Gülügombóc

Raguza nevezetességeiből

          Raguzában (ma: Dubrovnik; Horvátország) 17 Szent Balázs-szoborral és sok festménnyel lehet találkozni. A hagyomány azt tartja: Balázs püspök – jónéhány évszázaddal halála után – álmában figyelmeztetett egy Stojka nevű helyi papot a velenceiek orvtámadására. A lakosság így felkészült, és sikerrel visszaverte a hódítókat. 972-ben Raguza védőszentje lett, és az erődítményekre, épületekre, a főtérre felkerült Szent Balázs óvó szobra, a pénzekre, zászlókra arcképe. A legnagyobb templomot is róla nevezték el.

            Szent Balázs emléknapja alkalmából néhány napon keresztül kis morzsákat mutatok be a világ egyik legkedvesebb, legpatinásabb városból, amelyik 168 évig a Magyar Korona része volt. A fennhatóság elismerésének jeléül háború esetén harminc gálya kiállítására kötelezték magukat, valamint évi 500 aranyforintot fizettek a magyar királynak és a magyar király tiszteletére ünnepeket rendeztek.

          Placa (Stradùn): A Pilei-kaputól indul; kelet–nyugat irányban szeli át a várost az Óváros 20 méter széles, 292 m hosszú, kettős nevű, nyüzsgő főutcája. A 12. században kiszárították és feltöltötték azt a mocsaras csatornát, ami Raguzát elválasztotta a szárazföldtől, Dubravától. 1360-ban vörös téglával, 1468-ban fehér kővel burkolták. Az 1901-ben készült fényes, fehér burkolata egy palota márványfolyosójához hasonlít. 1991–92-ben 45 gránát luggatta. Az 1667-es földrengés után az utca két oldalán kőházakat emeltek egyforma stílusban.

          A Placának a római „Platea communis”, a köztér szó a gyökere. A még mindig gyakran használt Stradun név az olasz strada (út) szóból ered. A legenda azonban azt tartja, hogy a Magyar-Osztrák Monarchia egyik olasz tisztje a Pilei-kapun belépve a szép látványtól így kiáltott fel: Che stradone! (Milyen hatalmas!) Ma látogatóktól hangos; utazási irodák, kávéházak, vendéglők, bárok szegélyezik. Különösen az esti megvilágításban csillog, amikor a turisták és a környék fiataljai meglepik az évszázados utcákat, és átalakítják hatalmas szabadtéri szórakozóhellyé.

(Szöveg és kép - Batár Zsolt Botond: Horvátország déli területei c. útikalauzomból)

Horthy Miklós kormányzóvá választása napjára - március 1.

            Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő Tanácsköztársaság összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. Portugáliai emigrációban halt meg 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen.

            1920 elején az államforma kérdésében a Nemzetgyűlés teljes egységben volt: mindenki elutasította a forradalmakkal összekapcsolódó köztársaságot. A királyság egyöntetű támogatása mellett azonban nagy volt a megosztottság a IV. Károlyt támogató legitimisták és a velük szemben álló szabad királyválasztók között. Az előbbiek nagy része ideiglenes államfőnek valamely Habsburg főherceget támogatta volna, az utóbbiak többsége viszont a Habsburg-házzal való teljes szakítást kívánta. A győztes antant és a szomszédos országok háborús okként tekintettek Károly esetleges visszatérésére, és még ideiglenesen sem támogatták volna egy Habsburg államfővé választását.

            Mindez tovább erősítette az antant által amúgy is támogatott Horthy pozícióját. Ő nem kívánt király lenni, mert elvileg elismerte Károly trónigényének jogosságát, az ideiglenes államfői tisztség azonban nagyon is kedvére való volt, és ehhez éppen Károly iránti lojalitásának hangsúlyozásával végül megszerezte a legitimisták egy részének támogatását is. A Nemzetgyűlés februárban ült össze, elfogadta az állami főhatalom ideiglenes gyakorlásáról szóló törvényt, mely a közepesen erős köztársasági elnökökéhez hasonló jogkört adott a leendő kormányzónak. Horthy ezzel elégedetlen volt, ezért jelölésekor ragaszkodott a hatáskörök későbbi kiszélesítéséhez.

