2024. szeptember 28., szombat

Cukorbetegeknek, fogyózóknak receptek


Tökfőzelék (4 adag)
Elkészítési idő: 30 perc



Burgonyasaláta (4 adag)
Elkészítési idő: 10 perc




Grapefruit kehely (4 adag)
Elkészítési idő: 20 perc




Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Nyilas

Nyilas (ukránul Розтоки (Roztoki)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban. A Fehér-Tisza völgyének kapuja.

Fekvése

Rahótol keletre 7 km-re, a Fehér-Tisza völgyében fekszik.

Nevének eredete

A Rosztoka helységnév ruszin víznévi eredetű. A pataknév a ruszin-ukrán „pостока~pозтока” két ágra oszló vagy két ág egyesüléséből keletkező vízfolyás, elágazás, útelágazás főnévből származik. A magyar Nyilas a helységnévrendezés során, 1904-ben jött létre hivatalos úton, a szláv névvel nincs kapcsolatban (nyilas: „a közös szántóföldekből nyíl szerinti osztással (nyílhúzással, nyílvetéssel) egy-egy gazdára jutó földdarab, osztályrész”). A hivatalos ukrán Розтоки többes számú forma.

Története

  • 895-1920 – Magyarország része
  • 1920-1938/1939 – Csehszlovákia része
  • 1938/1939-1944 – Magyarország része
  • 1944-1945 – Csehszlovákia része és szovjet megszállás
  • 1945-1991 – Szovjetunió része (USZSZK)
  • 1991-től – Ukrajna része
Nevét 1898-ban Rosztik néven említették. Későbbi névváltozatai: 1907-ben, 1913-ban és 1918-ban Nyilas, 1925-ben Novoszelica, Roztoky, 1944-ben Nyilas, Ростокъ, 1983-ban Розтоки, Ростоки.
A falu régebben Rahó külterületi lakott helye volt.

Nevezetessége

Görög katolikus templom

TÍZ ÉVE ÍRTAM - Tihanyi pillanatképek - Minden eladó

Vajon mennyibe kerülhet? Két szobás panell lakásért elcseréli-e?

Ahol 10 gramm paprika 10 gramm aranyat ér

Minden olyan szép
Üres boltok, üres vendéglők (2012. szeptember 25-én)

2024. szeptember 26., csütörtök

Dessewffy Arisztidné Szinyei Merse Emma

Eperjesen ismerkedett meg Dessewffy Arisztiddal. Emma ott lakott, Dessewffy pedig ott állomásozott ezredével. A deli termetű, klasszikusan szabályos arcú, gyönyörű gesztenyebarna hajú, hófehér arcbőrű, amellett vidám, jó társalkodó lány elbűvölte Dessewffyt, aki hamarosan megkérte a kezét, és 1849 júniusában – a harcok tetőfokán – tele optimizmussal eljegyezték egymást. Június 4-én volt a megyeházán a hatalmas eljegyzési vacsora, másnap a helyi fürdőben pedig a fergeteges táncmulatság, amelyen a vőlegény tiszttársai és barátai is részt vettek. Azonban még szinte fülükben zengett az eljegyzési muzsika, amikor megérkezett a rossz hír, hogy az orosz hadsereg közeledése miatt ki kell üríteni Eperjest. A frissen kinevezett tábornok a Szinyei családot az osztrákoktól felszabadított Pestre menekítette, és július 5-én a lipótvárosi plébániatemplomban a fiatalok megtartották az esküvőjüket. Sajnos, ez már nem volt olyan vidám esemény, mint az eljegyzési táncmulatság, mert a férjnek a szertartás befejezése után azonnal vissza kellett indulnia a táborba, és legközelebb már csak szeptemberben láthatta viszont fiatal feleségét az aradi cellájában. A tábornok, akinek lehetősége lett volna hadosztályát Törökországba vezetni, elsősorban felesége miatt maradt itthon, és nyilván nem erre számított. A fiatalasszony, amikor csak lehetett, látogatta férjét, és gazdagon ellátta élelemmel, hogy a bajtársainak is tudjon adni belőle. Dessewffy Arisztid a siralomházban megkérte a szintén rab Máriássy János ezredest – birtokszomszédját és jó barátját – , hogy viselje gondját a feleségének. A kivégzés előtt a vele imádkozó papnak azt mondta: ,,Nekem a halál semmi, sok ezer halál lebegett körülöttem a csatában, csak nőmtől megválni, kit oly nagyon szeretek, ez fájdalmas”. 
      A kivégzés után az özvegy mindent megtett annak érdekében, hogy megszerezze férje holttestét. Ez 1850-ben, az őrök megveszegetése árán sikerült is neki. Dessewffy Arisztid holtteste azóta Margonyán a család sírboltjukban nyugszik, és a felvidéki magyarok zarándokhelye. Szinyei Merse Emma (Szinyei Merse Pál festő nagynénje) további élete viszonylag jól alakult. Miután Máriássy ezredest bár először halálra ítélték, ítéletét 18 évi vasban történő várfogságra enyhítették, amelyből ,,csak” nyolc évet kellett leülnie, kiszabadulása után egy évvel feleségül vette Emmát, és a jó barát a szeretett feleséggel együtt ápolta Dessewffy Arisztid emlékét. Szigeti Márta

