Magyarországon
ma a születéskor várható élettartam nőknél 78,23, férfiaknál 70,93 év, ami
mindkét nem esetében két évvel marad el az európai átlagtól. A legtöbben a
stresszt, a túlhajszolt életmódot okolják emiatt.
Érdekes
tényekre derült fény egy országos felmérésben, amelyben többek között a hazai
felnőtt lakosság betegségekhez való viszonyát vizsgálták. A kutatás legfőbb
tanulsága talán az volt, hogy mi, magyarok előszeretettel okoljuk a külső
körülményeket az egészségi állapotunk miatt. Így például a felmérés szerint a
rövidebb élettartam oka elsősorban az idegesség, a stressz.
A megkérdezettek második helyen a pénztelenséget, az alacsony életszínvonalat
jelölték meg, ami – a stresszhez hasonlóan – az egyén által kevésbé
befolyásolható tényező. Csak ezt követte az egészségtelen életmód, a káros
szokások (pl. dohányzás és
túlzott alkoholfogyasztás), valamint a mozgásszegény életmód.
A
genetikára és a stresszre fogjuk
A legtöbb magyar halálát valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés vagy daganat okozza (összesen mintegy 75%-ban), nem véletlen, hogy
a lakosság nagy része ezektől a betegségektől fél leginkább. A fenti kutatás
szerint azonban a legtöbben azt hiszik, elsősorban a hajlam, a genetika
határozza meg, hogy milyen eséllyel alakul ki ilyen betegség valakinél. A
második leggyakoribb ok a kutatásban résztvevők szerint a munkahelyi stressz,
és csak ezt követik az egészségtelen életmóddal összefüggésben álló tényezők,
közülük is első helyen az egészségtelen táplálkozás.
A
testmozgás segítene, mégsem csináljuk
Köztudomású,
hogy a rendszeres sport akár évekkel is meghosszabbíthatja az életünket, és
segíthet elkerülni a legsúlyosabb betegségeket is. Ennek ellenére a magyarok
mindössze egyötöde sportol rendszeresen saját bevallása szerint, 43 százaléka
(!) viszont soha, semmilyen testmozgást nem végez. Amikor pedig azt kérdezték
tőlük, ki mit tesz az egészsége megőrzése érdekében, majdnem minden harmadik
ember azt válaszolta: semmit.
Pedig a rendszeres mozgás, a
káros szenvedélyek feladása nagymértékben csökkentheti az életünkben jelenlévő
stresszt, így ez által a betegségek kialakulásának valószínűségét is. Mielőtt
tehát azon gondolkodnánk, hogy lecseréljük idegesítő rokonainkat vagy a velünk
szemben – érzésünk szerint – túlzott elvárásokat támasztó munkahelyünket,
érdemes elővenni a szekrény aljáról a tornacipőt, és beiktatni a
hétköznapjainkba néhány óra lendületes sétát, vagy más, az egyéniségünkhöz illő
sportot.
A
dohányzás is növeli a stresszt
Magyarországon
ma minden harmadik ember dohányzik. Bár a legtöbben stresszcsökkentőként
tekintenek a cigarettára, valójában éppen a dohányzás, pontosabban az ehhez
kapcsolódó nikotinéhség fokozza a stresszt. Ha valakinek ez nem lenne elég a
leszokáshoz: jó, ha tudjuk, hogy a cigarettafüst több mint négyszáz mérgező
alkotóelemet tartalmaz (pl. formaldehidet, kátrányt, szén-monoxidot), és hogy
csak Magyarországon évente kb. 30 ezren halnak bele a dohányzás okozta
megbetegedésekbe. (Forrás: WEB Beteg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése