Karácsonyi viccek

Karácsonyi kacsasült

Hozzávalók

–1 pecsenyekacsa 

–50 g margarin 

–200 g sárgarépa 

–1 nagy fej hagyma 

–100 g zeller 

–1 gerezd fokhagyma 

–8 ananászkarika 

–1/2 dl konyak 

–2 dl száraz fehérbor 

–30 g kristálycukor 

–1 evőkanál borecet 

–só, bors,

–rozmaring, kakukkfű

Elkészítése

            A kacsát kívül-belül besózzuk, belsejét bedörzsöljük borssal és a szárított füvekkel, beletesszük a rozmaringot. Tűzálló tálba fektetjük, meglocsoljuk az olvasztott vajjal, mellé tesszük az apróra vágott sárgarépát, hagymát, zellert, a fokhagymát, aláöntjük a bort, lefedjük, és előmelegített sütőben, közepes tűznél(180 C) puhára pároljuk, majd fedő nélkül, erős tűzön pirosra sütjük - sütés közben saját levével locsolgatjuk. 

            Az ananászt meglocsoljuk konyakkal és lefedjük. Egy kisebb lábasban a cukrot aranybarnára pirítjuk, hozzáadjuk az ecetet, 1 dl ananászlét, a pecsenyelét, és erős tűzön mézsűrűre forraljuk. 

            A kacsát körberakjuk ananászkarikákkal, megkenjük egy kevés mártással. A többit kis csészékben forrón kínáljuk.

Gróf Bethlen Gergely - az elfeledett hazafi

Életfa, karácsonyfa 1. rész

            A karácsony ünnepe elválaszthatatlan a karácsonyfától. Állítása, feldíszítése annyira elterjedt a keresztény világban, hogy ősi eredetűnek hisszük. Ezt támasztja alá egy Moson megyei népmonda is: „Amikor Krisztus Urunk a Földön járt, a gonosz emberek elől bu1dosnia kellett. Üldözői elől menekülve egy sűrű lombú fa alatt húzta volna meg magát, ez azonban odaszólt neki: állj odább, mert ha nálam találnak, engem is elpusztítanak. Ezzel utasították el féltükben a többi fa is. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, ezért ága rejtették el Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr most megáldotta a fenyőfát: soha ne hullasd el a leveledet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb 0inden társad közül, élj meg mindenütt! Légy az emberek öröme, és emlékezetemre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát!”

            Magyarországon az első karácsonyfát Brunswick Teréz állította 1824-ben. Lassan terjed el ez a szokás, hiszen még évekig csak néhány arisztokrata család ünnepelt így, például József nádorék, illetve a Podmaniczky család 1826 táján, Bezerédiék 1834-ben. Az első közösség részére állított fáról 1855-ből tudunk. Ekkor Jáki Ferenc osli plébános, a gróf Hunyady család egykori házipapja a falu iskolás gyermekei számára rendez karácsonyfa-ünnepélyt.

            Bár nem ősi hagyomány, de magyarországi megjelenése előtt több mint kétszáz éve létezett. Gondolata valahol Strassburg környékén születhetett meg, mert egy 1605-ből maradt feljegyzés szerint papírrózsával, almával, aranyfüsttel és cukorral volt díszítve. Kétségtelen tény, hogy evangélikus területen alakult ki először. Luther Márton még nem volt a Jézus születését, halálát és feltámadását bemutató misztérium-játékok ellensége, puritán utódainak azonban nem tetszett a naiv hang, a tréfás megjelenítés. Ezért minden eszközzel akadályozták, így ki is halt. A hagyományőrző nép azonban legalább a paradicsomi életfát átmentette lakásába.

(A Veszprém megyei Maratonban, 1998. dec. 17-én megjelent írásom.)

NOSZTALGIA - Karácsonyi vásár a Bazilika előtt (2/1)

Andrássy út 2017 decemberében

Aki iszik, annak nem kell gondolkodnia!

Diós Sárika (karácsonyi sütemény)

Hozzávalók:

A tésztához: 15 dkg vaj, 15 dkg porcukor, 5 ek tej, 15 dkg liszt, 1 csom sütőpor, 15 dkg darált dió, 4 db tojásfehérje

A mázhoz: 4 db tojássárgája, 25 dkg porcukor, 0,5 db citrom

Elkészítése:

1. A vajat a porcukorral habosra keverjük, közben két adagban hozzáöntjük a tejet is. Egy másik tálban a lisztet és a sütőport összekeverjük, majd 2-3 lépésben a vajas porcukorhoz adjuk. Végül jöhet több lépésben a darált dió is.