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Barnabás

 
Barnabás (ukránul: Костилівка/Kosztilivka) község 
Ukrajnában, Kárpátalja Rahói járásában.

Fekvése:

A Tiszakanyart elhagyva Terebesfejérpatak és Rahó között félúton találjuk a falut. Társtelepülése a közeli Kiscserjés (Vilhovatij).

Története:

Lakóinak száma(2003): 3011 fő.
A falutól délkeletre található 1733 m-es Barnabás-hegyben vasércet bányásznak. A településen fafeldolgozó üzem működik.

Nevezetességei:

Pravoszláv templom
Az út mellől kiválóan látszik, egy domb tetejére épült, egy régi temetőbe. A panorámáért érdemes felmászni.



Kárpáti Bioszfére Rezervátum pisztrángtenyésztő-telepe a falu közelében található, amely engedéllyel megtekinthető.

Mérleg (Libra) jegy jellemzői 3/3. - szeptember 24 - október 23.

A szerelemben

   Meglehetősen romantikus. Vonzó személyisége varázsával magához vonzza a másik nemet. Mint minden másban, itt is kiegyensúlyozottságra törekszik. A Mérleg-nő azt szereti, ha kedveskednek neki, körüludvarolják. Nem szereti, ha erőszakoskodnak vele, lerohanják és ajtóstul rohannak a házba. Partnerével szemben vannak elvárásai. Szereti, ha az együttlétnek, találkozásnak megadják a módját. Számára a szerelem legizgalmasabb része az udvarlás. Ahhoz, hogy feloldódjon a szerelemben és együtt érezhessen partnerével, szükséges számára a csábító környezet, színház, zene, álmodozóvá tévő bor, s ez jobban felmelegíti, mint bármilyen tüzes ostrom. Egy-egy idejében elhelyezett kedvesség, bók, dicséret, szeretet-megnyilvánulás sokat jelent neki, s mivel úgy érzi, hogy ebből a sok is kevés, ha teheti, hódításai számát növeli.
            Egy odavetett fátyol százszor több izgalmat, rejtélyt takar, mint a mezítelenség.
            Házassága akkor marad harmonikus, ha házastársa minden megszokottat, köznapit ügyesen kikerül. Szépérzékét bántó, kényelmét megzavaró realitásokkal nem szívesen néz szembe. Házasságában főként a pajtási viszony dominál. Ritkán veszekszik, mert az "felkavarná" az egyensúlyt.

Szabadidő-tevékenység

            Minden kényelmes és kellemes elfoglaltság, mely kapcsolódik a szépséghez, a művészethez, kapcsolatokhoz, megfelelő számára, pl. festés, írás, szép dolgok, ruhák készítése, kiállításokra-, színházba járás, zenehallhatás, tánc, csevegés egy jó baráttal, olvasás kényelmes körülmények között. Szívesen jár "bohém" művészi körökbe. A sport is kedvelt időtöltése, de sportágak közül inkább az ügyességet, szépséget, szellemet igénylők nem pedig a teti erőt megkövetelők.

