendő felületre kell kenni, majd amikor a keverék égetni kezdi a bőrt (ez egyes források szerint pont két Miatyánk elmormolására elegendő idő), forró vízzel le kell mosni.
            A szőrtelenítés kérdésének fontosságát jól szemlélteti, hogy a titkos recept füzetecskék mindegyikében található valamilyen praktika a szőr eltávolítására, a 16. század fordulóját követően pedig már több eljárás közül is választhattak a nők. A szőrtelenítő kotyvalékhoz javasoltak többek között disznózsírt, mustármagot, borókabogyót, de volt olyan is, ahol fecskéből kellett főzetet készíteni. A legextrémebb elképzelés talán a macskaürülék és ecet keverékéből készített szőrtelenítő „krém” volt.
            A szőrtelenítés szükségességét a reneszánsz időszakban orvosilag is alátámasztották. Egy 1626-ból fennmaradt feljegyzés szerint a buja testszőr élősködők és betegségek melegágya (bár úgy tűnik ez férfiaknál nem volt elegendő ok akkoriban a szőrtelenítésre). Egy 16. századi spanyol orvos szerint „a dús arc- vagy testszőrzettel rendelkező hölgyek ugyan intelligensek, de természetüknél fogva kellemetlenek és veszekedősek, megjelenésük gyakran túl izmos és rút, hangjuk mély, és a termékenységgel is gondjaik lehetnek”.
            A reneszánsz korabeli szőrtelenítés alapötlete egyébként nem áll távol a mai kozmetikai ipar által kínált krémek hatásmechanizmusától, bár ezekben a termékekben szerencsére nincs fecske, macskaürülék vagy arzén. Meglepő azonban, hogy a nőiességhez már ilyen hosszú ideje hozzátartozik a szőrtelen test, és ez a nézet valószínűleg a következő évszázadokban sem változik.
           Ha egy nő ma a nyilvánosság előtt szőrös hónaljat vagy lábat villant, könnyen gúny vagy kritika tárgyává válhat. Az elvárás pedig nagy úr: egy 2005-ös felmérésből kiderült, hogy a nők 90 százaléka szőrteleníti a hónalját és a lábát, 80 százalékuk pedig az intim területekről és a szemöldökről is eltávolítja a felesleges szőrt. (Forrás: Richpont Hírek)

2023. május 19., péntek

Ajtók














Durkó Annamária gyűjteményéből (2021. 05. 20.)
netről:

saját rajza:

saját fotója:

Ivó napján ajánlom szeretettel

Az interneten találtam ezt a képet. Kedves Férfitársaim! Ki mit választana? Én nem kedvelem annyira a sört!


A Világ alkoholtérképe












Szent Ivó halála napjára - 1303. május 19.


       Szent Ivó faszobra Abaújszántó határában a Sátorhegyre vezető út mellett egy terméskőből emelt házikóban található. (Alkotója: Frech Ottó; 2006.)
          Hélory Ivó a bretagne-i Kermartinban (Franciaország) született 1253. október 17-én. Édesapja korai halála után édesanyjára maradt a gyermekek nevelése.  Ivó vallásos nevelését jól mutatja édesanyjának ránk maradt intése: "Úgy élj, hogy szent lehess!" Filozófiát, teológiát és kánonjogot Párizsban, római jogot Orleans-ban tanult. Ivó figyelemre érdemes jogtudományi, elméleti munkásságot nem fejtett ki, de megszerzett tudását annál inkább kamatoztatta a gyakorlatban. Jogi felkészültségét a rászorulók, az elesettek megsegítésére használta. Tanulmányai befejeztével, 1280-ban, diakónussá szentelték, majd szülőföldjén, a rennes-i egyházmegyei bíróság bírája lett. Néhány év múlva azonban már a tréguier-i egyházmegyei bíróságon végez bírói szolgálatot. 1284-ben szentelték pappá. Plébánosi szolgálata mellett továbbra is segítette a szegényeket jogi ügyeik intézésében. A pereskedő felek megbékítésére törekedett, az ügyek intézésében igazságos és méltányos volt. A források kiváló hitszónokként is megemlékeznek róla, az erényes életre, a szentek példájának követésére buzdított. Sokat és elmélyülten imádkozott, szigorú önmegtagadásokat végzett. 1303. május 19-én halt meg. Ereklyéi a tréguier-i székesegyházban találhatók. Még életében is sok csodás eseményt kapcsoltak a nevéhez, de közbenjárására, halála után is történtek csodás gyógyulások, imameghallgatások. Tisztelete egész Európában elterjedt, jogász-társulatok és egyetemek jogi karai védőszentként tisztelték.
          VI. Kelemen pápa 1347. június 14-én avatta szentté. Részlet a szenttéavatási bulla szövegéből: "Hélory Ivó ... hívő ifjúságot élt, kegyelemmel cselekedett, tiszta lélekkel, őszinte szívvel kívánta Krisztus szolgálatát. A magáéból könyörületesen enni adott a szegényeknek, de saját vágyainak minden rezdülését az értelem erejével korlátozta ... Az igazságot, méltányosságot és a könyörületességet is tiszta szívből és igaz hittel szerette... Mint természettől fogva irgalmas ember bőkezűen segítette a nélkülözőket, minden vagyonát önként a szegényeknek adta, azok védelmezője lett, akik nem kaptak sehonnan segítséget, és Isten kezének erejével tartotta vissza a hatalmaskodókat, Krisztus nevében támogatta a rokkantakat, ruházta a ruhátlanokat, fogadta a zarándokokat és enni adott a szegényeknek. Mint a ragyogó reggel, úgy szórta fényét, arca igazságot sugárzott, és ez értékessé tette életét, csodálatot keltett. Már életében tündököltek kivételes tettei és csodái. Mégis akkor vált igazán fénnyé ... amikor a Mindenható megszabadította dicsőséges lelkét értékes porhüvelyétől és saját hatalmába vette. Mert azok, akik csatlakoznak Istenhez, olyan lelkek, akiknek akarata egy az Isten szándékával." 
             Tisztelete főleg a jezsuita barokk, vagy a Collegium Germanico-Hungaricum magyar növendékeinek közvetítésével hazánkba is eljutott, de szélesebb társadalmi körökben nem vált egyetemessé. A nagyszombati, majd pesti egyetem jogi karának ő volt a patrónusa. 1695-től kezdve ünnepélyesen ülte meg névünnepét: vagy valamelyik professzor, vagy egyik kiváló hallgató méltatta Ivó érdemeit. Így volt a XVIII. században is. Trencsénben színjátékkal is ünnepelték (1729).
            A kiscelli trinitárius templomnak az óbudai templomba került oltárképe Ivót úgy ábrázolja, hogy a szegények írásbafoglalt kérvényeit angyalnak nyújtja át, mintegy mennyei elintézés végett. Oltára állott a budavári Nagyboldogasszony templomban is, amely a XVIII. században tudvalevőleg a jezsuiták kezén volt.

2023. május 18., csütörtök

Raguza nevezetességeiből - a Múzeumok Nemzetközi Napja alkalmából

           Raguzában (ma: Dubrovnik; Horvátország) 17 Szent Balázs-szoborral és sok festménnyel lehet találkozni. A hagyomány azt tartja: Balázs püspök – jónéhány évszázaddal halála után – álmában figyelmeztetett egy Stojka nevű helyi papot a velenceiek orvtámadására. A lakosság így felkészült, és sikerrel visszaverte a hódítókat. 972-ben Raguza védőszentje lett, és az erődítményekre, épületekre, a főtérre felkerült Szent Balázs óvó szobra, a pénzekre, zászlókra arcképe. A legnagyobb templomot is róla nevezték el.
            A világ egyik legkedvesebb, legpatinásabb városa 168 évig a Magyar Korona része volt. A fennhatóság elismerésének jeléül háború esetén harminc gálya kiállítására kötelezték magukat, valamint évi 500 aranyforintot fizettek a magyar királynak és a magyar király tiszteletére ünnepeket rendeztek.
         Óratorony (vagy Harangtorony – Gradski Zvorik): Karcsú, szabályos kövekből emelték. A 31 m magas, tetszetős harangtorony egybeépült a Sponza-palotával. Az 1480-ban átadott toronyban volt a figyelőhely, és a harangok zúgása jelezte a veszélyt (pl.: tűz, rablók), valamint a tanácsülések kezdetét. A földrengés után egyre jobban dőlt, ezért lebontották. Az 1929-es átadáskor visszanyerte 15. századi külsejét. A felújított torony vakító fehérségével – nem zavaróan – elüt az évszázadok alatt sárgás árnyalatot kapott környezetétől. Az 1506-ból származó harangot két – az időtől zöld bronzpatinát kapott – kalapácsos bronzemberke (Baro és Maro) kongatja. A torony érdekessége még a Napot jelképező óraszerkezet, amelynek egyik meghosszabbított sugara – végén a Földet ábrázoló kis koronggal – mutatja a pontos időt. Ezeket a Rab-szigetről származó harang- és ágyúöntő, Iván Rabljanin mester alkotta. A modern, digitális pontos időt mutató szerkezet az órát római, a percet arab számmal írja ki. (Szöveg és kép – Batár Zsolt Botond: Horvátország déli területei c. útikalauzomból)

Okos gondolatok