Ziták köszöntése

Mariann köszöntése

Elmélkedés a női egyenjogúságról - - - - A humor szemszögéből

–Kisasszony, ki mondta magának, hogy azért, mert a vállalati bulin megcsókoltam, már elhanyagolhatja a munkáját? – kérdi a főnök a titkárnőtől.

–Az ügyvédem.

–Apuci, miért kukorékolnak a kakasok már kora hajnalban?
–Tudod fiam - válaszol az apa –, sietniük kell, ha valami mondanivalójuk
van, mert aztán felébrednek a tyúkok is!

A daliás herceg lovagol az erdőben. Egyszer csak eléje toppan egy öreg banya, egy hollóval a vállán, és megszólítja:

–Szép legény, ha megmondod, milyen madár ez itt a vállamon, a magadévá tehetsz!

–Úgy látom elefánt! - vágja rá ijedten a herceg.

–Hmm, határeset, de elfogadom!!!

A férj borotválkozik a fürdőben és morog magának:

–A fenébe! Ezzel a borotvával még a nyakamat sem tudom elvágni!

Az asszony beszól neki: –Beadjam a nagy kést?

Tömött busz Pesten. A vezető mögötti ülésen egy fiatal srác ül. Az egyik megállóban felszáll egy középkorú nő. A fiatalember udvarias akar lenni, ezért felkínálja ülőhelyét a nőnek, de az arrogánsan visszautasítja, mondván, hogy "köszönöm, de előmelegített helyre nem ülök". A srácot elönti a düh, és hangosan ezt mondja a nőnek:

–Tudja mit hölgyem? Akkor üljön maga a jegesmedve jéghideg farkára!

A nő felháborodottan fordul a sofőrhöz:

–Uram, ugye ön is hallotta mit mondott nekem ez a pimasz fráter?

Erre a buszsofőr:

–És most mit tegyek? Talán forduljak északnak?

Mit parancsol, uram?

–Mindegy, csak nagy legyen, hideg, és sok vodka legyen benne.

–Na, akkor jöjjön, bemutatom a feleségem.

A székely ember sapka nélkül áll a nagy hidegben az utcán. Arra jön a komája:

–Hallja, kend, mit áll itt hajadonfővel ebben a hidegben?

–A házban ráncba szedtem az asszonyt, de most kéne egy bátor ember, aki ki merné hozni a sapkámat.

Mussolini dicstelen halálának története - 1945. április 27.

           1945. április 27-én éjjel egy német konvoj tartott Svájc felé. Ezen utazott Benito Mussolini olasz fasiszta diktátor kedvesével, Clara Petaccival, hogy ott repülőgépre szállva Spanyolországba szökjenek, ahol Petacci bátyja volt a konzul. A Como-tó partjainál azonban kommunista partizánok – az 52. Garibaldi Partizán Brigád tagjai – feltartóztatták a menetet. Szabad továbbvonulás fejében a partizánok átnézhették a kocsisort. Vezetőjük, Urbano Lazzaro nagyon meglepődött, amikor az egyik öreg német egyenruhásban – aki mélyen szemébe húzta sapkáját és szemüveget viselt – Benito Mussolinire ismert. Velük együtt letartóztattak 13 embert (minisztereket, hivatalnokokat). Letartóztatásuk után Comóba akarták szállítani őket, ám néhány sikertelen kísérlet után úgy döntöttek, hogy inkább Mezzagrába viszik a foglyokat. Az utolsó estéjüket is itt töltötték, a de Maria família házában. A kis falut másnap lövöldözés verte fel: Benito Mussolinit, a szeretőjét és kíséretét Valerio ezredes, vagyis Walter Audisio vezetésével kivégezték. Valerio állítólag a következő szavakkal lépett a foglyokhoz "Azért jöttem, hogy megmentselek titeket. Vannak valamilyen fegyvereitek?"

Nem sokkal később egy kocsira rakta őket, s de Maria háztól nem messzire szállította őket, ahol rájuk parancsolt, hogy szálljanak le a kocsiról. Carla Petacci megölelte a Ducét, és akkor sem volt hajlandó elengedni, amikor az első lövések érték. Benito Mussolini kinyitotta a dzsekijét, s a mellkasát mutatta az ezredesnek, hogy oda tüzeljen. Az első lövéstől nem halt meg, ekkor Walter Audisio közvetlen közelről még egyszer mellkason lőtte.