A formális választásra 1920. március 1-én került sor, mely a különítményesek utolsó politikailag jelentős tette is volt egyben: Horthy a biztonság kedvéért fegyvereseinek jelenlétében rendeztette meg a szavazást. (Wikipedia)

Csúsztatott palacsinta

Magyarok fedezték fel...

... az Univerzum legnagyobb objektumát

            Az Univerzum keletkezését és fejlődését vizsgáló tudományág, a kozmológia rengeteget fejlődött az elmúlt években, az egyre jobb műszerekkel végzett megfigyeléseknek köszönhetően. Kiderült például, hogy a 13,7 milliárd éve keletkezett Világegyetem jelenleg gyorsulva tágul. Az új mérések ugyanakkor megkérdőjelezik a kozmológia néhány klasszikus megállapítását. Ilyen például az, hogy nagy skálán az Univerzum anyaga egyenletesen oszlik el, nincsenek benne nagy csomósodások (ez a Big Bang során bekövetkezett hirtelen tágulás, a felfúvódás következménye a modellek szerint).

            Ezen az úgynevezett homogenitási elven tíz éve keletkezett az első komoly repedés, amikor felfedeztek egy 1,4 milliárd fényév hosszú, egymilliárd fényév távolságban található képződményt. A galaxisokból és galaxishalmazokból álló objektum a Sloan Great Wall (Sloan Nagy Fal) nevet kapta, és a Világegyetem ma ismert legnagyobb szerkezetének tartják (bár vannak már adatok egy 4 milliárd fényév hosszú alakzatra, amelyet kvazárok, azaz ősi, igen aktív galaxismagok rajzoltak ki az égbolton). Ez a helyzet azonban rövidesen megváltozhat. Horváth István (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), Bagoly Zsolt (ELTE) magyar és J. Hakkila (College of Charleston, USA) amerikai csillagászok eredményei szerint egy a fentieknél is jóval nagyobb alakzat létezik, jóval nagyobb távolságban.

            A kutatók a távoli gammakitöréseket vizsgálták, és 283 esetben sikerült megmérni ezek távolságát is (a vöröseltolódásuk alapján). „Ezek a gammakitörések nagy tömegű, a Napnál 30-40-szer nehezebb csillagok pusztulása során következnek be” – mondta Horváth István fizikus-csillagász az Origónak. „Ahol ezek a kitörések lejátszódnak, ott biztosan van olyan anyag, amelyekből a csillagok, galaxisok születnek.” A kutatók azt várták, hogy a 283 kitörés egyenletesen oszlik el az égbolton (a kozmológiai elv alapján). Ez a kitörések nagyobb részére igaz is volt, de meglepetésükre azt találták, hogy a 8–11 milliárd fényév távolságra lévő 31 gammakitörés közül 14–15 kitörés az égboltnak egynyolcadára koncentrálódott, ami egy anyagsűrűsödésre utal.

            „Egy óriási gombóc van ott, amely a Világegyetem eddig ismert legnagyobb szerkezete lehet. Becsült távolsága 10 milliárd fényév, hosszúsága pedig legalább hatszorosa a Sloan Nagy Falénak. Létezésének bizonyításához további vizsgálatok kellenek, de igen kicsi az esélye annak, hogy csak egy véletlenszerű jelenségről van szó a kitörések eloszlásában” – mondja Horváth.

A gamma-kitörések

            A kozmikus gammakitöréseket az 1960-as évek végén fedezték fel az amerikai Vela műholdakkal. Ezeket a holdakat a szovjetek titkos űrbéli (többek között a Hold túlsó felén tervezett) nukleáris fegyvertesztelései által kibocsátott gammasugár-impulzusok megfigyelésére építették. Soha nem észleltek ilyen tesztelést, de mélyűrből érkező villanásokat találtak. Ezeket az eredményeket 1973-ban tették közzé, elindítva a gamma-kitörések modern tudományos kutatását.

            A gamma-kitörések látszólag véletlenszerű helyekről érkező gammafelvillanások, melyek 10–20 milliszekundumtól néhány percig tartanak és gyakran követi őket utófénylés nagyobb hullámhosszokon (röntgen, ultraibolya, látható fény, infravörös és rádióhullám). Ezek a legfényesebb jelenségek a világegyetemben az ősrobbanás után. Gamma-kitöréseket naponta átlagosan egyszer észlelnek az űrben keringő műholdak. A megfigyelt gamma-kitörések többsége („hosszú” kitörések) úgy tűnik, hogy nagy tömegű (legalább 30–40 naptömeg) csillagok élete végén jön létre. Az ilyen robbanások nagy részét kis tömegű, szabálytalan galaxisok csillagai okozzák. A progenitor vagyis az objektum amely létrehozza, általában gyorsan forgó csillag, ami a forgás miatt nem tud egyszerű szupernóvaként felrobbanni.