A Mérleg-tulajdonságok eltúlzottsága vagy torzulása

            Azt jelentheti, hogy elégedetlenné válik a valóságos élettel szemben, ami természeténél fogva nem mindig harmonikus. Döntéshelyzetekben a mindkét oldal állandó megértésének vágya határozatlansághoz, habozáshoz vezethet. Nehezen tud "nem"-et mondani, és azután szenved miatta. (Ez abban gyökerezhet, hogy nagyon fontos számára, hogy szeressék, figyeljenek rá, és úgy érzi, ha nemet mond, nem fogják szeretni.)
            Megpróbál minden embernek a kedvében járni, s mivel ez eleve nem sikerülhet, ez elkedvetleníti. A szeretet iránti erős igény motiválja önközpontúságát is, s ha nem kapta meg az elégséges figyelmet, akkor elsősorban a saját kényelmével kezd törődni. Házasságában a kényelemszeretet azt a veszélyt rejti magában, hogy nem figyel a másik igényeire, ha az az ő kényelmének rovására megy. A túlzott kiegyezés utáni vágy félúton megállíthatja.
            Mint ahogy minden erő fordítható jóra és rosszra, ugyanígy a jegyek alaptulajdonságaiból is kihozhatjuk a jót, de a rosszat is. Az erő a változtatáshoz bennünk van, de ehhez az első lépés, hogy tükörbe nézzünk.

2024. szeptember 25., szerda

Damjanich Jánosné Csernovics Emilia

,, Hazám női közt tiszteletemben legmagasabban áll” Az aradi vértanúk özvegyei közül elsőnek Damjanich Jánosné Csernovics Emíliára emlékezünk, aki férjéhez hasonlóan szerb származású volt, de mindketten magyarnak tartották magukat. Szerelmük sokáig beteljesületlennek tűnt, mert Emília anyja ellenezte a házasságot a vidám, nagyhangú, kicsapongó, költekező Damjanich János századossal. 1845-ben tudták eljegyezni egymást, és a házassági engedély késése miatt csak 1847 augusztusában tudtak összeházasodni. Temesváron telepedtek le. Damjanich hadosztályparancsnoka – későbbi hóhéra – Haynau volt, aki többször vendégeskedett náluk, 1848 áprilisában mégis az itáliai harctérre vezényelte bosszúból, mert Damjanich kiállt az alkotmányos átalakulás mellett. A lobbanékony természetű Damjanich gyengéd levelekkel vigasztalta otthon maradt feleségét: ,,Nem mindenki hal meg, aki harctérre megy, és tudod, hogy nekem 120 évig kell élnem” – írta neki. Hazatérve a szabadságharc egyik legvitézebb tábornoka lett. 
     A harc végén, az osztrák fogságban Emília rendszeresen látogatta a férjét, és szeretetén kívül ellátta borral, étellel, könyvekkel, ruhával, megígérve, hogy minden körülmények között erős marad. A tábornok a kivégzését megelőző este így imádkozott: ,,Mindenség Ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban. Adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és mint férfiú állhassam ki…. Oltalmazd meg Mindenható az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől… Adj erőt, óh Atyám az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét, hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni.” 
     A kivégzés után Damjanich testét egy rokon megszerezte a hóhértól, és a saját birtokán temette el. Damjanichné eleinte teljesen elzárkózott a világtól, de egy baráti házaspár hatására viszonylag rövid idő múlva új hivatást keresett magának: a hasonló sorsú asszonyok és honvédárvák vigasztalását, segítését. Az 1850-es évek elején Makón élt édesanyjával valamint Lahnernéval, és kézimunkák készítéséből tartották el magukat. De már az évtized végén megkezdte a szabadságharc árváinak segítését, a kivégzettek jeltelen sírjának megjelölését, gondozását, október 6-án gyászmise mondatását a pesti ferencesek templomában. Batthyány grófnéval együtt – akinek férjét gróf Batthyány Lajost ugyancsak 1849. október 6-án végezték ki Pesten – megalapította a Magyar Gazdaasszonyok Egyesületét. Pénzt gyűjtöttek a rászorulóknak, és országos hírű jótékonysági szervezetet, árvaházat nyitottak. Kossuth Lajos Turinból (Torinóból) többször küldte üdvözletét, sőt egy önarcképet is küldött: ,,A hős Damjanich János tábornok özvegyének, aki hazám női közt tiszteletemben a legmagasabban áll, emlékül.” Damjanichné élete végéig köztiszteletben álló asszony volt. Sok fájdalma és szenvedése ellenére mosolya és jóságos természete beragyogta környezetét. Kilencvenéves korában hunyt el. Hatvan évvel élte túl a férjét. Szigeti Márta<

