2024. szeptember 28., szombat

Cukorbetegeknek, fogyózóknak receptek


Tökfőzelék (4 adag)
Elkészítési idő: 30 perc



Burgonyasaláta (4 adag)
Elkészítési idő: 10 perc




Grapefruit kehely (4 adag)
Elkészítési idő: 20 perc




Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Nyilas

Nyilas (ukránul Розтоки (Roztoki)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban. A Fehér-Tisza völgyének kapuja.

Fekvése

Rahótol keletre 7 km-re, a Fehér-Tisza völgyében fekszik.

Nevének eredete

A Rosztoka helységnév ruszin víznévi eredetű. A pataknév a ruszin-ukrán „pостока~pозтока” két ágra oszló vagy két ág egyesüléséből keletkező vízfolyás, elágazás, útelágazás főnévből származik. A magyar Nyilas a helységnévrendezés során, 1904-ben jött létre hivatalos úton, a szláv névvel nincs kapcsolatban (nyilas: „a közös szántóföldekből nyíl szerinti osztással (nyílhúzással, nyílvetéssel) egy-egy gazdára jutó földdarab, osztályrész”). A hivatalos ukrán Розтоки többes számú forma.

Története

  • 895-1920 – Magyarország része
  • 1920-1938/1939 – Csehszlovákia része
  • 1938/1939-1944 – Magyarország része
  • 1944-1945 – Csehszlovákia része és szovjet megszállás
  • 1945-1991 – Szovjetunió része (USZSZK)
  • 1991-től – Ukrajna része
Nevét 1898-ban Rosztik néven említették. Későbbi névváltozatai: 1907-ben, 1913-ban és 1918-ban Nyilas, 1925-ben Novoszelica, Roztoky, 1944-ben Nyilas, Ростокъ, 1983-ban Розтоки, Ростоки.
A falu régebben Rahó külterületi lakott helye volt.

Nevezetessége

Görög katolikus templom

TÍZ ÉVE ÍRTAM - Tihanyi pillanatképek - Minden eladó

Vajon mennyibe kerülhet? Két szobás panell lakásért elcseréli-e?

Ahol 10 gramm paprika 10 gramm aranyat ér

Minden olyan szép
Üres boltok, üres vendéglők (2012. szeptember 25-én)

2024. szeptember 26., csütörtök

Dessewffy Arisztidné Szinyei Merse Emma

Eperjesen ismerkedett meg Dessewffy Arisztiddal. Emma ott lakott, Dessewffy pedig ott állomásozott ezredével. A deli termetű, klasszikusan szabályos arcú, gyönyörű gesztenyebarna hajú, hófehér arcbőrű, amellett vidám, jó társalkodó lány elbűvölte Dessewffyt, aki hamarosan megkérte a kezét, és 1849 júniusában – a harcok tetőfokán – tele optimizmussal eljegyezték egymást. Június 4-én volt a megyeházán a hatalmas eljegyzési vacsora, másnap a helyi fürdőben pedig a fergeteges táncmulatság, amelyen a vőlegény tiszttársai és barátai is részt vettek. Azonban még szinte fülükben zengett az eljegyzési muzsika, amikor megérkezett a rossz hír, hogy az orosz hadsereg közeledése miatt ki kell üríteni Eperjest. A frissen kinevezett tábornok a Szinyei családot az osztrákoktól felszabadított Pestre menekítette, és július 5-én a lipótvárosi plébániatemplomban a fiatalok megtartották az esküvőjüket. Sajnos, ez már nem volt olyan vidám esemény, mint az eljegyzési táncmulatság, mert a férjnek a szertartás befejezése után azonnal vissza kellett indulnia a táborba, és legközelebb már csak szeptemberben láthatta viszont fiatal feleségét az aradi cellájában. A tábornok, akinek lehetősége lett volna hadosztályát Törökországba vezetni, elsősorban felesége miatt maradt itthon, és nyilván nem erre számított. A fiatalasszony, amikor csak lehetett, látogatta férjét, és gazdagon ellátta élelemmel, hogy a bajtársainak is tudjon adni belőle. Dessewffy Arisztid a siralomházban megkérte a szintén rab Máriássy János ezredest – birtokszomszédját és jó barátját – , hogy viselje gondját a feleségének. A kivégzés előtt a vele imádkozó papnak azt mondta: ,,Nekem a halál semmi, sok ezer halál lebegett körülöttem a csatában, csak nőmtől megválni, kit oly nagyon szeretek, ez fájdalmas”. 
      A kivégzés után az özvegy mindent megtett annak érdekében, hogy megszerezze férje holttestét. Ez 1850-ben, az őrök megveszegetése árán sikerült is neki. Dessewffy Arisztid holtteste azóta Margonyán a család sírboltjukban nyugszik, és a felvidéki magyarok zarándokhelye. Szinyei Merse Emma (Szinyei Merse Pál festő nagynénje) további élete viszonylag jól alakult. Miután Máriássy ezredest bár először halálra ítélték, ítéletét 18 évi vasban történő várfogságra enyhítették, amelyből ,,csak” nyolc évet kellett leülnie, kiszabadulása után egy évvel feleségül vette Emmát, és a jó barát a szeretett feleséggel együtt ápolta Dessewffy Arisztid emlékét. Szigeti Márta

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Barnabás

 
Barnabás (ukránul: Костилівка/Kosztilivka) község 
Ukrajnában, Kárpátalja Rahói járásában.

Fekvése:

A Tiszakanyart elhagyva Terebesfejérpatak és Rahó között félúton találjuk a falut. Társtelepülése a közeli Kiscserjés (Vilhovatij).

Története:

Lakóinak száma(2003): 3011 fő.
A falutól délkeletre található 1733 m-es Barnabás-hegyben vasércet bányásznak. A településen fafeldolgozó üzem működik.

Nevezetességei:

Pravoszláv templom
Az út mellől kiválóan látszik, egy domb tetejére épült, egy régi temetőbe. A panorámáért érdemes felmászni.



Kárpáti Bioszfére Rezervátum pisztrángtenyésztő-telepe a falu közelében található, amely engedéllyel megtekinthető.

2024. szeptember 25., szerda

Damjanich Jánosné Csernovics Emilia

,, Hazám női közt tiszteletemben legmagasabban áll” Az aradi vértanúk özvegyei közül elsőnek Damjanich Jánosné Csernovics Emíliára emlékezünk, aki férjéhez hasonlóan szerb származású volt, de mindketten magyarnak tartották magukat. Szerelmük sokáig beteljesületlennek tűnt, mert Emília anyja ellenezte a házasságot a vidám, nagyhangú, kicsapongó, költekező Damjanich János századossal. 1845-ben tudták eljegyezni egymást, és a házassági engedély késése miatt csak 1847 augusztusában tudtak összeházasodni. Temesváron telepedtek le. Damjanich hadosztályparancsnoka – későbbi hóhéra – Haynau volt, aki többször vendégeskedett náluk, 1848 áprilisában mégis az itáliai harctérre vezényelte bosszúból, mert Damjanich kiállt az alkotmányos átalakulás mellett. A lobbanékony természetű Damjanich gyengéd levelekkel vigasztalta otthon maradt feleségét: ,,Nem mindenki hal meg, aki harctérre megy, és tudod, hogy nekem 120 évig kell élnem” – írta neki. Hazatérve a szabadságharc egyik legvitézebb tábornoka lett. 
     A harc végén, az osztrák fogságban Emília rendszeresen látogatta a férjét, és szeretetén kívül ellátta borral, étellel, könyvekkel, ruhával, megígérve, hogy minden körülmények között erős marad. A tábornok a kivégzését megelőző este így imádkozott: ,,Mindenség Ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban. Adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és mint férfiú állhassam ki…. Oltalmazd meg Mindenható az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől… Adj erőt, óh Atyám az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét, hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni.” 
     A kivégzés után Damjanich testét egy rokon megszerezte a hóhértól, és a saját birtokán temette el. Damjanichné eleinte teljesen elzárkózott a világtól, de egy baráti házaspár hatására viszonylag rövid idő múlva új hivatást keresett magának: a hasonló sorsú asszonyok és honvédárvák vigasztalását, segítését. Az 1850-es évek elején Makón élt édesanyjával valamint Lahnernéval, és kézimunkák készítéséből tartották el magukat. De már az évtized végén megkezdte a szabadságharc árváinak segítését, a kivégzettek jeltelen sírjának megjelölését, gondozását, október 6-án gyászmise mondatását a pesti ferencesek templomában. Batthyány grófnéval együtt – akinek férjét gróf Batthyány Lajost ugyancsak 1849. október 6-án végezték ki Pesten – megalapította a Magyar Gazdaasszonyok Egyesületét. Pénzt gyűjtöttek a rászorulóknak, és országos hírű jótékonysági szervezetet, árvaházat nyitottak. Kossuth Lajos Turinból (Torinóból) többször küldte üdvözletét, sőt egy önarcképet is küldött: ,,A hős Damjanich János tábornok özvegyének, aki hazám női közt tiszteletemben a legmagasabban áll, emlékül.” Damjanichné élete végéig köztiszteletben álló asszony volt. Sok fájdalma és szenvedése ellenére mosolya és jóságos természete beragyogta környezetét. Kilencvenéves korában hunyt el. Hatvan évvel élte túl a férjét. Szigeti Márta<