2. A tésztát legalább 3 percig kézimixerrel jól eldolgozzuk. Négy tojásfehérjét kemény habbá verünk, majd óvatosan hozzáadjuk a tésztához, ami ezáltal lazább és lágyabb lesz.

3. Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral és beleöntjük a tésztát. 180 fokon 30-35 percig sütjük, tűpróbával ellenőrizzük. Ha a tésztánk megsült, legalább 30 percig pihentetjük, hogy hűljön.

4. A mázhoz az L-es vagy XL-es tojássárgájából és a porcukorból mixer segítségével cukormázat készítünk. Ha kellően összedolgoztuk a tojást és a porcukrot, krémes állagot kapunk, amihez 6-8 csepp citromlevet adunk, amitől fényesebb lesz a mázunk.

5. A kihűlt tészta tetejére ráborítjuk a cukormázat, és egy szilikonlapát segítségével szépen eloszlatjuk rajta. Egy óra múlva, meleg vízbe mártott, de nem vizes késsel a tetején behúzzuk a beosztásokat, így amikor teljesen kihűl és megkeményedik a cukormáz, könnyebb lesz szeletelni.

(Forrás: Mindmegette, Baranyai Enikő)

Elmélkedés a női egyenjogúságról - - - A humor szemszögéből

Férj a feleségnek: – Gondoltad volna drágám, hogy a házastársakat ugyanolyan jogok illetik meg?

– Fogd be a pofád Béla, és vasalj tovább!

Ajándék ...
            Feleség a férjének: – Szívem, tudod mit szeretnék az ötvenedik születésnapomra? Egy nercet vagy egy rókát.
            – Rendben van, nekem mindegy, de a ketrecet neked kell tisztítanod!

Drága otthon.
            Férj hazaér, párja dühösen rátámad: –Te szemétláda! Hogy kerül ez a női bugyi a kabátod zsebébe?
            A férj hűvösen végigméri: –A szomszéd adta ide. Tegnap nála hagytad!

Két szomszédasszony összefut a folyosón, az egyik kissé rosszmájúan megjegyzi:
– Képzelje szomszédasszony, tegnap lent voltunk a Balatonnál, és az alsóörsi strandon a maga férjét láttuk két feltűnően csinos, fiatal lánnyal karonfogva sétálni.
– Nézze szomszédasszony, a férjem már elmúlt 55 éves, hát csak nem mászkálhat a strandon kislapáttal meg vödörkével!
 

Megfigyeltétek már, hogy az idős házaspároknak van egy jól bevált közös nyelvük, amit csak ők ketten értenek? A múltkor a nagyszüleimnél voltam látogatóban. A nagyapám kinyitotta az egyik szekrény ajtaját, és keresgélni kezdett a polcokon. A nagymama megkérdezte: - Mit keresel?
- Semmit!
- Az nem ott van, hanem az ágy alatt!

Végrendelet
- Hallom meghalt az anyósod. Hány éves volt?
- Hetvennyolc.
- Az elméje még ép volt?
- Az csak holnap fog kiderülni, ha felbontjuk a végrendeletét.

Az anyós felhívja orvos vejét.
- Fiam, kificamodott a bokám, most mit csináljak?
- Sántítson mama! Sántítson!

Mi a különbség az anyós és a lapos elem között?
- Az elemnek van pozitív oldala is ....

Egy idős nénike bemegy az ügyvédi irodába, és közli az ügyvéddel, hogy válópert akar indítani.
- Hány éves tetszik lenni? - kérdezi az ügyvéd.
- 84.
- És a férje?
- 87.
- És mióta házasok?
- 62 éve.
- Ilyen szép hosszú házasság után ugyan miért akar elválni, kérem?
- Mert ami sok, az sok!

Csokis-diós puszedli

Hozzávalók: 
         60 dkg liszt, 45 dkg aranybarna cukor, 20 dkg étcsokoládé, 4 db tojás, 10 dkg méz, 10 dkg vágott dió, 2 evőkanál   olaj, fél csomag sütőpor, 1 csomag vaníliás cukor, mézeskalács fűszerkeverék, rum, csipetnyi só

Elkészítése:

            Gőz fölött olvaszd föl a mézet a cukorral, tedd bele a fűszereket. Amikor kihűlt, keverd bele a felvert tojást és a diót, majd add hozzá a sütőporos lisztet és a sót. Miután összedolgoztad a tésztát, formálj belőle szív alakú kis puszedliket, és rakd sütőpapírral bélelt tepsibe. Süsd előmelegített sütőben közepes lángon. Közben a csokit olvaszd fel, keverd össze az olajjal, majd mártogasd bele a kihűlt puszedliket. Érdemes korábban elkészíteni, mert pár nap kell, hogy megpuhuljon.

