Szulejmán szultán hatalmas serege 200 ágyúval kezdte meg a vár ostromát augusztus 7-én. Szeptember 7-re a vár védhetetlenné vált, Zrínyi Miklós megnyitotta a várkaput és megmaradt katonáival a török seregre rontott, hősi halált haltak. Az ostrom végét az idős szultán nem érte meg, előtte két nappal (szeptember 5-én) meghalt, az utolsó napokban holttestét időnként kitették a sátra mellé, így titkolva halálát a sereg elől, nehogy abbahagyja az ostromot.
Az oszmán-törökök 1556. szeptember 7-én foglalták el a várat. Szulejmán szívét és belső részeit a közelben temették el. A törökök által épített márvány mauzóleum helyét nem tudjuk pontosan. 1994-ben - a Török Köztársaság kezdeményezésére és anyagi támogatásával - a szultán születésének 500. évfordulóján a sátrának a helyén épült a Magyar-Török Barátság Parkja:
A dupla szobor Metin Jurdanur alkotása
A fenti kép néhány évvel ezelőtt készült, a többi 2014. októberében.
Szulejmán 1520-ban került a birodalom élére és uralkodott 1566-ig, Szigetvárnál bekövetkezett haláláig. A török állam az ő uralma alatt ért hatalma tetőpontjára. I. Ferenc francia királlyal szövetségben a Habsburgok hatalmának megdöntésére törekedett, amikor Bécs ellen háromszor, Magyarországra hétszer vezette személyesen seregeit. Kiváló államférfi, művelt, több nyelven beszélő, költői tehetséggel is megáldott nagy hadvezér és diplomata volt. A világ legjelentősebb jogalkotói között tartják számon, nem véletlenül kapta a "törvényhozó"melléknevet.
(Nagy) Szulejmán jelképes sírja. Testét bebalzsamozva a részére emelt isztambuli dzsámi díszes türbéjébe vitték.
Evlia Cselebi török utazó leírásából tudjuk, hogy Szulejmán szultán itteni sírhelye márványból készült. Említi, hogy az 1664-es téli hadjárat alkalmával Zrínyi, a költő katonái a türbét védő erősséget felégették, de tiszteletben tartották a sírhelyet, amely addigra jelentős mohamedán zarándokhellyé vált. A pompás türbét 1693-ban egy osztrák katonatiszt romboltatta le.
A park melletti ivókutat burkoló márvány és csempe is Törökországból származik.
