Biciklizés a humor tükrében

Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhely - fűbúcsú napja: aug. 15.

A hagyomány szerint 1091–ben a Szent Lászlót üldöző kunok egy völgybe szorították a királyt, aki egy szakadék fölé ért, de onnan reménytelen volt a továbbjutás. Ekkor lovával átugratta a szakadékot és a legenda szerint a patkószegek nyomán forrásvíz fakadt, mégpedig gyógyító forrás……

Balogh Antal remete templomépítésbe kezdett annál a forrásnál, melyet egy legenda szerint egy néma fiú talált. Az alapozás elkezdése után az Almásy család támogatásával épült fel a templom 1758–63 között.
          XI. Kelemen pápa már 1710-től búcsújáróhelynek nyilvánította (pedig akkor még csak kápolna volt itt), majd VI. Piusz pápa megerősítette. Ebben a kápolnában volt az a kegyszobor, amely ma is a templomhoz tartozik.

         VI. Pál pápa Bazilika Minor rangot adott a templomnak 1970-ben.

          2006-ban Erdő Péter bíboros Nemzeti Kegyhelynek nyilvánította. Nógrád megyében, a Váci Egyházmegye területén található. A főbúcsú napja augusztus 15-én, Nagyboldogasszony, Mária mennybevétele napján van.

Néhány tréfás kérdés

Mondj egy téli zöldséget!

- Síparadicsom...

Ki követi el a legtöbb összeadási hibát?

- Az anyakönyvvezető.

Mit mond a kéményseprő a tükör előtt?

- Koromhoz képest elég jól nézek ki.

Mire jön rá a börtönben a rab?

- Arra, hogy nem ő van bezárva, hanem az ajtó.

Hány biztos bolt van manapság?

- Kettő. Az égbolt és a sírbolt.

Mit csinál az okos asszony , ha a fűnyíró nem működik?

- Nem ad neki vacsorát.

Mikor mondja a kínai, hogy jó napot?

- Amikor megtanul magyarul.

Miért süt a Nap?

- Mert nem tud főzni.

Hogyan készítik a tejport?

- Nem adnak inni a tehénnek.

Honnan tudják az indiánok, hogy kiszáradt a folyó?

- Porzik utánuk a kenu.

Miért van az, hogy előbb látjuk a villámot és aztán halljuk a dörgést ?

-Mert

-Mert a szemünk előrébb van mint a fülünk.

Tippek háziasszonyoknak

A Rákóczi-szabadságharc fordulópontja - 1704. augusztus 13.

Marlborough hercege aláírja a parancsot Blindheimnél (Robert Alexander Hillingford olajfestménye)

A höchstädti csata és hatása

Az 1700-as esztendőben elhunyt II. Károly (ur. 1665-1700), a Habsburgok spanyol ágának utolsó királya. A szövevényes rokoni kapcsolatoknak köszönhetően XIV. Lajos francia király (ur. 1643-1715) és I. Lipót német-római császár (ur. 1657-1705) és magyar király egyaránt igényt támasztott az ibériai ország trónjára.  A fegyverek vették át a szót, és a kontinentális Európa nagyhatalmai két szövetségi rendszerbe tömörültek. Franciaország elsősorban a császári hatalom növekedésére féltékeny bajor választófejedelemre támaszkodhatott, míg a Habsburgok a Bourbon-hódítás ellen küzdő Hollandia és az európai egyensúlyt féltő Nagy-Britannia támogatására számíthattak. A háború első évei kedvezőtlenül alakultak Lipót számára, ugyanis XIV. Lajos, miközben komoly erőkkel támadt Németalföldre, Észak-Itáliában és a német területeken is kelet felé nyomult. Időközben Magyarországon – 1703-ban – Rákóczi Ferenc is kibontotta a kuruc szabadságharc zászlóit, így Bécset szinte minden oldalról ellenség vette körül.