Az egyszerű tejberizs

Hozzávalók:
15 dkg (lehetőleg kerek szemű) rizs
2 dl víz

Mérleg (Libra) jegy jellemzői 3/2. - szeptember 24-október 23.

A Mérleg, mint gyermek:

            Mindenki szereti, ha figyelnek rá, de a Mérleg jegyű gyereknek ez fokozottan fontos, mert nagy a szeretet iránti igénye. Minél több szóbeli, s testi megerősítést kap, annál harmonikusabb a fejlődése. Ebből következik, hogy megértő, kedves szóra – amiből érzi a szeretetet – jobban hajlik, mint a szigorra, verésre. A kiabálás kizökkenti lelki egyensúlyából. Már kiskorban kitűnik milyen fontos számára az otthon harmóniája, szülők egymás közti jó kapcsolata.
            Igényli a személyével való sok törődést, foglalkozást, dicséretet, de a szülőknek meg kell találniuk a helyes arányokat, mert hajlamos az önközpontúságra. A többi gyerekkel általában jó a kapcsolata, mert lényéből fakadóan kedves és szeretetreméltó. Hajlamos a "színészkedésre"- egy kicsit másnak mutatni magát, mint ami valójában.

A Méreg, mint szülő:

            A Mérleg szülő számára a gyereknevelés kedvtelés, egy kellemes szórakozás. Ritkán alakít ki valamilyen koncepciót, így a gyerek azt csinálhatja, amihez kedve van.
            A levegő-jegyek alapvető tulajdonsága, hogy szeretnek jönni-menni, s ha szülőként ezt nem képes egyensúlyban tartani, akkor gyermekére nem sok ideje marad, nem tud vele eleget foglalkozni.

A Mérleg és a munka:

            A Mérleg-ember olyan munkaterületen érzi jól magát, ahol szépérzéke, művészi hajlamai kielégítést nyerhetnek. Ha a kereskedelemben vagy iparban dolgozik, fontos számára, hogy a tárgyak, amelyeket készít vagy árul, szépek, ízlésesek legyenek. A művészet sokféle ága kielégíti hajlamait. Vonzódik az irodalomhoz, az írás művészetéhez. Az ékszerek fénye nemcsak elbűvöli, hanem készítésükben is szívesen vesz részt. Született hajlamainak nagyon megfelel a színjátszás, mivel az életben is ugyancsak szeret "szerepet játszani". Tapintata jó diplomatává teszi. Jellemében a jog- és igazságszeretete, a becsület és mások megbecsülése lép előtérbe, ezért a jog és igazságszolgáltatás terén végzett hivatás is megfelelő számára.

Egészsége:

            Rendszerint egészséges, de hajlamos a fejfájásra. A Mérleg-ember érzékeny szerve: a vese.
            Természetes hajlamainak korlátozását okozza, ha magányosan kell élnie, ha csúnya, nem esztétikus környezetbe kényszerül, ha változatosság iránti igényét nem veszik figyelembe, ha személyi szabadsága kiélésében erőszakosan korlátozzák, ha túl sok körülötte a veszekedés, a vita.