            A mai napig sok a rejtély Benito Mussolini halála körül. Ilyen például, hogy mi lett annak az aranyszállítmánynak a sorsa, amit a diktátor állítólag magával vitt, s ami – szintén egyes feltételezések szerint – az Olasz Kommunista Párthoz került. Az ügy tisztázása érdekében a partizánvezér, Urbano Lazzaro és néhány társa ellen pert indítottak, azonban a vizsgálat napjainkig nem hozott eredményt. Valerio egyébként az 1973-ban bekövetkezett haláláig váltig állította, hogy ő végezte ki Carla Petaccit és a Ducét, s csak egyszer tüzelt. Még aznap éjjel kivégezték a Ducéval együtt menekülő többi hivatalnokot is.

      A Duce és Carla Petacci holttestét másnap, április 29-én Milánóba vitték, ahol a Piazzale Loretón egy benzinkút tetejéről lógatták le őket egy húskampóról, fejjel lefelé. Miközben ott lógtak a testek, a civilek kővel dobálták meg azokat. Az egész eljárás azt a célt szolgálta, hogy a még harcoló olasz alakulatokat visszarettentse a további ellenállástól, valamint bosszú az addig kivégzett partizánokért. A Duce teste gúny tárgya lett, s számos kegyetlen atrocitás érte.

            A téren végezték ki Mussolini egyik utolsó, leghűségesebb emberét is, Achille Staracét, aki Istennek nevezte a Ducét. A Párducember becenévre hallgató katonát a Duce mellé akasztották.

            Mussolinit kivégzése és holttestének közszemére tétele után Milánó mellett, egy önkormányzati temetőben, jelöletlen sírban hantolták el. Alig egy évvel később azonban, 1946. húsvét vasárnapján egy ismert neonáci, Domenico Leccisi és két társa megtalálta a sírt és kiásta a Duce holttestét. A síron egy üzenetet hagytak: „ó Duce, végre Te velünk vagy. Befedünk Téged rózsákkal, de az erényed illata elfedi ezeknek a rózsáknak az illatát”. Az eset a fiatal olasz demokráciában nagy port vert fel, s akkoriban nagy aggodalomra adott okot. A Duce testét végül is hónapokkal később találták meg egy kis utazóládában, Milánótól nem messzire, Certosa di Paviában. A test felfedezése után a Franciscan-testvéreket azzal vádolták, hogy rejtegették a Duce holttestét, a későbbi vizsgálat azonban kiderítette, hogy Benito Mussolini maradványai állandóan úton voltak. A politikai vezetés bizonytalan volt abban, hogy mit is tegyen a maradványokkal. Közel tízévnyi átmeneti állapot után egyeztek bele abba, hogy Mussolini testét szülőhelyén, Predappio Romagnában temessék el. A döntés kierőszakolását eredményező politikai kampányt Domenico Leccisi vezette, aki ekkor a parlament tagja is volt. Végül az egyetlen tisztelet, amit megadtak az egykori diktátornak, hogy a szülőföldjén temették el egy kriptában. A sírboltot Benito Mussolini idealizált márványszobra díszíti. Az odavezető utat pedig az ókori Róma igazságszolgáltatásának jelképei, az összefont vesszőkből álló márvány fascesek szegélyezik. (Forrás: honvedelem.hu - barikad.hu)

Előzetes a Szabadtéri Sütés Főzés Világnapjára - április 30. Kemencés ételekből

Töki pompos

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 5 dkg élesztő, 2 dl langyos víz, 2 krumpli, 1 gerezd fokhagyma, tejföl, sajt, só

Elkészítése: A krumplikat apró kockákra vágd fel, majd sós vízben főzd meg. Krumplinyomóval törd össze, és hagyd kihűlni. Az élesztőt a vízbe morzsold bele, és a liszttel, valamint a krumplival gyúrd össze. Ízlésed szerint sózd meg. A tészta akkor jó, ha rugalmas. Meleg helyen keleszd a duplájára, majd lisztezett deszkán nyújtsd ki a tepsid méretére. Késsel szurkáld meg a tetejét, és előmelegített sütőben félig süsd meg. A fokhagymás tejfölt kend rá a tetejére, akár sajttal is szórd meg, majd süsd készre.