          Fémtartalma (a csillagászati terminológiában fémnek nevezünk minden elemet a hidrogénen és a héliumon kívül) valószínűleg nagyon alacsony, emiatt a csillag viszonylag kevés anyagot veszít csillagszél formájában. A központi rész összeomlása révén a haldokló csillag közepén létrejön egy fekete lyuk. A többi anyag fekete lyukba való bespirálozása közben jönnek létre az ultra-relativisztikus kitörések, feltehetően jetek (anyagsugarak) formájában. A gamma-kitörések kisebbik része („rövid” kitörések) máshogy jön létre, általában két, egymás körül keringő neutroncsillag (vagy neutroncsillag fekete lyuk kettős) ütközéséből. Az összes ismert gamma-kitörés a Tejútrendszeren kívüli, és legtöbbjük több milliárd fényévre van. (Forrás: Richpoi Hírek)

Az aranyos kutyusok

A köles

Megannyi csodás élettani hatása mellett sokféleképpen elkészíthető, olcsó és még szépít is.

     A köles a legősibb termesztett gabonaféle, amely Kína területéről terjed el a világban. Az ó- és középkori Magyarországon a legelterjedtebb gabona volt, de a kenyérgabonák térhódításával fogyasztása egyre inkább háttérbe szorult. A XVIII-XIX. századtól fogyasztása szinte teljesen megszűnt (egész Európa szerte), de Afrikában, Indiában és Ázsiában ma is termesztik és a világ népessége 1/3-ának ma is mindennapi eledele.

      Az előítéletekkel szemben a kölesnek van egy sor fontos, az egészségre jótékony hatása és ezért különb helyet érdemel mai konyhánkban. Sok értékes fehérjét tartalmaz, gazdag aminosavakban is.

     Az elfeledett "ősgabona", tulajdonképpen egy, a perjék családjába tartozó, nagyra növő, egynyári fűféle, ám kétségtelen, hogy szép kalászos fürtökkel tud bólogatni. A köles élettani, egészségre gyakorolt pozitív hatásai egészen egyedülállóak.

     A gyomor egyik legjobb gyógyszere, hiszen könnyen emészthető, magas rosttartalma pedig megtisztítja a bélrendszert a salaktól. Így böjtöléskor, tisztító kúrák idején nélkülözhetetlen, de okosan tesszük, ha egész évben rendszeresen beépítjük az étrendünkbe. Mivel nem tartalmaz glutént, lisztérzékenyek, sőt a laktózérzékenyek is fogyaszthatják. Erős lúgosító hatással is bír, és alacsony kalóriatartalmával – miközben gyorsan és hosszabb időre eltelít – jól beépíthető a fogyókúrás étrendekbe.

     Szabályozza a vércukor- és koleszterinszintet, magas a kovasav és szilícium tartalma. Az egyik  leggazdagabb magnéziumforrás, de tartalmaz foszfort, mangánt és vasat is.

     B-vitaminban is gazdag. Így ha erőtlennek, fáradtnak érezzük magunkat, egy tál köles segíthet. Rendszeres fogyasztása szemmel láthatóan megszépíti, rugalmassá teszi a bőrt, erősíti a hajat és a körmöket. Olyan esszenciális aminosavat tartalmaz, amely növeli a szerotonin-szintet, vagyis benne van egy-egy löket boldogsághormon is.  

     Ideális tápláléka a vegetáriánusoknak, mivel gazdag fehérjeforrás.  Lábadozó betegeknek és kismamáknak kimondottan ajánlott a fogyasztása, hiszen erősíti az immunrendszert.

     Alap a köleskása, ami édesen és sósan egyaránt elkészíthető. Reggelire magvakkal, joghurttal, friss vagy aszalt gyümölccsel kiváló energia- és vitaminforrás. Készülhet belőle leves, köret, főétel, desszert, de még kenyeret is süthetünk köles liszttel.  

