Nem mindegy

Afrika napja - május 25.

Ó, az a mesebeli Afrika

            A sok májusi évforduló, esemény között megbújik egy, amire kevésbé szoktunk odafigyelni. Minden évben, május 25-én van Afrika napja.

            E hatalmas földrész területe 30 millió négyzetkilométer, 650 millió ember él rajta. Lakói több mint ezer különböző nyelvet és még ennél is több dialektust beszélnek. Minden népnek más a szokása, az életformája, a történelme. Az északiak halványabb bőre s déliek mélyfekete bőrszíne különböző származásra és fejlődésre utal.

            A legtöbb tudós megegyezik abban, hogy ez a kontinens volt az emberiség bölcsője. Az ember őseinek nyoma a mai Tanzániában, Etiópiában és Kenyában 3 millió évre vezethető vissza.

            Afrikában az első állam i. e. 3500-ban alakult a Nílus mentén. Ez volt a fáraók birodalma, Egyiptom. Etiópia megalakulását az abesszín legenda i. e. 1000-re teszi, és magának Salamon királynak a legidősebb fiától származtatja. Utódai 3 ezer évig uralkodtak az országban és a „Királyok királya”, valamint a „Júdea oroszlánja” címet viselték. Az uralkodóház feltehetően már Krisztus születése után 300 évvel felvette a keresztény vallást, így a világ első keresztény állama Etiópiában jött létre.

            A földrész európaiakkal való kapcsolata az 1400-as évek végén kezdődött. Vasco de Gama portugál hajós 1497-től 1499-ig tartó útja „fedezte fel” Afrikát az európaiak számára. Eleinte az arany volt a legfőbb érték, s ami felettébb érdekes, mintegy 300 évig a kontinens belsejében lévő bányákat egyetlen európai ember sem látta. Úgy tűnik, nem is érdekelte őket más, csak a termék, az arany.

            Az amerikai kettős földrész felfedezése, meghódítása és mezőgazdasági hasznosítása azt eredményezte, hogy nagy szükség lett olcsó, jó ellenálló képességű munkaerőre (az indiánok nem bírták a nehéz fizikai munkát). Ezt az ideális munkaerőt az angolok, a franciák, s elsősorban a hollandok Afrikából „szerezték be”. Előtte inkább csak háziszolgának, amolyan dekorációnak használták a fekete embereket a gazdag európaiak.

            Ma a földrész egyik legnagyobb drámája a sivatagi terjeszkedés gyorsulása. A Szahara déli határa az elmúlt 20 évben 100 kilométerrel tolódott délre. Sivatag akkor keletkezik, ha kevés a csapadék, s a kevés esőt sem tudják kellőképpen hasznosítani. A trópusi erdőket szüntelenül irtják, egyrészt a nemes fáért, másrészt termőföld nyeréséért, harmadrészt, mert Afrika energiaszükségletének több mint 80 százalékát ma is a fából fedezi.

            Így az éghajlat tartósan megváltozik a növényzet kipusztulása miatt egyes nemzetközi szervezetek erőfeszítése ellenére is.

(A fenti cikkem megjelent a Tolnai Népújság 1996. május 25-i számában)

Dósa István bélyegszakértő és -kiállító barátom küldte kiegészítésként:

 Beszkenneltem egy dél-afrikai kisívet, ezeken a bélyegeken rajta van Afrika szinte teljes őstörténete. A legelső egy közel 2 millió éves pattintott kőszerszám az Olduvai-hasadékból (Kenyából), a végén pedig a "Taung-Baby" koponya, amit Raymond Dart ausztrál antropológus 1924-ben talált a dél-afrikai Taung település melletti ásatás során.

    A mintegy 2,4 millió éves gyermekkoponya a legelső ilyen idős emberős-lelet volt. Dart elnevezte a fajt "Australopithecus"-nak, ami szó szerint azt jelenti, hogy "Déli emberszerű".  

    A közbenső bélyegeken is rajta szerepel, hogy melyik micsoda.

Kajahumor

Érdekes tojásétel

(Forrás: Téma, 2014. május 7.)

Létezik cica és kutya barátsága?

NEMZETEK KONYHÁJA - Ír ragu

Hozzávalók

- 1,7 kg báránynyak és szegyhús 
- 2 ek. olaj 
- 500 g hagyma 
- 1 kg burgonya 
- só és bors 
- 5,5 dl húsleves 
- fél csokor petrezselyem 
- 2 szál tárkony

Elkészítése

A húst tisztítsuk meg, vágjuk akkora darabokra, amilyenekre bírjuk és fűszerezzük sóval, valamint borssal. A felhevített olajon süssük meg negyed óra alatt. 
Egy nagy sütőtálba rétegezzük az összevágott hagymát, erre a felkarikázott krumpli felét, majd kanalazzuk rá a húst, végül fedjük be a maradék burgonyával. Közben ízlés szerint sózzuk és borsozzuk a rétegeket. Öntsük rá a levest, hintsük meg a felaprított tárkonnyal és petrezselyemmel. Helyezzünk rá fedőt és takarékon 2 óra alatt készre pároljuk.

Írországi táj

NOSZTALGIA - A balatonfüredi Bujtor-szobrot 2013-ban emelték

         Bujtor István (1942-2009) színész, rendező, színigazgató születésének 71. évfordulóján, 2013. május 5-én avatták fel a balatonfüredi Vitorlás téren a szobrát. A nemzetközileg is elismert szobrászművész, Farkas Ádám, Bujtort hajórészben, vitorlást kormányzó alakként örökítette meg. A szobrot nem magas talapzatra helyezték, hanem emberek által is elérhető közelségbe, akár mellé ülve fotót is készíthetünk vele.

          A szoboravató ünnepség levezetője Oberfrank Pál, a veszprémi Petőfi Színház igazgatója volt.

       Ünnepi megnyitójában Bóka István Balatonfüred polgármestere hangsúlyozta, azért állítottak szobrot Bujtor Istvánnak, mert filmjeiben népszerűsítette a Balatont. A Vitorlás tér - mint helyszín - a legmegfelelőbb a szobor elhelyezésére, mert Bujtor István a vitorlázás szerelmese volt, és magas szinten művelte, e mellett Füred a balatoni vitorlázás bölcsője és fellegvára, és mert e térről ellátni Tihanyba, a filmjeiben másik sokat szereplő településre.

          Ezt követően Halász János kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta, közadakozásból készült a szobor, amelyre úgy kell vigyázni mindankinek, mint ahogy Bujtor vigyázott a Balatonra. 

         Végezetül Eperjes Károly, az egykori művésztárs, a Bakony felől közelgő viharra hivatkozva rövid köszönetet mondott a szobor létrejöttét támogatóknak.

          Ezt követően az özvegy, Bujtor Judit, az egykori színésztársak és barátok, valamint a szobor létrejöttét támogatók jelenlétében került sor a szobor "leleplezésre." Közben A dunai hajós c. film zenéjét játszotta a balatonfüredi fúvós zenekar.

          Az ünnepséget érdekessé tette, hogy a kikötőben meg lehetett tekinteni Bujtor kedvenc vitorláshajóját, a Rabonbánt.

 

Rendőrviccek