Ki az igazi maffiózó?

Elutazik az ukrán maffiavezér az olaszhoz tapasztalatcserére. Fekete limuzin várja a repülőtéren Rómában.
   A villa kertjében beszélgetnek. Dicsekszik az olasz: nekem a dédapám még csak egy egyszerű maffiózó volt, de a nagyapám már kis csoportot vezetett, az apámé volt már az egész város, én meg már 70 év múlva az egész tartomány maffiavezére vagyok. Nálatok hogy volt ez?
-A kommunizmusban nem tűrték az alvilágot, maguk a kommunisták csinálták államilag. Mi csak 25 éve kezdtük, majd a dédunokám nekem is dicsekedhet a nagy múltjával.
Kérdezi az olasz az ukránt:
- Van négyemeletes házad?
- Nincs!
- Akkor te még nem is vagy igazi maffiózó, majd 35 év múlva lesz!
Koccintanak!
Ismét érdeklődik az olasz:
- Van fekete limuzinod?
- Nincs!
- Akkor te még tényleg nem is vagy igazi maffiózó, majd 35 év múlva ez is lesz!
Újra koccintanak!
Jön az újabb kérdés:
- És van ujjnyi vastag arany nyakláncod, mint nekem itt a nyakamban?
- Az sincs! - jön a válasz.
- Akkor neked még tényleg fejlődnöd kell, hogy igazi maffiózó legyél! - mondja lekicsinylően az olasz.
          Visszarepül az ukrán, a vezérkar várja Kijevben a repülőtéren. Hazaérnek, körbeülik az asztalt, koccintanak. - Mit tanult főnök Rómában? - kérdi az alvezér
A vezér feláll és dörgő hangon kiadja a parancsokat:
- A hat emeletből kettőt lerobbantani, a helikoptereket eladni, helyettük két limuzint venni, a kutyáról meg vegyétek le azt a négy méteres arany láncot, mától én fogom hordani!

Megszívlelendő mondások

Emlékezzünk Arany Jánosra - Nagykőrös, 2024. október 22.

 Mindenkit szeretettel várunk.

Csirkés palacsinta

Hozzávalók

-    -12 sós palacsinta 
- -1 kg csirkemellfilé 
- -3 dkg vaj 
- -1 fej vöröshagyma 
- -1,5 dl húsleves (leveskockából) 
- -1 dl fehérbor 
- -2 tojássárgája, -2 dl tejföl 
- -2 evőkanál finomra vágott petrezselyem 
- -3 dkg reszelt parmezán sajt 
  -őrölt bors, -só

Elkészítés

            A vajat felolvasztjuk, és megfonnyasztjuk benne a finomra vágott hagymát. Beletesszük a csirkehúst, sózzuk, borsozzuk. Megpirítjuk a húst, felöntjük a húslevessel meg a borral, befedjük, és puhára főzzük. A húst kiszedjük, amikor kihűlt, kis kockákra vágjuk, visszatesszük a főzőlébe, és felmelegítjük. Közben a tojássárgákat a tejföllel egy lábasban összekeverjük, adunk hozzá egy keveset a főzőléből, és állandóan kevergetve, kislángon besűrítjük. A mártásból másfél decit félreteszünk, a maradékot összekeverjük a petrezselyemmel és a csirkehússal. A palacsintákra rákenjük a csirkés tölteléket, majd feltekerjük, és kivajazott sütőtálba tesszük. A félretett mártással befedjük, meghintjük reszelt sajttal, és 30 percre közepesen meleg sütőbe toljuk. Petrezselyemmel meghintve tálaljuk.

Dugonics András: Etelka c. regényéről

Dugonics András fő irodalmi alkotásának a kortársak által nagyra értékelt, ám az utókor által elfeledett Etelka tekinthető. Három változata ismert, 1788-ból, 1791-ből és 1805-ből. Az első kettő eltérései jelzik az író koncepciójának kisebb változásait, a stiláris finomításokkal is hangsúlyosabbá tett mondanivalót. A harmadik abban különbözik az előző kettőtől, hogy szögedi nyelvjárásban szólal meg.

A mű, melyet lábjegyzetek sokasága kísér, különös elegye a regénynek és a tudományos igényű történelmi tanulmánynak, így alkotván egy rendkívül eredeti irodalmi műfajt. A mű a honfoglalás és államalapítás közötti időben játszódik, de a hun–magyar őstörténet korábbi szakaszaiba is visszanyúlik. Dugonics András célja az volt, hogy megmutathassa „Régi Magyarainknak Nap-keleti eredeteket…” 

Dominálnak benne a leíró részek, melyek a honfoglalás kori magyarság szokásaival, életmódjával, magánéletével foglalkoznak. Olyan magyarságképet állít olvasói elé, amelynek alapja a nyelvi, kulturális közösség.