     Gazdagíthatjuk vele a lecsót, besorolhat bármilyen rizzsel készült rakott ételbe is, hiszen   gyakorlatilag helyettesíthetjük vele a rizst.

     A köleshez jól illeszkedik a kömény, a koriander, a gyömbér, a petrezselyem, a bazsalikom. Ha édesen készítjük, akkor összeadhatjuk vaníliával, fahéjjal,  kardamommal, kakaóval, mákkal, dióval.

Figyelem! Bárhogyan is készítsük el a kölest, főzés előtt alaposan, többször öblítsük le, mossuk át. Alapfőzés: a megmosott kölest csurgassuk le, tegyük egy lábasba és háromszoros mennyiségű vízzel öntsük fel. Fedő alatt, időnként megkeverve 15-20 percig főzzük, amíg megpuhul. Készíthetjük fele víz, fele tejjel is.

Köret: fokhagymás, kukoricás köles

Hozzávalók:

1 bögre köles

3 bögre víz ( még jobb, ha húslevesben, zöldséges alaplében főzzük)

5 gerezd fokhagyma

1 teáskanál őrölt kurkuma

1 nagy csokor, apróra vágott petrezselyem

1 doboz konzerv kukorica

4 evőkanál olaj

só

Elkészítése:

     Az olajra rádobjuk az egészen apróra vágott fokhagymát, és addig pároljuk, amíg az illata kicsit szelídül. Rászórjuk a kurkumát, megkeverjük, majd jöhet az edénybe a megmosott köles. Felöntjük a vízzel/ alaplével, hozzáadjuk a sót. Fedő alatt időnként megkeverve 15-20 percig főzzük. Hozzákeverjük a kukoricát, hagyjuk, hogy átforrósodjon. Tálaláskor meghintjük az apróra vágott petrezselyemmel.

Tipp: készíthetjük ízlés szerint / párolt, sült / vegyes zöldséggel is.

Egytálétel: lecsós, kolbászos rakott köles

      Hozzávalók:
1 bögre köles 
3 bögre víz
1 üveg lecsó/konzerv (a legjobb persze a friss lecsó)
40 dkg lángolt kolbász felkarikázva
1 nagy doboz tejföl
3 gerezd fokhagyma, összezúzva
20 dkg reszelt  füstölt sajt
 só
frissen őrölt fekete bors

 Elkészítése:

       A megmosott kölest háromszoros vízzel feltesszük főni, fedő alatt időnként megkeverve addig főzzük, amíg megpuhul. A kölest egy közepes tepsibe vagy sütőtálba simítjuk. Egyenletesen eloszlatjuk rajta a lecsót, sózzuk, borsozzuk, majd rárétegezzük a felkarikázott lángolt kolbászt. Egyenletesen megkenjük a zúzott fokhagymával összekevert tejföllel, majd meghintjük a reszelt füstölt sajttal.

     180 fokra előmelegített sütőben 20-25 percig sütjük. Tálaláskor frissen aprított petrezselyemzölddel megszórhatjuk.

Desszert: gyümölcsös kölesfelfújt

     Hozzávalók:
1 bögre megmosott köles
3 bögre tej
6 dkg vaj
2 egész tojás.
1 evőkanál vaníliaesszencia
1 citrom reszelt héja
4 evőkanál barnacukor vagy méz
10 dkg mazsola
1 teáskanál sütőpor
15 dkg apróra vágott friss, vagy aszalt gyümölcs
10 dkg mandulaforgács (elhagyható)
csipet só
vaj a kikenéshez

Elkészítése:

     A tojásoknak különválasztjuk a sárgáját és a fehérjét. A sárgáját habosra keverjük a vajjal és a cukorral, a fehérjéből csipet sóval kemény habot verünk.

     A hozzávalókat – a mandulaforgácson kívül – összekeverjük egy nagyobb tálban, beledolgozzuk a vajas tojássárgáját, és óvatosan beleforgatjuk a keményre vert habot. Vajjal kikent tepsibe vagy sütőtálba öntjük. A tetejét meghintjük mandulával,  majd  200 fokra előmelegített sütőben 40 percig sütjük.

     Magában is nagyon finom, de kínálhatjuk kompóttal, dzsemmel, gyümölcsös öntettel. 

