Magyarország nemzeti és állami ünnepe – I. István király temetésének és szentté avatásának évfordulója, Szent Ístván király ünnepe, az Új Kenyér ünnepe. 1949 és 1989 között aMagyar Népköztársaság Alkotmányának hivatalos állami ünnepe. Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is.
István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án – szentté avatásakor – nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként. Attól fogva, hogy 1818-ban Ferenc osztrák császár, magyar király megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását, messze földön híressé váltak a budai István-napok. Ez az esemény terebélyesedett a 18. század végén országos méretűvé. Ezeken az ünnepnapokon az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér, s az aratók mulatságát még inkább színesítette a nyáron névnapjukat tartó Istvánok ünnepe is!
I. (Szent) István törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban a történészek becslése szerint 63 éves korában hunyt el.
45 esztendővel később VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre herceget, a szentek sorába iktatta. A magyar nép erre az időpontra 1083. augusztus 20-ára évszázadok óta kegyelettel emlékezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése