VISSZAEMLÉKEZÉS - Húsvéti kiállítás és tojásírás a Bélyegmúzeumban - 2015. március 30. (2/2)

Zöldfűszerek a kertből - bazsalikom, borsikafű (csombor) - petrezselyem

(Forrás: konyhasziget 2014/1.)

Hunyadi Mátyás királlyá koronázása

Hunyadi Mátyás neve latinul és németül Matthias Corvinus, szlovákul: Matej Korvín vagy Kráľ Matej, csehül: Matyáš Korvín, horvátul: Matija Korvin, lengyelül: Maciej Korwin, szerbül: Матија Корвин, románul Matei Corvin. Aláírásában a Mathias Rex (Mátyás király) tűnik fel. Magyarországon 1458 és 1490 között uralkodott. 1469-től cseh (ellen-)király, 1486-tól Ausztria hercege. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi.

            V. László magyar és cseh király 1457-ben Mátyás bátyjának, Hunyadi Lászlónak a kivégzése után Mátyást magával viszi Prágába. Ott V. László halála után Podjebrád György - az új cseh király - már inkább vendégként bánik vele, mintsem fogolyként őrzi.

            1458. január 24-én a Budán és Pesten összegyűlt rendek – nagybátyja, Szilágyi Mihály fegyveresei által támogatva – egyhangúlag királlyá választották a 15 éves Hunyadi Mátyást.

            Díszes küldöttség indult 1458 januárjában Csehországba, hogy Budára kísérje a magyarok ifjú királyát. A követséget Vitéz János vezette, de a Hunyadiak számos híve is csatlakozott. Mátyást Podjebrád György cseh uralkodó csak azzal a feltétellel engedte el fogságából, hogy Mátyás feleségül veszi a lányát, Katalint. Az előre kialkudott jókora váltságdíj megfizetése után a fogoly Mátyás végképp megszabadult a fogságból és Buda fele vette az útját. A csapat Esztergomnál kelt át a repedező jégen, és 1458. február 15-én megérkezett a fővárosba.

            Mátyás meglepő határozottsággal kezdi meg uralkodását. Legfőbb tanácsadója atyai barátja, Vitéz János váradi püspök. Az országos méltóságokba saját családja tagjait emeli. Szilágyi Mihályt öt évre kormányzóvá választják az ifjú király mellé, akitől azonban Mátyás ügyesen megszabadul. Szilágyi sértődöttségében Mátyás ellen fordul, aki ekkor elfogatja és Világos várába záratja.

            Az új király szabályos koronázása késett, hiszen a szent korona III. (Habsburg) Frigyes német-római császár birtokában volt. 1461-ben Mátyás elérkezettnek látta az időt Frigyes császár megleckéztetésére, és hadat üzent neki. De a győzelem teljes kivívása előtt kénytelen volt békét kötni vele, mivel apósa, Podjebrád bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek Mátyás ellen. Ezt követően kötötte meg 1463-ban Mátyás III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében 80 000 aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát, amivel 1464. március 29-én Székesfehérvárott koronázták meg.

          Mátyás király-emlékmű Székesfehérvár Fő utcáján Melocco Miklós (1935-) szobrászművész alkotása, a király halálának 500. évfordulójára készítette. 1990. április 6-án avatták fel, de pár apró dologgal még kiegészült a következő három évben.

     

  Mátyás király szobra Budapesten a Rákóczi út és a Szentkirályi utca sarkán látható. A négy méteres figurát 1902-ben készítette Mayer Ede. A szobor az épületben működő egykori Mátyás Kávéház cégéreként szolgált.

II. Rákóczi Ferenc születésnapjára - 1676. március 27.

Petőfi Sándor 
Rákóczi 

Hazánk szentje, szabadság vezére, 
Sötét éjben fényes csillagunk, 
Oh Rákóczi, kinek emlékére 
Lángolunk és sírva fakadunk! 

Az ügy, melynek katonája voltál, 
Nemsokára diadalmat ul, 
De te nem lész itt a diadalnál, 
Nem jöhetsz el a sír mélyibul. 

Hamvaidnak elhozása végett 
Elzarándokolnánk szívesen, 
De hol tettek le a földbe téged, 
Hol sirod? nem tudja senki sem! 

Számkiuztek nemzeted körébül, 
Számkiuzve volt még neved is, 
S bedolt sírod a század terhétül, 
Mely fölötte fekszik, mint paizs. 

Oh de lelked, lelked nem veszett el, 
Ilyen lélek el nem veszhetett; 
Szállj le hozzánk hosi szellemeddel, 
Ha kezdodik majd az ütközet. 

Vedd a zászlót, vedd szellemkezedbe, 
S vidd elottünk, mint hajdan vivéd, 
S másvilági hangon lelkesitve 
Erosítsd meg seregünk szivét. 

S rohanunk az ellenség elébe, 
S ha utánunk nyúl száz drága kéz, 
S lesz elottünk száz halálnak képe: 
Nem lesz köztünk, aki visszanéz. 

S majd ha eljön gyozedelmünk napja, 
A szabadság dicso ünnepe, 
Igy kiált föl millióknak ajka: 
Aki kezdte, az végezte be! 

(Pest, 1848, április 21.)

A képen Rákóczi kassai (most: Kosice - Szlovákia) szobrát koszorúzom

Csetneki-Juhász Balázs: A magány

Az önzés falát leromboltam,

Azt hittem szabad vagyok,

De rám omlott a magány fala,

E rom lesz, szemfödőm

Ravatalom, temetőm.

Miért történt ez én velem, hiszen

Uram meggyóntam minden bűnömet.

Öreg vagyok, erőm fogy,

A magány fala végez velem,

Eltemet, ellene tenni

Semmit sem tudok.

Ó Istenem!