2022. július 23., szombat
Férj-feleség a humor tükrében
Címkék:
Humor
NOSZTALGIA - A Flipper Zenekar Alsóörsön - 2012
A július 21-i szombati rendezvénysorozatot utcabál zárta. Demjén Rózsi sportcsarnokbeli koncertje után a közönség nagy része sietett a nem nagy távolságra található Sirály parkba, hogy a hűvös idő ellenére ezen is rész vegyen.
Már messziről hallatszott az első blokk, a lakodalmas. Majd az Omega zenéje és a Csókkirály alatt a már ott tartózkodókkal együtt mindenki elfoglalta álló helyét. Sajnos a rendezők a koncert előtt összeszedték a délután még ott lévő padokat, így a közönség állni (vagy táncolni) kényszerült a több óra alatt.
Megállás nélkül ömlött a hangulatos zene, jó volt a konferálás, villogtak a színes fények, csak néha látszott a zenekarból egy-egy zenész. A dicsérendően magyar számokból álló műsorban – fél óra elteltével – a lakodalmas stílusban előadott régi számok meghozták a táncoló kedvet is: Ahol a hatos megáll, Jöjjön Óbudára, Van egy mániám, Hajmási Péter, stb.
Ezután ügyesen ébren tartották a jelen lévők lelkesedését Szécsi Pál: Karolina, Dolly Roll, Halász Judit: Boldog születésnapot, Republic: Szállj el kismadár, Bikini: Mielőtt végleg elmegyek, és az új kedvenccel, a Pálinkadallal.
A szél egyre erősebben és hűvösebben fújt a Bakonyból a Balaton irányába, az álldogálás is fárasztó kezdett lenni, a közönség kezdett elszállingózni. És akkor még egy fellángolásra bedobták Demjén Rózsi vonatozását, ami megmozgatta a maradék közönséget, amit a Demjén-koncerttel ellentétben most nem az alpolgármester vezetett. És miközben repült a bálna a Balaton felett (gondolom az Atlanti-óceán irányába), én is feladtam hősies ellenállásomat, és elhagytam a terepet. Sajnáltam a szerencsétlen körülményeket, mert még szívesen hallgattam volna őket. No majd legközelebb!
Címkék:
Rendezvényről vélemény,
Zene
2022. július 22., péntek
Balaton, Te csodás!
A nándorfehérvári diadal emléknapjára - július 22.
A csatáról 1584-ben készült török miniatúra. Középpontjában, fehér lovon II. Mehmed szultánt, jobb alsó részén a török sereg elvonulását ábrázolta a miniátor (Isztambul, Topkapi Szeráj Múzeum)
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények (magyarok és szerbek) Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár (ma: Belgrád, Szerbia) várát II. Mohamed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.
II. Mohamed csapatai július 4-én vették ostrom alá a várat, majd Hunyadi János egy július 14-én zajlott ütközetben áttörte a török hajózárat a Dunán, és csatlakozott sógora, Szilágyi Mihály várat védő seregéhez. Az egyesült magyar sereg július 21-én visszaverte II. Mehmed támadását, majd július 22-én kitört a várból és a Kapisztrán János vezetése alatt álló keresztes sereg segítségével vereséget mért a török hadseregre. Az eseményt a magyar hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon. A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését, és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.
Hunyadi a győzelem után nem üldöztette a török sereget, de a rá jellemző lendülettel azonnal egy újabb törökellenes hadjárat tervezésébe kezdett. Tévesen úgy ítélte meg a helyzetet, hogy eljött az idő Bizánc (ma: Isztambul, Törökország) felszabadítására, és a török Európából való kiszorítására. A hadjárat megindítására nem maradt ideje, pestisjárványban augusztus 11-én elhunyt. Október 23-án Kapisztrán János is meghalt a járványban. A siker két ösztönzőjének halála elhamvasztotta a reményeket, az 1456 őszén Magyarországra érkezett keresztes sereg már nem vonult a török ellen. A nándorfehérvári győzelem így kihasználatlan maradt, ennek ellenére minden előzetes várakozást felülmúló haditettnek, a középkori Magyarország egyik legnagyobb katonai sikerének bizonyult.