Az Etelka számtalan különlegessége közül elsőként ötlik szemünkbe a Honnyaim! című előszó. Ebben Dugonics jellemzi főhősét, Etelkát, dicsőíti eleink dicső tetteit, majd magyarságát, haza- és nyelvszeretetét hangsúlyozza, felsorolja művének forrásait, és utalást tesz a könyvben található jegyzetekre is. Az előszó hatásosan vezeti be a könyv rendkívüli újdonságait. Újdonság a műfaja – regény, az újdonság erejével hatnak felhasznált forrásai – Anonymus, Bölcs Leó, Bíborbanszületett Konstantín művei mind a 18. században bukkantak föl a feledés homályából, valamint újdonságszámba megy az is, hogy a szerző a legújabb történeti és nyelvészeti szakirodalmat használja – többek közt Pray György, Bél Mátyás nevét és művét idézi. Teszi mindezt meghökkentően eredeti, ugyanakkor archaizáló, ékes és míves magyar nyelven.

(Forrás: Rénhírek, Wikipedia)

Benedekné Virág Katalin blogjából:

December 16. Etelka névnap. (magyar-irodalmi)

Dugonics András névalkotása az Etele férfinévből.

Feladata az önelfogadás és a kapcsolatok építése és segítése. Törekszik békességben élni a szomszédsággal, a világgal. Szüksége van hitre és bizalomra, akkor képes kiteljesedni. Azonban sikertelenség esetén illúziókba menekül. Bátorsággal kell szembenéznie a nehézségekkel, mert a tudásával képes ezeket megoldani. Személyiségével hatást gyakorolhat a környezetében élőkre, és egymást támogathatják. Ez lehet jellemző házasságára is. Csak együtt és egymásért élhetnek, ha boldogok akarnak lenni. Figyeli környezetének reakcióját. Túlzott érzékenysége miatt bolhából elefántot csinál. Csapdája az  illúziók kergetése lehet, amely csalódásokhoz és pszichés labilitáshoz vezethet.

Néhány nevezetes Etelka:

§    Csapó Etelke, Petőfi Sándor szerelme

§    Görgey Etelka műfordító, teológus, hebraista, református lelkész

§    Hory Etelka írónő, a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtője

§    Judik Etel – színésznő, Karinthy Frigyes első felesége

§    Simon Mária Etelka iskolanővér, vértanú

§    Szapáry Etelka gróf Andrássy Károly felesége

§                    Etelka volt a neve a az Osztrák-Magyar Monarchia egyetlen tankhajójának is az 1890-es években, amely a Fiumében épített (1883) olajfinomítóba szállította a kőolajat.

–Az 1990-es évek névadásában az Etelka név ritka, az Eta és Etel pedig egészen szórványos név volt, a 2000-es években pedig nem szerepelnek a 100 leggyakrabban adott női nevek között.

Deák Ferenc születésnapjára - - - - - 1803. október 17.

Deák Ferenc (Söjtör, 1803. október 17.-Budapest, 1876. január 28.) államférfi, politikus, országgyűlési képviselő, „a haza bölcse”, „a nemzet prókátora”.

Tekintélyes régi nemesi család hetedik gyermekeként született a Válicka-patak menti Söjtör községben, ahol akkor a család egyik komoly birtokának a központja volt. (A másik központ a 19. század elején Kehida és környéke.)

Családja Zsitkócról (ma: Szlovéniában található) származott. Édesanyja, Sibrik Erzsébet belehalt a szülésbe. Mivel az apa nem tudta elviselni a „gyilkos” gyermek látványát, a csecsemő Zalatárnokra nagybátyjához, Deák Józsefhez került. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a zalatárnoki család is épp ez idő tájt várt gyereket, és a szolgálónép között is akadt egy szoptatós dajka. 1808-ban édesapja, id. Deák Ferenc is meghalt. Az árvát ezután testvérei – Antal, Jozefa és Klára – vették magukhoz.