2024. szeptember 24., kedd

Az aradi vértanúk özvegyei

Az aradi vértanúkat haláluktól fogva általános tisztelet övezi. Minden évben szomorúan emlékezünk 1849. október 6-ra, a 13 aradi vértanú kivégzésének napjára. Özveggyé vált feleségeikről viszont alig tudunk valamit, pedig ők álltak férjeik mellett, ők bátorították, segítették őket egészen halálukig, és ők őrizték emléküket hosszú évtizedeken keresztül olykor egészen méltatlan körülmények között. A 13 tábornok közül kilencen voltak nősek (Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Knézic Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Vécsey Károly); ketten nőtlenek (Aulich József, Török Ignác); egyikük özvegy (Kiss Ernő); egy másikuk még csak vőlegény (Nagysándor József). Mindössze egy tábornok élt már több mint húsz éve együtt a feleségével (Schweidel József), a többiek valamennyien az 1840-es években kötöttek házasságot, így egészen fiatal házasok voltak, maguknál rendszerint sokkal fiatalabb feleséggel. Egy volt közöttük, aki öt árvát hagyott maga után (Schwedel József), a többiek kevesebbet. Volt közülük, akinek nem volt még gyermeke, de nem is nagyon lehetett, hiszen Dessewffy Arisztid a templomi szertartás befejezése után azonnal visszament a frontra, és következőleg már csak az aradi vár cellájában találkozott feleségével, Vécsey Károly pedig 1949 nyarán kötött házasságot. 
     Az asszonyok sorsa férjük halála után különbözőképpen alakult. Volt amelyikük férje kivégzését meghallva összeesett és meghalt (Knésic Károlyné), de többen hosszú évtizedekkel túlélték férjüket (Lahner Györgyné, Leiningen-Westerburg Károlyné, Vécsey Károlyné). A legtovább Damjanich Jánosné élt, aki kereken hatvan évvel férje halála után hunyt el… Most kezdődő sorozatunkban rájuk emlékezünk. Mindennap egy-egy özvegyre, egészen október 6-ig, az aradi tábornokok kivégzésének évfordulójáig. Szigeti Márta

Csirkés ételek cukorbetegeknek, fogyózóknak is

Sajtos parajjal töltött csirkemell (4 adag)
Elkészítési idő: 30 perc



Sárgarépával töltött csirkecomb (4 adag)
Elkészítési idő: 20 perc



Zöldséges csirkemáj (4 adag)
Elkészítési idő: 30 perc


Csirkemell almás káposztával (4 adag)
Elkészítési idő: 40 perc



2024. szeptember 23., hétfő

Egy nyugdíjas házaspár ingyen szórakozásaiból

           "Egyszer a feleségemmel bementünk a városba, és bepillantottunk egy kis üzletbe. Öt percet sem voltunk benn, és kijövetelkor láttuk ám, hogy egy közterület fenntartó írja vadul a büntető cédulát. Már éppen rakta volna bele a kis kék zacskóba, amikor odaértünk, és megszólítottam: "Ne szívass már, köcsög, mi lenne, ha egyszer tekintettel lennél egy idős állampolgárra is...
- de csak szerelte be az ablaktörlő alá az üzenetét. Akkor lerohadtfasiztáztam, mire lila lett a feje, és írt még egy feljelentést, hogy a gumik is kopottak. Még le is fényképezte őket.
Ezután szarjankónak neveztem. A feje még lilább lett, a másik üzenetet is beerőltette az ablaktörlő alá, és elkezdett írni egy harmadikat, a fene tudja miről.
Akkor lebuzispicliztem. És ez így ment vagy húsz percig. A közterületes feje egyre lilult, a kék borítékok egyre szaporodtak.
          Mindez egyáltalán nem zavart engem és a feleségemet. Mi ugyanis busszal jöttünk be a városba. Minden napra kitalálunk valami izgi kis kalandot, hogy ne teljenek annyira unalmasan a napjaink.
Nagyon fontos ez a mi korunkban."

És néhány anyósvicc