Kenyérlángos kemencében

Hozzávalók: 1,7 kg liszt, 5 dkg zsírszalonna, 5 dkg élesztő, 2 dl tejföl, 2 evőkanál olívaolaj, 1 csokor kapor, 1 gerezd fokhagyma, 1 csipet cukor só

Elkészítése: Az élesztőt picit cukros, langyos tejben futtasd fel. A lisztet ízlés szerint sóval keverd össze, majd gyúrd össze. A tésztát lapítsd ki, majd a tetejébe nyomkodd bele az apróra vágott szalonnát.

Nagyjából 10-15 percig keleszd meleg helyen, majd sütőlapáttal tedd be a felfűtött kemencébe. 30 percig süsd, végül vedd ki, és dörzsöld be fokhagymával és ízlés szerint olívaolajjal. Tekerd tiszta konyharuhába, és néhány órát hagyd állni. Ha kihűlt, szeleteld fel, és tejföllel megkenve, kaporral megszórva tálald. (Femina receptje)

Langalló (kemencés lángos)

Hozzávalók: 8 darab lángostészta, 2 dl tejföl, 10 dkg sertés-, vagy libazsír, 8–10 gerezd fokhagyma, liszt, só.

Elkészítése: A hamut seprűvel elseprem, majd bevetem a kihúzott lángosdarabokat. Néhány perc múlva kész. A lángost sózom, majd fokhagymás tejföllel leöntve kínálom.

Kolbászos lepény

Hozzávalók: 1,5 kg liszt, 50 dkg kolbász, 20 dkg szalonna, 8 dl víz, 5 dkg élesztő, 5 tojás, 1 dl olaj, 1 evőkanál só

Elkészítése: Az élesztőt morzsold bele a langyos vízbe, majd a liszttel, az olajjal és a sóval gyúrd össze. Nagyjából fél órát keleszd, majd oszd öt egyenlő részre a tésztát. Szórd meg liszttel a tetejüket, és keleszd duplájára mindegyiket. A kolbászt karikázd fel, a szalonnát vágd apró kockákra. A tésztákból nyújts 30 centi átmérőjű köröket. Mindegyik tésztalapra üss egy-egy tojást, majd kend el. A kolbászkarikákat és a szalonnadarabkákat szórd a tetejére, és forró kemencében süsd készre. (Femina receptje)

Sonkás sült paprika

Hozzávalók: 8 db húsos tölteni való paprika, 15 dkg juhtúró, 2 vékony szelet füstölt sonka,

10–15 dkg trappista sajt,  2 evőkanál vaj, tejföl, petrezselyemzöld

Elkészítés: A szép, húsos paprikákat kicsumázom, majd hosszában félbevágom, a szeletelt füstölt sonkát felcsíkozom, a sajtot lereszelem, a petrezselyem zöldjét apróra vágom, ezt belekeverem a tejfölbe. A félbevágott paprikáim belsejét ujjammal alaposan megkenem egy kevés vajjal, elosztom bennük a juhtúrót, erre a sonkacsíkok mennek, rákanalazom egyenletesen a petrezselymes tejfölt. Végül tetejét megszórom a reszelt sajttal. Kivajazok egy tűzálló tájat, húsos felükkel lefelé eligazítom benne a megtöltött paprikáimat, betolom a hideg sütőbe, addig sütöm, míg a sajt szépen ráolvad. Friss mákos vagy szezámmagos zsemlével tálalva szuper reggeli, de grillezett húsok remek kísérője is lehet.

Megjegyzés: Itt a nyár, aki teheti és szeret grillezni, parázson is elkészítheti, úgy sem fog csalódni benne, garantálom! Jó étvágyat hozzá!

Házi pizza

Hozzávalók: 40 dkg liszt, 10 dkg sajt, 15 dkg füstölt házikolbász, 3 paradicsom,  zöldpaprika, 2,5 dkg élesztő, 2 evőkanál olaj, piizakréml, só

Elkészítés: Az élesztőt langyos vízbe morzsold bele. A lisztet az élesztővel, az olajjal és ízlés szerint sóval gyúrd össze. Meleg helyen keleszd duplájára. A kolbászt, a zöldpaprikát és a paradicsomot készítsd elő. A kerekre kialakított tésztát kend meg pizzakrémmel, tedd rá a kolbászt, a paradicsomot, a zöldpaprikát, majd reszelt sajttal szórd meg a tetejét. Előmelegített sütőben addig süsd, míg a sajt megpirul. (Saját receptem és képem)

Megszívlelendő tanácsok

Az igazságról

Guernica bombázásának igaz története - 1937. április 26.