A höchstädti csatában a John Churchill Duke of Marlborough és Savoyai Jenő hercegek vezette szövetséges osztrák-angol-holland erők megsemmisítő vereséget mértek a Camille de Tallard marsall és Miksa Emánuel bajor választó által irányított francia-bajor csapatokra. A csata után megfordult a háború menete, a harcok ezek után Franciaország földjére terelődtek. A győzők 12 000, a francia-bajor hadak 28 000 halottat veszítettek. Ez volt XIV. Lajos hadainak első súlyosabb veresége, ami a spanyol örökösödési háborúra jelentékeny hatást gyakorolt. A höchstädti fiaskóval kudarcba fulladt XIV. Lajos azon haditerve, hogy Itáliából és német területről előretörő seregei segítségével békére kényszerítse a Habsburg Birodalmat. A hadiszerencse megfordult, a Habsburg-párti szövetségesek hadai átlépték a francia határt, és a Bourbon uralkodó hamarosan saját országának védelmére kényszerült.

1703–1704-ben úgy tűnt, a második kuruc szabadságharc eredményes lehet,  azonban a magyar törekvések sorsa alapvetően nem a magyarországi hadszíntéren dőlt el. A höchstädti csata alapvetően meghatározta a Rákóczi-szabadságharc kimenetelét is, mivel a Bécset fenyegető invázió elhárítása után Lipót – a kurucok visszaszorítására – mind nagyobb erőt tudott átcsoportosítani keletre. Ezzel lényegében eldőlt, hogy Magyarországot fegyverrel nem lehet kiszakítani a Habsburg Birodalomból, s a harcot ezután csakis a politikai kompromisszum érdekében érdemes folytatni. Szövetségesei veresége nagyon megdöbbentette Rákóczit. Eddig a magyar-bajor egyesülést tartotta a szabadságharc külpolitikai alapjának. Érezte, most már magára maradt. A franciák terveiben a magyar hadszíntér eddig sem játszott döntő szerepet, de a továbbiakban már csak azért volt Rákóczira és nemzeti mozgalmára szükségük, hogy a császári csapatok egy részét elvonja a nyugati hadszíntérről.

A francia-bajor anyagi veszteség is jelentős volt. A szövetségesek kezére jutott 90 gyalogsági és 45 lovassági zászló, 17 pár üstdob, 40 ágyú, 2 hajóhíd, 18 átkelőhajó, 9600 sátor, 5400 megrakott élelemszállító társzekér, Tallard marsall hadseregének hadipénztára, a marsall tábori irodája és tábori gyógyszertára, végül a kor szokása szerint a hadakat kísérő 34 tábori örömkocsi a lányokkal. (Forrás: Wikipedia, Magyar Huszár, RUBICONLINE)

Közlekedési humor

Aszaljunk szilvát! - megéri!

Az utóbbi években egyre többet hallani a sejtkárosító szabad gyökökről, illetve az antioxidáns hatású gyümölcsökről. Táplálkozástudományi professzorok ezidáig úgy vélték, hogy az erdei gyümölcsök rendelkeznek a legnagyobb szabadgyök-semlegesítõ hatással, azonban a legfrissebb kutatásokból kiderült, hogy az aszalt szilva jóval nagyobb antioxidáns dózissal rendelkezik. Ezért immunrendszerünk erősítése érdekében a téli és a tavaszi idõszakban különösen ajánlott aszalt szilvát fogyasztani.

Egyetlen aszalt szilva több ásványi anyagot és vitamint tartalmaz, mint például egy maréknyi áfonya, ami antioxidánsokban szintén gazdag. Vas, kalcium, szelén, A-, B-, és C-vitamin tartalmának köszönhetően óvja a sejteket, védelmet nyújt a daganatos-, a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen, és az idegrendszert is erősíti. Változó korba lépő nőknek is ajánlott, mivel segít visszafordítani a menopauza miatt kialakult csontritkulás folyamatát.
            Táplálkozáskutatók szerint az aszalt szilva kiváló immunrendszer-erősítő, ráadásul az áfonyával ellentétben könnyebben beszerezhető. Szakértők szerint az egészség védelme és az immunrendszer erősítése érdekében naponta három aszalt szilvát fogyasszunk. További pozitívumai: hashajtó, vizelethajtó, szabályozza az emésztést, ugyanakkor rostban is rendkívül gazdag.

 Fogyasztásával egyedül a cukorbetegeknek kell óvatosabban bánni, mivel magas cukortartalommal rendelkezik. 100 g aszalt szilva, 300 kalóriát tartalmaz!

Elefántok világnapjára