Slambuc nagyitól - Magyar konyha

Debrecen a szülővárosom, ezért is nagyszüleimnél elég gyakran az asztalra került ez az étel, papám kedvence volt. Leggyakrabban kint a kertben, bográcsban csináltuk. Gondolom, nem kell elmondanom, hogy mennyivel finomabbak az otthon készülteknél. :) Valaki tarhonya vagy kolbász nélkül csinálja, vagy paradicsomot is rak bele, de én most a sajátunkat szeretném megosztani. :)

Hozzávalók / 6 adag

  70 dkg burgonya

      10 dkg tarhonya

      30 dkg lebbencs tészta

      15 dkg parasztkolbász

      15 dkg füstölt szalonna

      1 nagy db vöröshagyma

       0.5 dl napraforgó olaj

      2 ek fűszerpaprika

      só ízlés szerint

      bors ízlés szerint

      8 dl víz

Elkészítése:

1. A szalonnát apró kockákra vágjuk, és egy serpenyőben némi olajon zsírjára fonnyasztjuk (lehetőleg zsírosabb szalonnát próbáljunk beszerezni).

2. Ha ezzel megvagyunk, halásszuk ki a szalonnát, és akkor mehet bele a lebbencs tészta, ha túl nagy lenne, törjük ketté. (Vigyázzunk, próbáljunk ne sok apró törmeléket ezzel produkálni, mert az könnyen oda fog égni.) Mindig annyi tésztát rakjunk bele, hogy meg tudjon mindegyik pirulni, és könnyen át tudjuk fordítani. Akkor jó, ha elveszítette már fehér színét, és barnásat kapunk. Kiszedjük, és rakhatjuk bele a köv. adagot is. Ha felszívta volna a zsírt/olajat, pótoljuk.

3. A serpenyőben megmaradt olajon a tarhonyát megpirítjuk, majd az apróra vágott hagymát üvegesre pároljuk benne. Levesszük a tűzről, és ízlés szerint 2-3 ek paprikát feloldunk benne (mondjuk én beleraknék egy 4-et is. :) ) Ha szükséges, öntsük fel kis vízzel, és öntsük egy nagy fazékba

4. A krumplit meghámozzuk, max 1,5 cm-es darabokra szeljük, a fazékba rakjuk minden hozzávalóval együtt, és felöntjük annyi vízzel, hogy épp ellepje. Sózzuk, lefedjük, és kb. 30-40 percig főzzük. Közben nem árt folyamatosan ránézegetni és kavargatni, ha elfogyna a víz, akkor azt mindig pótoljuk. A tarhonya és a lebbencs sok vizet szív fel. Ha nem figyelünk oda, könnyen odaéghet.

5. Ha az étel majdnem kész, a felkarikázott szárazkolbászt hozzáadjuk, és készre főzzük. A legtöbb idő a krumplinak kell. Ha több lével szeretjük, öntsünk hozzá kevés vizet. Tálaláskor, ha szükséges, sózzuk újra. Borsozzuk ízlés szerint, és tálaljuk kovászos uborkával.

Elkészítettem: 50 alkalommal (Találtam: NOSALTY, Julie receptje)

Nem mindegy

Okos gondolatok

Afrika napja - május 25. A színes Fekete-Afrika

Kilimandzsáró

A világ első állatos bélyege

Afrika napja - május 25.

Ó, az a mesebeli Afrika

            A sok májusi évforduló, esemény között megbújik egy, amire kevésbé szoktunk odafigyelni. Minden évben, május 25-én van Afrika napja.

            E hatalmas földrész területe 30 millió négyzetkilométer, 650 millió ember él rajta. Lakói több mint ezer különböző nyelvet és még ennél is több dialektust beszélnek. Minden népnek más a szokása, az életformája, a történelme. Az északiak halványabb bőre s déliek mélyfekete bőrszíne különböző származásra és fejlődésre utal.

            A legtöbb tudós megegyezik abban, hogy ez a kontinens volt az emberiség bölcsője. Az ember őseinek nyoma a mai Tanzániában, Etiópiában és Kenyában 3 millió évre vezethető vissza.

            Afrikában az első állam i. e. 3500-ban alakult a Nílus mentén. Ez volt a fáraók birodalma, Egyiptom. Etiópia megalakulását az abesszín legenda i. e. 1000-re teszi, és magának Salamon királynak a legidősebb fiától származtatja. Utódai 3 ezer évig uralkodtak az országban és a „Királyok királya”, valamint a „Júdea oroszlánja” címet viselték. Az uralkodóház feltehetően már Krisztus születése után 300 évvel felvette a keresztény vallást, így a világ első keresztény állama Etiópiában jött létre.

            A földrész európaiakkal való kapcsolata az 1400-as évek végén kezdődött. Vasco de Gama portugál hajós 1497-től 1499-ig tartó útja „fedezte fel” Afrikát az európaiak számára. Eleinte az arany volt a legfőbb érték, s ami felettébb érdekes, mintegy 300 évig a kontinens belsejében lévő bányákat egyetlen európai ember sem látta. Úgy tűnik, nem is érdekelte őket más, csak a termék, az arany.

            Az amerikai kettős földrész felfedezése, meghódítása és mezőgazdasági hasznosítása azt eredményezte, hogy nagy szükség lett olcsó, jó ellenálló képességű munkaerőre (az indiánok nem bírták a nehéz fizikai munkát). Ezt az ideális munkaerőt az angolok, a franciák, s elsősorban a hollandok Afrikából „szerezték be”. Előtte inkább csak háziszolgának, amolyan dekorációnak használták a fekete embereket a gazdag európaiak.

            Ma a földrész egyik legnagyobb drámája a sivatagi terjeszkedés gyorsulása. A Szahara déli határa az elmúlt 20 évben 100 kilométerrel tolódott délre. Sivatag akkor keletkezik, ha kevés a csapadék, s a kevés esőt sem tudják kellőképpen hasznosítani. A trópusi erdőket szüntelenül irtják, egyrészt a nemes fáért, másrészt termőföld nyeréséért, harmadrészt, mert Afrika energiaszükségletének több mint 80 százalékát ma is a fából fedezi.

            Így az éghajlat tartósan megváltozik a növényzet kipusztulása miatt egyes nemzetközi szervezetek erőfeszítése ellenére is.

(A fenti cikkem megjelent a Tolnai Népújság 1996. május 25-i számában)

Dósa István bélyegszakértő és -kiállító barátom küldte kiegészítésként:

 Beszkenneltem egy dél-afrikai kisívet, ezeken a bélyegeken rajta van Afrika szinte teljes őstörténete. A legelső egy közel 2 millió éves pattintott kőszerszám az Olduvai-hasadékból (Kenyából), a végén pedig a "Taung-Baby" koponya, amit Raymond Dart ausztrál antropológus 1924-ben talált a dél-afrikai Taung település melletti ásatás során.

    A mintegy 2,4 millió éves gyermekkoponya a legelső ilyen idős emberős-lelet volt. Dart elnevezte a fajt "Australopithecus"-nak, ami szó szerint azt jelenti, hogy "Déli emberszerű".  

    A közbenső bélyegeken is rajta szerepel, hogy melyik micsoda.

Kajahumor