Este érkeztünk a városba, első utunk a kerámiából kirakott utcaképhez vezetett 2017-ben

    A madridi Zsófia királyné Múzeumban állandó a tömeg a 20. század egyik leghíresebb festménye, a Guernica előtt. Érthető, hogy a Touring Club Madridról szóló útikalauzában két teljes oldalt szentel a képnek. A milánói Corriere della Sera című olasz napilapban éppen ennek kapcsán jelent meg egy cikk, amelynek szerzője kifogásolja, hogy az útikalauz ugyanazt ismétli el, ami a történelemkönyvekben olvasható. Nevezetesen, hogy a kisváros a spanyol polgárháború idején viszonylag nyugalomban élt, mivel nem feküdt stratégiailag fontos helyen, de 1937. április 26-án a Francót támogató német Condor-légió bombázói félelmetes támadást hajtottak végre ellene, és a romok alól 1650 halottat emeltek ki.

            A cikk szerzője szerint minden másképpen történt. Picasso ugyanis eredetileg egy Joselito nevű torreádor siratójaként kezdte megfesteni a képet, amikor a köztársaságiak kormánya 300 ezer pezetát ajánlott neki – az összeget állítólag Sztálintól kapták – egy festményért, amelyet a párizsi világkiállításra akartak küldeni. Picasso módosított elképzelésén, a kép a Guernica címet kapta, de a picador sebesült lova és a bika maradt.

            Ami Guernicát illeti, a baszk város bombázását tudományos pontossággal rekonstruálták, legutóbb a 2003-as év bestsellerének számító A polgárháború mítoszai című könyvben, amelyet Pio Mao történész írt. Ebből kiderül, az akciót az olasz légierő indította el, és ehhez csatlakozott a Condor-légió néhány gépével. A szerző szerint azért esik következetesen csupán a németekről szó, mert a legenda nagy része egy angol újságíró, George L. Steer fantáziadús tudósításaiból származik. Az újságíró azzal akarta fegyverkezésre sarkallni hazáját, hogy félelmetesre duzzasztotta a Luftwaffe potenciálját, és "kitalált" még valami új robbanóanyagot is a németek számlájára. Guernicában a célpontok nem lakóházak voltak, hanem a Renteria híd az Oca-folyón. A városnak volt stratégiai jelentősége is, két fegyvergyár működött benne, és 2000 köztársasági katonával három zászlóalj állomásozott itt.

            Steer akkor is elferdítette a tényeket, amikor azt írta, azért volt annyi áldozat, mert akkor tartották a hagyományos hétfői vásárt. A háborús helyzet miatt akkoriban felfüggesztették a vásárokat, a támadás különben is 16.30-kor kezdődött, amikor a vásárok általában már véget értek.

            Minden szemtanú egyetértett abban, hogy a támadás után csak a házak 10 százalékában észleltek kárt. De közülük égett néhány, és – mivel nagy szél volt, valamint a bilbaói tűzoltók sokára érkeztek meg –, a hagyományosan fából készült épületek 70 százaléka leégett.

            A halottak számát illetően a városi statisztikai könyvek is megerősítették, hogy mintegy 120 ember halt meg, köztük sok katona. A spanyol polgárháború három éve alatt sokkal tragikusabb események is történtek, de – a körülmények egybeesése folytán – Guernicából lett legenda.

(Forrás: múlt kor történelmi portál)

          Picasso nevezetes képe stílust teremtett. Például Horvátországban a Rab-szigeten a II. világháborús emlékmű kialakításakor az obeliszk, a sok sír és név mellett a modern csarnokban a fenti 5x1,5 méteres mozaikot helyezték el a háború borzalmainak bemutatására. Környékén 1942. július 27-1943. szeptember 11. között az olaszok koncentrációs tábort alakítottak ki, ahol kb. 15 000 ember - elsősorban szlovén nemzetiségű -  fordult meg. Közülük 4 ezer az embertelen bánásmód következtében itt végezte életét.
(Forrás: Batár Zsolt Botond: Horvátország déli területei c. útikalauz.)

