Jópofa

NOSZTALGIA - HUSZONHAT ÉVE ÉN MÁR SZERVEZTEM SZEMÉTSZEDÉSI AKCIÓT

           2013-ban az M1 déli hírei nagy boldogan jelentik, hogy a TeSzedd! - idén harmadszor meghirdetett - országos szemétgyűjtő akcióján az ez évi országos központban, Karcagon - ahol maga a miniszter, a fővédnök nyitotta meg az országos mozgalmat - mintegy 300 fő jelent meg, és szedte a szemetet. Nagy öröm ez - hallom - mert ott nem esett az eső, így mindenki el tudott menni, aki akart. 

          Én ezt nagyon kevésnek találom, hiszen a közmédiában napok óta halljuk a felhívást, mivel a másik védnök maga a nagyhatalmú közmédia az egész napos rendszeres tudósításaival, ahol még szerepelni is lehet!

          Büszkeséggel tölt el, hogy ötletem alapján és vezetésemmel már 1998-ban szerveztünk környezetvédelmi akciót. Az egyik veszprémi lakótelepen az általam alapított Gizella Baráti Kör Egyesület tagjaival a kulturális rendezvények, a májusfa, karácsonyfa állítás, az ismeretterjesztés, a kirándulások, a nyári történelmi, nyelvi, környezetvédelmi táborok, a gyermekrajz pályázatok, a szociális segélyakciók  mellett  nagy hangsúlyt helyeztünk a közvetlen környezetünk védelmére is. Ez utóbbiról szól a Veszprém megyei Napló 2001-ben megjelent egyik írása:

Minden rendes embert szeretettel várunk szeptember 15. vasárnap 17 órától

 

A marathóni futás eredete - i. e. 490.

A marathóni csata (ógörögül: Μάχη τοῦ Μαραθῶνος) a görög–perzsa háborúk egyik legjelentősebb ütközete, amely Athén és a perzsák között zajlott i. e. 490. szeptember 13-án. I. Dareiosz hadai ütköztek meg a Miltiadész vezette görög sereggel. A csata, mely görög győzelemmel végződött, nagyrészt Hérodotosz leírásából ismert.

A legenda szerint a hírnök, aki Athénba elvitte a győzelem hírét, úgy kimerült a futástól, hogy odaérve csak annyit bírt mondani, hogy „Győztünk!”, és holtan esett össze. Futása inspirálta a maratoni futást, melyet először az 1896. évi nyári olimpiai játékok során rendeztek meg, hossza ma 42,195 km.

Hagyományosan óriási perzsa túlerőről szokás beszélni a marathóni csata kapcsán, ez azonban vélhetően nem felel meg a valóságnak. Az ókori források több százezres seregről is beszélnek. Egy modern becslés szerint, mely a tengeri szállítás lehetőségein alapul, valószínűleg 25 000 fő körül lehetett a perzsa sereg, amely útközben még apadt is, mert a szigetvilág sok megszállt területén kellett helyőrséget hagyniuk. Ezt figyelembe véve reális becslésnek tűnik, hogy Marathón mezejére már csak húszezer perzsa (illetve a perzsák szolgálatára kényszerített más nemzetiségű) katona érkezett.

Az athéniak tízezer harcost állítottak ki, akikhez csatlakozott az ezer plataiai katona. Mivel a csatában végül nem vett részt a perzsa lovasság, még az is elképzelhető, hogy az ütközet kiegyenlített erőviszonyok vagy akár görög létszámfölény mellett zajlott. Pontos források nem állnak rendelkezésre, csak becslések, az azonban nagyon valószínűtlen, hogy többszörös túlerőben lettek volna a perzsák.

Korlátlan az ember teljesítménye

Van amit az állatok csinálnak jobban

Így készülnek az emberi bátorságot bemutató képek (felülről a hatodik!!)

Anyósviccek

Kevesebb stressz, hosszabb élet?

          Magyarországon ma a születéskor várható élettartam nőknél 78,23, férfiaknál 70,93 év, ami mindkét nem esetében két évvel marad el az európai átlagtól. A legtöbben a stresszt, a túlhajszolt életmódot okolják emiatt.

            Érdekes tényekre derült fény egy országos felmérésben, amelyben többek között a hazai felnőtt lakosság betegségekhez való viszonyát vizsgálták. A kutatás legfőbb tanulsága talán az volt, hogy mi, magyarok előszeretettel okoljuk a külső körülményeket az egészségi állapotunk miatt. Így például a felmérés szerint a rövidebb élettartam oka elsősorban az idegesség, a stressz. A megkérdezettek második helyen a pénztelenséget, az alacsony életszínvonalat jelölték meg, ami – a stresszhez hasonlóan – az egyén által kevésbé befolyásolható tényező. Csak ezt követte az egészségtelen életmód, a káros szokások (pl. dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás), valamint a mozgásszegény életmód.

A genetikára és a stresszre fogjuk

            A legtöbb magyar halálát valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés vagy daganat okozza (összesen mintegy 75%-ban), nem véletlen, hogy a lakosság nagy része ezektől a betegségektől fél leginkább. A fenti kutatás szerint azonban a legtöbben azt hiszik, elsősorban a hajlam, a genetika határozza meg, hogy milyen eséllyel alakul ki ilyen betegség valakinél. A második leggyakoribb ok a kutatásban résztvevők szerint a munkahelyi stressz, és csak ezt követik az egészségtelen életmóddal összefüggésben álló tényezők, közülük is első helyen az egészségtelen táplálkozás.

A testmozgás segítene, mégsem csináljuk

            Köztudomású, hogy a rendszeres sport akár évekkel is meghosszabbíthatja az életünket, és segíthet elkerülni a legsúlyosabb betegségeket is. Ennek ellenére a magyarok mindössze egyötöde sportol rendszeresen saját bevallása szerint, 43 százaléka (!) viszont soha, semmilyen testmozgást nem végez. Amikor pedig azt kérdezték tőlük, ki mit tesz az egészsége megőrzése érdekében, majdnem minden harmadik ember azt válaszolta: semmit.

          Pedig a rendszeres mozgás, a káros szenvedélyek feladása nagymértékben csökkentheti az életünkben jelenlévő stresszt, így ez által a betegségek kialakulásának valószínűségét is. Mielőtt tehát azon gondolkodnánk, hogy lecseréljük idegesítő rokonainkat vagy a velünk szemben – érzésünk szerint – túlzott elvárásokat támasztó munkahelyünket, érdemes elővenni a szekrény aljáról a tornacipőt, és beiktatni a hétköznapjainkba néhány óra lendületes sétát, vagy más, az egyéniségünkhöz illő sportot.

A dohányzás is növeli a stresszt

            Magyarországon ma minden harmadik ember dohányzik. Bár a legtöbben stresszcsökkentőként tekintenek a cigarettára, valójában éppen a dohányzás, pontosabban az ehhez kapcsolódó nikotinéhség fokozza a stresszt. Ha valakinek ez nem lenne elég a leszokáshoz: jó, ha tudjuk, hogy a cigarettafüst több mint négyszáz mérgező alkotóelemet tartalmaz (pl. formaldehidet, kátrányt, szén-monoxidot), és hogy csak Magyarországon évente kb. 30 ezren halnak bele a dohányzás okozta megbetegedésekbe. (Forrás: WEB Beteg)