(hvg.hu)

Erdélyi képek

Farkaslaka - Tamási Áron szülőháza és sírja

A dióshalmi templom

Kőrispatak

Vargyas (Erdővidék)

Törcsvár (Brassó vármegye)

Kolozsvár

Bélesi-tó

Bileai-tó (Fogarasi-havasok)

Radnai-havasok

A Kalevala napjára - február 28.

            A Kalevala finn nemzeti eposz, melyet a finn népköltészet elsősorban karjalai eredetű hősi és epikus énekeiből állított össze Elias Lönnrot. Az eposz, az általa éveken át gyűjtött folklóranyag logikailag egymáshoz kapcsolható dalaiból áll.

            A Kalevala szó jelentése: Kaleva-lak, azaz Kaleva földje, Finnország. Az eposz verses történetei a nép ősi életéről, világról alkotott elképzeléseiről, a rendkívüli képességekkel rendelkező hősökről szólnak.

            Vejnemöjnen, az eposz főhőse, neve szerint a csendes víz istene, „minden idők énekese”. Olyan világ ez, melyben az emberek nemcsak gyönyörködnek az ének szépségében, hanem hisznek annak varázserejében is.

            A 19. században Finnországot is utolérte az európai nacionalizmus szele. Ezt felerősítette, hogy az országot 1809-ben Oroszország bekebelezte. A finneknek politikailag várniuk kellett a megfelelő alkalomra, hogy ki tudjanak válni a cári birodalomból, ezért a nemzeti kultúra, a nemzeti eszme erősítését tűzték ki célul. Ennek eredményeként született meg a Kalevala, a finn teremtéstörténet. 1833-as első változata az, Ős-Kalevala 16 éneket (ún. rúnót) tartalmaz. 1835. február 28-án – ezen az emlékezetes napon, amelyet máig a Kalevala napjának neveznek Finnországban – Elias Lönnrot megjelentette az eposz második változatát, a 32 rónóból álló ún. Régi-Kalevalát (Vanha Kalevala) Ez már tökéletesen megfelelt a kortársak naiv finn őseposzról alkotott elképzeléseinek. Ennek világsikere kiemelte a finneket az ismeretlen népek sorából, hozzájárult a finn nyelv fejlődéséhez, a finn nemzeti öntudat erősödéséhez. Végső, ma ismert formájában még egy utolsó gyűjtőút után, az események és szereplők szerint megszerkesztve, Lönnrot toldásaival kiegészítve 50 runóban, 22 795 soros eposzként jelent meg 1849-ben

            A Kalevala később a finn–magyar kapcsolatok alakulásának egyik kiindulópontja lett, ezt igazolja az öt teljes magyar Kalevala-fordítás is. Az első teljes magyar fordítását (a német változat felhasználásával) Barna Ferdinánd készítette el 1871-ben, a legismertebb fordítás Vikár Béla nevéhez fűződik (megjelent 1909-ben), modern fordítói pedig Nagy Kálmán 1971-ben és Rácz István 1976-ban. A Régi-Kalevala lefordításával már Reguly Antal is próbálkozott az1840-es években, de csak az első két éneket fordította le egészen.

A Szampó védői (Kalevala-illusztráció)

A legszebb, legszárnyalóbb magyar esszét Kosztolányi Dezső írta a finn eposzról :

            ...A Kalevala tanulsága, kicsengése, bölcselete is közel van hozzánk. Népkönyvvé kellene tennünk, szellemiségünk és irodalmi műveltségünk

 gerincévé, az iskolákban kellene olvastatnunk és fejből tanultatnunk verseit. Az ősember ott az idők hajnalán találkozik a maival, aki a mûveltség legmagasabb ormára hágott. Íme, egy eposz, mely ízig-vérig népi és lírai, akár mi, s íme, egy eposz - az egyetlen az egész világon -, melynek szemlélete művészetközpontú, irodalomközpontú. Ha hódolni akarunk Suominak, testvéreink országának, mondjuk ezt: Dalból született. A költő – amint a Kalevala hirdeti – a versek fája és kezdet kezdete. Az ige teremtőerő. A képzelet csodatevő. A dal pedig mindenható.

