Réges-régi mondás, hogy lába nincs, mégis megyen, szárnya nincs, mégis száll a hír, s olyan gyorsan terjed, hogy nincs aki megelőzze. Mi újság? Az újság, újdonság – ma már legkönnyebben az újságból tudható meg. Az újság vagy ünnepélyesebb nevén: a hírlap, olyan rendszeresen megjelenő nyomtatvány, melyben híreket közölnek. Aprópénzért bárki hozzájuthat az első utcasarkon. De mióta? Valamikor a városról városra járó vándorok voltak az eleven hírlapok. Az első újság, a hírlapok őse, még időszámításunk előtt 59-ben jelent meg Rómában, a híres hadvezér, Iulius Caesar (Cézár) rendeletére. Az hogy „megjelent”, ezúttal azt jelenti, hogy sok száz rabszolga naponta kézzel lemásolta a híreket, s ezeket a lapokat szétküldték a hatalmas birodalomban.Az első, már nyomtatványszerűen sokszorosított lap Kínában jelent meg, időszámításunk szerint 732-ben. Európában az első hírlapféle értesítő bizony elég későn, csak 1566-ban jelenik meg, mégpedig Velencében. Arról nevezetes ez a velencei első újság, hogy ára egy velencei aprópénz – egy gazettavolt. Innen ered az újság olasz, francia, román, spanyol elnevezése.
Egyes országokban az első újságok tulajdonképpen röplapok voltak, nagy események alkalmával kiadott nagyobbacska cédulák. Kolumbusz utazásait, a mohácsi vészt, a spanyol király halálát is ilyen több nyelvű lapokon tudatták már a világgal. Ám az első, mai értelemben vehető újság csak 1609-ben jelent meg Németországban. Ezután már gyorsan bontakozik ki a hírlap történelme. A 17. és 18. században rengeteg újságot alapítanak Franciaországban, Angliában.
A múlt században a távíró feltalálása, a gőzhajó, a vasút fejlődése meggyorsította a postaforgalmat s a hírszolgálatot. Ám az újság, a hírlap fejlődésére legdöntőbb hatása a forradalmi munkásmozgalomnak volt, a haladó eszmék terjedésének.
Az újság ma éppen úgy hozzátartozik életünkhöz, mint a vonat, a telefon, a televízió. A világon naponta több millió lap jelenik meg.
(Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)