2024. szeptember 24., kedd

Az aradi vértanúk özvegyei

Az aradi vértanúkat haláluktól fogva általános tisztelet övezi. Minden évben szomorúan emlékezünk 1849. október 6-ra, a 13 aradi vértanú kivégzésének napjára. Özveggyé vált feleségeikről viszont alig tudunk valamit, pedig ők álltak férjeik mellett, ők bátorították, segítették őket egészen halálukig, és ők őrizték emléküket hosszú évtizedeken keresztül olykor egészen méltatlan körülmények között. A 13 tábornok közül kilencen voltak nősek (Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Knézic Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Vécsey Károly); ketten nőtlenek (Aulich József, Török Ignác); egyikük özvegy (Kiss Ernő); egy másikuk még csak vőlegény (Nagysándor József). Mindössze egy tábornok élt már több mint húsz éve együtt a feleségével (Schweidel József), a többiek valamennyien az 1840-es években kötöttek házasságot, így egészen fiatal házasok voltak, maguknál rendszerint sokkal fiatalabb feleséggel. Egy volt közöttük, aki öt árvát hagyott maga után (Schwedel József), a többiek kevesebbet. Volt közülük, akinek nem volt még gyermeke, de nem is nagyon lehetett, hiszen Dessewffy Arisztid a templomi szertartás befejezése után azonnal visszament a frontra, és következőleg már csak az aradi vár cellájában találkozott feleségével, Vécsey Károly pedig 1949 nyarán kötött házasságot. 
     Az asszonyok sorsa férjük halála után különbözőképpen alakult. Volt amelyikük férje kivégzését meghallva összeesett és meghalt (Knésic Károlyné), de többen hosszú évtizedekkel túlélték férjüket (Lahner Györgyné, Leiningen-Westerburg Károlyné, Vécsey Károlyné). A legtovább Damjanich Jánosné élt, aki kereken hatvan évvel férje halála után hunyt el… Most kezdődő sorozatunkban rájuk emlékezünk. Mindennap egy-egy özvegyre, egészen október 6-ig, az aradi tábornokok kivégzésének évfordulójáig. Szigeti Márta

Csirkés ételek cukorbetegeknek, fogyózóknak is

Sajtos parajjal töltött csirkemell (4 adag)
Elkészítési idő: 30 perc



Sárgarépával töltött csirkecomb (4 adag)
Elkészítési idő: 20 perc



Zöldséges csirkemáj (4 adag)
Elkészítési idő: 30 perc


Csirkemell almás káposztával (4 adag)
Elkészítési idő: 40 perc



Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Rahó 7/7

 A főutcán sétálva a magasban egy táblát vehetünk észre, jelzi, merre található a Tisza.

 A ház falán két szomorú tábla utal az orosz-ukrán háborúra.

Nekünk baljós tábla emlékezik meg Masarykról, aki még a II. világháború közben Londonból Moszkvába repült, és felajánlotta Sztálinnak Kárpátalját annak fejében, hogy a fasiszta Szlovákiát ne tekintsék háborús bűnösnek, valamint a Felvidéket csatolják újra Csehországhoz, és Magyarországtól Pozsonynál öt falut csatoljanak az újra összetákolásra kerülő Csehszlovákiához. Néhány érdekesség: Masaryk könnyen adta a másét, ugyanis ebben az időben Kárpátalja Magyarország szerves részét alkotta, valamint a trianoni békediktátum (1920. június 4.) előtt ezer évig szintén a Magyar Királyság megbonthatatlan része volt. A Kárpátalján élő ruszin és magyar nemzetiségű lakosság egyáltalán nem akart a Szovjetunió része lenni - de őket nem kérdezte meg senki. Így a párizsi békediktátum (1947. február 10.) Kárpátalját már a Szovjetunió területeként írja. A sors fintora, hogy a Szovjet Birodalom szétesése után Ukrajna örökölte, ki tudja milyen jogon, ugyanis a történelem folyamán soha nem volt Ukrajna része, valamint sem a 800 ezer ruszin (külön szláv népcsoport, amelyik közelebb áll az oroszhoz, mint az ukránhoz), sem a 200 ezer magyar, sem az 50 ezer román nem ukrán.

A görög katolikus egyházat 1949-ben betiltották a Szovjetunió területén. Ukrajna megalakulása után, 1989-től azonban újjászerveződtek. Szűzanya Mennybevitele-templomuk 1792-ben épült, és a főutcával párhuzamos Sevcsenki utcában található







 (A képeket 2016. szeptemberében készítettem.)