A győzelem híre sok európai városba röviddel a déli harangozást elrendelő pápai Imabulla kihirdetése után érkezett, sőt volt olyan város, ahová előtte. Az is előfordult, hogy már a győzelem hírére kongatták a harangokat, de az Imabullát még ki sem hirdették. A déli harangszót tehát sokan már kezdettől fogva a nándorfehérvári diadallal kapcsolták össze. Maga a pápa is érezte az összefüggést, módosított a kiadott bullán, melynek új szövege szerint, mivel Isten győzelemre segítette a keresztényeket, a déli harangozás alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái is legyenek. Így változott át az eredetileg könyörgésre felszólító déli harangszó a nándorfehérvári győzelemért való hálaadás harangszavává.
III. Callixtus pápa 1457. augusztus 6-án – a győzelmi hír vételének első évfordulóján – elrendelte, hogy ez a nap az Úr Színeváltozásának napjaként ezután az egész keresztény világban ünnep legyen, amit azóta is augusztus 6-án tartanak a katolikus egyházban. (Forrás: Wikipedia)
A következő képeket 2016. július közepén készítettem a nándorfehérvári várban:
A következő képeket 2016. július közepén készítettem a nándorfehérvári várban:
Az ágyú mögött a kisdolgomat elvégezve ezt a csövet akartam visszatenni a nadrágomba, de meglepve tapasztaltam, hogy sehogyan sem fért bele. Aztán rájöttem, hogy a dolgom végzése közben összement a nadrágom! (A kép készült 2016-ban.)
1976 augusztusában a jobboldalon álló Kertész családdal is meglátogattuk Nándorfehérvárt. Baloldalon Levente fiam és a feleségem látható.
1976 augusztusában a jobboldalon álló Kertész családdal is meglátogattuk Nándorfehérvárt. Baloldalon Levente fiam és a feleségem látható.
NOSZTALGIA - Halászléfőző verseny Alsóörsön, 2017. július 21.
Még el sem kezdődött a főzés, már tudta mindenki, hogy Dr. Novics György nyeri meg. A bajai ügyvéd ugyanis ahol megjelenik, mindenünnen elviszi az első díjat. És ami különlegesség nála, mindig a táj jellegzetessége szerint főzi a halászlevét. Most is balatoni recept szerint főzött, pedig a bajai halászlé is legalább ilyen híres. Persze most is megnyerte. Utána azt mondta szűk körben, hogy ahol kétszer ő az első (Alsóörsön tavaly is nyert), oda többet nem megy. Én azt javasoltam neki, hogy nem ez a megoldás, jöjjön, mert hiányoznának az ő ízei, de ne versenyezzen. Majd jövőre meglátjuk, melyiket választja. Egyébként egy helyen még nem volt, Szegeden. Dédelgetett álma, hogy egyszer Szegeden felülmúlja a helyieket. Szurkolunk neki!
Második Baksi Arnold, harmadik a Veszprém Vidéki Horgász Egyesület lett. A Bodorka-csapat a paloznaki polgármester különdíját nyerte el.
Nekem nagyon ízlett az alsóörsi Vöröskereszt Szervezet csapatának remeke. Zsebők Zsigmond, Perger Ferenc, Sörös András a saját maguk által a Balatonban fogott halakat főzték meg. Segítőjük volt Zsebőkné Percsics Marika és a csapatkapitány, Léner Mária. És ami a fentiek mellett kiemelte őket a többiek közül, a Zsebők-pincészet kiváló vörösborából egy pohárral adtak a halászlé mellé.

Címkék:
Balaton,
Rendezvényről vélemény
2022. július 21., csütörtök
A szilva jótékony hatása
A
Berlini Egyetemen kutatás szerint azok az
emberek, akik három héten keresztül, naponta legkevesebb hat szem
szilvát, akár nyersen, vagy szárítva elfogyasztanak, megelőzhetik
a csontbetegségeket, csökkenthetik a rossz koleszterinszintet, és
a vastagbélrák kialakulását is elkerülhetik.
Ha
kicsit több szilvát eszünk a kelleténél, akkor érvényesülhet
ennek a csodálatos gyümölcsnek a hashajtó hatása, ami azért
remek, mert a fölösleges salakanyagoktól megszabadulhat
szervezetünk.Emellett az idegrendszerünkre, a májunkra, a
gyomorsavtúltengésre, a gyomorfekélyre, a vesékre, és a
vastagbélre is gyógyítólag hat.
A szilva sötétkés, sötét vöröses színét egy sajátos polifenol anyagnak köszönheti, amely rendkívül hatékony antioxidáns, ötször erősebb, mint a bétakarotin, ötvenszer erősebb, mint az E-, és hússzor, mint a C-vitamin.
A szilvából készült finom lé, étkezés előtt egy félórával elfogyasztva, nagyszerűen serkenti az immunrendszert, így védve leszünk a fertőzésektől. Segít beindítani az emésztést, megszünteti a székrekedést, és még a fogyókúrázók is bátran ihatják a szilva levét, hiszen megszabadít a felesleges zsírszövetektől, méregtelenít.
Legalább napi egy pohárral ajánlott meginni.
Íme, a szilva még jó néhány egészségvédő tulajdonsága :
1. Ha naponta legalább három szilvát megeszünk, az erős antioxidánsok eltávolítják azokat a hibás agysejteket, amelyek a memória romlásáért felelősek.
2. A szilva kalóriában szegény, egy szemben mindössze 30 kalória van, ez a napi szükséglet (2 ezer kalória) 1,5 százalékát teszi ki.
3. Megelőzhetők a szívet érintő betegségek is. A szilva ugyanis zsírokban szegény, egy darabban 0,2 gramm természetes zsír található, ami ráadásul nem is telített, amely a keringési rendszernek is gondot okoz ugyebár.
A szilva sötétkés, sötét vöröses színét egy sajátos polifenol anyagnak köszönheti, amely rendkívül hatékony antioxidáns, ötször erősebb, mint a bétakarotin, ötvenszer erősebb, mint az E-, és hússzor, mint a C-vitamin.
A szilvából készült finom lé, étkezés előtt egy félórával elfogyasztva, nagyszerűen serkenti az immunrendszert, így védve leszünk a fertőzésektől. Segít beindítani az emésztést, megszünteti a székrekedést, és még a fogyókúrázók is bátran ihatják a szilva levét, hiszen megszabadít a felesleges zsírszövetektől, méregtelenít.
Legalább napi egy pohárral ajánlott meginni.
Íme, a szilva még jó néhány egészségvédő tulajdonsága :
1. Ha naponta legalább három szilvát megeszünk, az erős antioxidánsok eltávolítják azokat a hibás agysejteket, amelyek a memória romlásáért felelősek.
2. A szilva kalóriában szegény, egy szemben mindössze 30 kalória van, ez a napi szükséglet (2 ezer kalória) 1,5 százalékát teszi ki.
3. Megelőzhetők a szívet érintő betegségek is. A szilva ugyanis zsírokban szegény, egy darabban 0,2 gramm természetes zsír található, ami ráadásul nem is telített, amely a keringési rendszernek is gondot okoz ugyebár.
4.
A nyers gyümölcs tele van egészséges szénhidráttal, azonban
vigyázni kell a szárított változattal, mert ebben már a
szénhidrát mértéke igencsak magas, ezért óvatosan kell
fogyasztani, hiszen hosszabb távon megemelkedhet a
vércukorszint.
5. C-vitaminban gazdag gyümölcsről van
szó, a napi szükséglet 7 százalékát fedezi egy szilva.
6.
Megvéd a rákos betegségektől, mivel antociánt tartalmaz, de a
vérszegénységben szenvedőknek is naponta kellene a szilvát
fogyasztani.
7. Megelőzhető a nyers gyümölcs
rendszeres fogyasztásával a cukorbetegség, a vesék és csontok
élettartama tovább tarthat.
A végére pedig egy
érdekesség: 1905-ben egy kaliforniai szilvatermelő úgy döntött,
hogy a gyümölcsök szedésére 500 majmot „alkalmaz". Nos, a
terve nem vált be, mert a majmok ugyan leszedték a kerekded
finomságokat, de meg is ették nyomban azokat.