A lángos

Vincze Miklósné Fricska Erika nagykőrösi házukba meghívott bennünket lángosevésre. Örömmel elfogadtuk. Nagyon finom volt. A lángosról a gaszronómiai könyvünkben ezt írtuk:

A vendégek: Kanyó Terézia, Técsy Zsolt, Batár Zsolt Botond

(Fotó: Fricska Erika és Técsy Zsolt, 2023. február 23.)

Az amerikai bölényekről

          Az amerikai bölény Észak-Amerika legnagyobb testű szárazföldi emlőse. Testhossza hímeknél legfeljebb 380 cm, nőstényeknél maximum 240 cm, farok hossza 90 cm, marmagassága hímeknél max. 180 cm, nőstényeknél 150 cm; a hím testsúlya akár 900 kg, a nőstényé max. 450 kg. A test elülső fele és a mellkas hatalmas, a hátulsó fele viszonylag kicsi. Széles, alacsony koponyája van; a szarvak hátra- és felfelé hajlanak, tompa hegyük kicsit befelé áll. Erős, akár 50 cm hosszú szőrzet borítja.

          Az amerikai bölény közeli rokonával, az európai bölénnyel együtt a szarvasmarha legközelebbi rokona. Masszív testfelépítése és bozontos bundája lehetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb éghajlati körülmények között is megéljen. Az amerikai bölény csordái előfordultak a meleg déli prériktől a hideg északi erdőkig, dacoltak hóval és hideggel, de hőséggel és szárazsággal is. Ha valahol már mindent lelegeltek, akkor továbbvonultak. Egyetlen szárazföldi emlősnek sem alakultak ki olyan hatalmas csordái, mint az amerikai bölénynek. A 15. században még 60 millió bölény taposta Amerika földjét az Atlanti-óceántól majdnem a Csendes-óceánig és Mexikótól Kanadáig. Egy-egy csorda 100-200 000 egyedből is állhatott.

          Központi szerepet játszottak a préri indiánjainak kultúrájában, akik az elejtett bölény minden részét hasznosították. A bevándorló európaiak 1830-ban nagyszabású akció keretében kezdték kiirtani a bölényeket. Ennek egyik oka a vadászat és a vasútépítő munkások élelmezése volt, de legfőképpen az engedetlennek tartott indiánok létalapját akarták elvenni. Szórakozásból robogó vonatokből lőtték le őket.

          Az amerikai bölény a prérin élő indián törzsek létének alapja volt. Számtalan módon hasznosították. Húgyhólyagjukból az indiánok tarisznyát csináltak. Vérét és epéjét testük festésére használták. A szárított bölényürülék tüzelőként szolgált, a csontokból a legkülönfélébb eszközöket készítették. A koponyákat tisztelték, és gondosan feldíszítették. A bölényekből hajtott ki a prériindiánok anyagi kultúrája. Ez az állat szellemi életükben is kimagasló helyet foglalt el, mint például a sziúknál Fehér Bölény Borjú Asszony (angol nyelven: White Buffalo Calf Woman (lakota nyelven: Pte Ska Win).

          Pár száz bölény véletlenül fennmaradt, mert még éppen idejében állatkertekbe és bekerített magánfarmokra menekítették őket. Néhány tucatnyit az 1872-ben alapított Yellowstone Nemzeti Park egyik nagy karámjában tartottak. Ez az „aranytartalék" képezte az alapját a tenyészprogramnak, és az állomány lassú, de biztató regenerálódásának. 1900 körül az Amerikai Egyesült Államokban kevesebb, mint 1000 állat maradt. 1972-ben az állomány ismét kb. 30 000-re szaporodott. Az elkövetkező időkben az állatok száma tovább növekedett, és 1990-ben az összállományt legalább 120 000 állatra becsülték.

          A 90'-es évek elején már kb. 1000 farmer tartott bölényeket a földjén, így számuk folyamatosan emelkedik. De a Yellowstone Nemzeti Parkban is gyarapodott az állomány, amelyben ma már több mint 3000 állatot tartanak nyilván; az immáron népes csorda a gyönyörű természetvédelmi terület legértékesebb látványosságai közé tartozik. Ha az állatok megriadnak, patáik dübörgése emlékeztet a prérit megrengető mennydörgésre, amelyet a szabad, végtelen pusztaságban vágtázó hatalmas bölénycsordák keltettek azelőtt.

(Forrás: Richpoi Hirek)

Állati szerelem