Helységnevekben szentek nevei Csonka-Magyarországon

A kereszténység államvallássá válása

Munkácsy: Krisztus Pilátus előtt

      A római államhatalom mindaddig türelmes volt az idegen kultuszokkal, amíg azok nem sértették az érdekeit. A keresztények azonban megtagadták a császárok istennek tekintését, mivel csak a saját istenüket tisztelhették. Ezért heves ellenállásba ütközött a Krisztus-hívők körében a császárkultusz. És elképzeléseiket még széles körben terjesztették is! Így Jézus útjában állt mind a helyi hatalomnak, mind a rómaiaknak. Júdea helytartója, Pontius Pilatus (Kr. u. 26–36) – a zsidó főpapok kérésére – keresztre feszíttette őt. Jézus Krisztus kereszthalálával tanításai nem haltak meg. Hívei őt tekintették a Megváltónak. A föltámadásba vetett hit értelmet adott az istenfélő életnek, tanai követésének. Várták közeli második eljövetelét. Az új hitet vallók – akik majd csak később nevezik magukat keresztényeknek (Krisztus-követők) – tovább folytatták mesterük munkáját.

Ugyanakkor megindultak a keresztényüldözések is, és egyre sokasodtak a keresztény mártírok, akiket hol vadállatok elé vetettek, hol keresztre feszítettek vagy elevenen elégettek. Ez azonban nem tiporta el a hitet, hanem megerősítette azt, így a kereszténység térhódítása nem lassult le. A Kr. u. 3. századra a lakosság tetemes része keresztény lett, és az üldözések miatt a rokonszenv is egyre nőtt irányukba.

A császárok hamarosan felismerték, hogy a gyengülő államhatalomnak támaszt nyújthat az új vallás, hiszen elfogadja a világi hatalmat és a társadalmi különbségeket. Nagy Konstantin és Licinius Kr. u. 313-ban, a milánói ediktumban (rendelet) szabad vallásgyakorlatot biztosított a keresztényeknek és minden más kultusznak, amellyel ezek egyenrangúvá váltak a római államvallással. Így a kereszténységnek teljes vallás- és kultuszszabadságot biztosított, azaz engedélyezett vallás lett. Ezzel a keresztényüldözés megszűnt. Az Egyház visszakapta az elkobzott vagyonát is. A kereszténység ekkorra már eljutott Örményországba, Perzsiába, Egyiptomba és valószínűleg India déli részére is.

A keresztény vallás hamarosan a birodalom fő összekötő kapcsává vált. A császárnak a birodalom kormányozhatósága érdekében egységre volt szüksége. Konstantin császár – hogy enyhítse a keresztény egyházon belüli feszültségeket a hitelvek és szertartások kérdésében – Kr. u. 325-ben összehívta az első egyetemes zsinatot Niceaban. Mivel a császár nem volt keresztény, a gyűlést, mint pontifex maximus (a birodalom vallási vezetője) hívta össze. Itt érvényesült a császár akarata: mindenkire kötelező elveket fogadtak el.

A zsinaton dogmaként (hitelv, melynek igazsága nem vitatható) Jézust isteni személynek ismerték el, és elfogadták a Szentháromság tanát (Atya, Fiú és Szentlélek azonosak, egylényegűek Istennel – homoiusion). A zsinat rendelkezéseit megtagadókat eretnekeknek nyilvánították, s az államhatalom erejével is igyekeztek őket visszaszorítani.

Az első eretnekek Arius (alexandriai presbiter) hívei, az ariánusok voltak, akik szerint Jézus Isten legkiválóbb teremtménye, de nem azonos Istennel (homusion). A következő nagy fordulat a kereszténység történetében az egységes Római Birodalom utolsó császára, Theodosius uralkodása alatt következett be, aki Kr. u. 391-ben államvallássá tette a kereszténységet és elrendelte a többi kultusz üldözését.

Egyre jobban kezdett kialakulni az egyházszervezet. A 2. század végére érvényesült az egyházi hierarchia, és ez időben emelkedett ki a püspökök közül a római pápa. A püspökségeket az érsek által vezetett érsekségek foglalták egységbe. A hívekkel közvetlen kapcsolatot a plébánosok tartották. A világi papság mellett megjelentek a szerzetesrendek; tagjaik eleinte a világtól elvonultan imádkozással töltötték az idejüket.

Giotto: Jézus mennybemenetele (Padova, Scrovegni-kápolna)