Címkék:
Egészség
2022. július 20., szerda
Az első ember a Holdon - 1969. júl. 20.
A Holdat nemcsak űrszondákkal
kutatták, hanem mindeddig ez az egyetlen olyan Földön kívüli égitest, amelyen
ember is járt. Az amerikai Apollo-program keretében először az Apollo–8
repüléssel sikerült Hold körüli pályára állnia embert szállító űrhajónak (1968.
december 24.). Majd az Apollo–11 űrhajósai, Neil Armstrong parancsnok és Buzz
Aldrin holdkomp-pilóta lettek az első emberek, akik holdkompjukkal sikeres
leszállást hajtottak végre (1969. július 20.), és küldetésük csúcspontjaként
kiléphettek a holdfelszínre a Nyugalom Tengerén (Mare Tranquilitatis). A
Szovjetuniónak is megvolt a maga holdprogramja, ám amikor nyilvánvalóvá vált
elmaradásuk az amerikaiaktól, felhagytak a költséges versennyel. Eközben az
Egyesült Államokban szintén pénzügyi okokból törölték az Apollo-program utolsó
három repülését, így eddig 12 amerikai űrhajósnak sikerült járnia a Hold
felszínén.
A Hold mint tulajdonnév a Föld
bolygó egyetlen kísérőjének (holdjának) neve. A Földtől való átlagos távolsága 384 402 kilométer ,
nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa.. Átmérője 3476 kilométer ,
hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb
holdja a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kallisztó és az Io, valamint a
Szaturnusz Titán holdja után.
A felszíni nehézségi gyorsulás (és
így a testek súlya) körülbelül hatoda a földinek, így a rajta járó űrhajósok a
80–90 kg-os űrruhában is könnyedén tudtak mozogni, ugrálni. A légkör hiánya
miatt az égboltja teljesen fekete nappal is. Kötött keringése miatt mindig
ugyanaz az oldala fordul a Föld felé, és az innenső oldalán álló holdi
megfigyelő (például az Apollo űrhajósai) számára a Föld mindig ugyanott látszik
állni az égen (persze bolygónk ugyanúgy fázisokat mutatva elfogy és megtelik,
ahogy az a földi égen is látható a Hold esetében). A Holdról azonban a Földnek
nem mindig ugyanaz az oldala látszik.
A Hold különleges helyet foglal el
az emberiség kultúrtörténetében is. Az őskor és az ókor vallásaiban a Holdat
istenségnek tekintették. A legismertebb holdistenségek a görög mitológiabeli
Szeléné, vagy római megfelelője, Luna istennő, de az egyiptomiak Honszu
istenétől kezdve a maják Ixchelén át az észak-amerikai navahó indiánok Yoołgai
asdząąn istennőjéig tucatnyi kultúrában tisztelték istenként a
Holdat. Közelsége miatt már régóta vizsgálják; ennek fő módszere sokáig a
vizuális megfigyelés volt (szabad szemmel, majd távcsővel, eleinte a Földről,
majd műholdakról is). Így főleg domborzatáról gyűjtöttek mind részletesebb
adatokat.
A Holdat először egy szovjet
űrszonda, a Luna–1 érte el 1959-ben a Luna-program keretében, ez azonban még
csak elrepült mellette. Az első ember alkotta tárgy, amely valóban eljutott a
Holdra, a Luna–2 szonda volt, szintén még 1959-ben, a szonda egyszerűen
becsapódott a felszínbe és megsemmisült. A Luna–3 volt az első űreszköz, amely
közelképet készített a holdfelszínről, amikor elrepült mellette. Az első
sikeres sima leszállás a Luna-9 szondához fűződik, amikor 1966. február 3-án szállt
le sikerrel a Oceanus Procellarumon. Nem sokkal később, 1966. április 3-án a
Luna–10 lett az első szonda, amely Hold körüli pályára állt. (Forrás: Richpoi Hírek)
Címkék:
Nevezetes nap,
Nevezetes személy,
Technika
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)