Munkalátogatáson Kolozsváron

Az EME központi székháza Kolozsvár főterén

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1859-ben alakult Kolozsváron. Célja a tudomány és a kultúra magyar nyelven való művelése és terjesztése, a magyar tudományos örökség számbavétele és megőrzése. A hét szakosztálya (bölcsészeti, jog- és államtudományi, nyelvi, orvostudományi, természettudományi, történettudományi) előadásokat, konferenciákat, kiállításokat szervez, könyveket ad ki.

     A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület kezdeményezéséhez - Nagykőrös, az akadémikusok városa projekt - csatlakozott a Nagykőrösi Arany János Társaság is. Az Önkormányzati Hírek 2024. április 26-ai számának 9. oldalán megjelent felhívás mindenkihez szól, hogy segítse a megvalósítást. Ebben szerepel az is, hogy a Kárpát-medencében is kiadvánnyal, kiállításokkal és előadásokkal kívánjuk népszerűsíteni Nagykőröst az 1848/49-es szabadságharc leverése utáni rövid periódusban itt megfordult 13 akadémikus révén. Az első utunk Kolozsvárra vezetett, ahol április 8-án az erdélyi magyar tudományos akadémiának becézett Erdélyi Múzeum-Egyesület vezetőivel (Bitay Enikő elnökkel, Bogdándi Zsolt főtitkárral) folytattunk - Kolozsváron a székházban és a Házsongárdi temetőben tartandó előadásokról, koszorúzásról, kiállításról, emlékplakett készítésről - megbeszélést.

     Az alábbiakban az EME Hírlevelében megjelent tudósítás látható:

Az EME-hez látogattak a nagykőrösi Teleki Sámuel Kulturális Egyesület és az Arany János Társaság képviselői

2024. 04. 09. – 15:16

Az Erdélyi Múzeum-Egyesülethez látogatott Batár Zsolt Botond és Batárné Szigeti Márta. Nagykőrösi vendégeink megtekintették az EME központi székházát, könyvtárát és gyűjteményeit, ezt követően pedig az Egyesületünk által novemberre tervezett Szabó Károly-emlékülésről és a további együttműködési lehetőségekről egyeztettek az EME elnökségével.

Eredetiben megnézhető:

https://www.eme.ro/hir/az-eme-hez-latogattak-a-nagykorosi-teleki-samuel-kulturalis-egyesulet-es-az-arany-janos

Az ott látható fotómontázs:

Néhány kép még a látogatásunkról:

Megbeszélésünk

A székház teraszán

Az öt éves Nagykőrösi Fotóklub kiállítása

A Nagykőrösi Fotóklub „5 év” című kiállítás megnyitóján április 24-én délután az érdeklődő közönség megtöltötte a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ Rácz József Galériáját.

Ahogyan Juhász Nándor igazgató bevezetőjéből megtudtuk, a kiállítás a Nagykőrösi Önkormányzat, a Magyar Művészeti Akadémia és a Nagykőrösi Fotóklub összefogásának eredményeként jöhetett létre.

Dr. Körtvélyesi Attila alpolgármester köszöntő beszédében először a fotóklub vezetőjéről, Botocska Péterről szólt, aki képein leginkább az embereket és a paraszti létet igyekszik megörökíteni.

Botocska Péter 1976 óta fotóművészként bejárta a világot. Amerikában kiállítása is volt. Nagykőrösön évtizedekig működő saját fotó stúdiója nemcsak a városban és környékén volt közismert, de még az MTI is felkereste tapasztalatszerzés céljából. Botocska Péter a fotóklub megalakításakor azt tűzte ki célul, hogy a fotózás szépségét elsősorban a gyakorlatban mutatja meg fotósainak. Ezért a csoport tagjai számos érdekes programon vettek részt az elmúlt öt évben. A kiállításon ennek eredményeként a terem falát portrék, életképek, tájképek, természetfotók sokasága borítja.

A fotóklub eredményességét egyértelműen bizonyítja, hogy tagjai több helyi, országos, sőt nemzetközi pályázaton szerepeltek már eredményesen.

Elismerő, szép szavai után dr. Körtvélyesi Attila a fotóklub vezetőjét és tagjait – Botocska Pétert, Balogh Editet, Bozsik Józsefet, Klinkó Lászlót, Major Edinát, Némedi Editet, Palotainé Grónai Évát, Vinczéné Fricska Erikát kedves kis ajándékkal köszöntötte.

A kiállítás május 27-ig látogatható.

                                                                                Szigeti Márta

Képek: Önkormányzati Hírek Nagykőrös