Személyisége

Árva gyerekként rajongó szeretettel kötődött testvéreihez. A kötődést erősítette agglegény volta is. Testes, nehézkes fiú és férfi volt. Saját véleménye szerint „a szenvedély nálam az, amit úri társaságban kényelmességnek neveznek, amit a keresztyén anyaszentegyház a hét főbűnök közé sorolt, aminek valóságos magyar neve: restség.”^. Kitűnt nagy testi erejével: a pozsonyi diétán csak Wesselényi Miklós báró volt erősebb.

Kedvenc időtöltése az olvasás, séta, faragás volt. Írása nehézkes, rendetlen volt, amit azonban kivételes emlékezőképessége ellensúlyozott. Jó humorú társalgó, ízes adomáit, történeteit kiválóan adta elő, nevetésre fakasztva hallgatóságát. Maga ritkán nevetett hangosan. Pulszky Ferenc így emlékezett a Deákkal való első találkozásra: „...hidegnek találtam, láttam ugyan, hogy ő az ellenzék feje, de Kölcsey volt annak a szíve.”

Elszakíthatatlan barátság fűzte Vörösmarty Mihályhoz, akit a legnagyobb magyar költőnek tartott. A reformkor több nagy alakjához képest nem volt világlátott ember, de provinciális sem: olvasmányélményei révén ismerkedett meg a tágabb világgal. Latinul és németül tudott.

Öregkorában sok örömet okozott neki Vörösmarty árvája, Anna (akit ő nevelt fel), valamint az állatkertben egy Kristóf nevű medve. Szívbaja mindjobban kifejlődött, élete vége felé már a nyarakat is kénytelen volt Pesten tölteni. Hosszú szenvedés után, 1876. január 28-án éjjeli 11 órakor halt meg, élete 73. évében. Temetése királyi pompával ment végbe február 3-án délelőtt 11 órakor, az egész nemzet gyászolta nagy fiát. Holtteste fölé mauzóleumot állított a nemzeti kegyelet, a Duna partján pedig 1887-ben szobrot emeltek emlékének. Az országban nagyon sok szobor, tér-, utcanév, közintézmény, civil szervezet viseli a nevét.

Érdekességek róla

Vörösmarty Mihály halála előtt Deákot kérte fel gyermekei, Béla, Ilona és Erzsébet gyámjának. Deák közadakozást szervezett az árvák számára, de miután a cenzúra megtiltotta a felhívás közzétételét, 800 magánlevelet írt, és így néhány hónap alatt százezer forintnál is többet gyűjtött össze, ami akkor tekintélyes összegnek számított. Ilona barátja fiához, Széll Kálmán későbbi miniszterelnökhöz ment feleségül.

Deák naponta öt forintot osztogatott szét a város koldusai közt, az egy forintos bankjegyeket sétái előtt zsebébe hajtogatta.

Nem fogaton, hanem a korabeli tömegközlekedéssel, az omnibusszal utazott a városban. (Forrás: Wikipedia; Miskolci szobrát Gárdos Aladár alkotta)

Még hidegebb napok - október 17.

Kulturált európai ésszel felfoghatatlan, hogy az 1944. október 17-én kezdődött népirtás a 20. század legkevésbé ismert eseményei közé tartozik. Az Európai Unióba törekvő Szerbia végre bocsánatot kért a mintegy negyvenezer magyar áldozatot követelő délvidéki népirtásért, s rehabilitálta a pusztán nemzetiségi alapon háborús bűnösnek nyilvánított, vagyonuktól megfosztott magyarokat.

A szovjet Vörös Hadsereg 1944. október elején fokozatosan vette birtokba a bánsági, bácskai, drávaszögi, szerémségi területeket. Nyomába vonultak a titói kommunista partizán alakulatok. Tito rendeletére 1944. október 17. és 1945. február vége között e területeken bevezették a katonai közigazgatást. Ez idő alatt zajlott le a magyar- és németírtás nagy része Ivan Rukovina tábornok felügyelete alatt. E likvidálásban és kínzásban a hivatalos partizánalakulatok mellett a civil szerb lakosság is részt vett. A mintegy negyvenezer magyar mellett hatvanezer német és valamennyi horvát lakost is megöltek. Csurogon, Zsabján, Mozsoron gyakorlatilag kiirtották a magyar férfi lakosságot.

Körülbelül hatvan tömegsírról tudnak, feltárás eddig alig-alig történt. Néhány példa a tömegsírok keletkezéséről. Csurogon a brutálisan megölt magyarok holttestét a dögtemetőben földelték el. Az 50-es években a tetemeket enyvgyárba vitték, és ott feldolgozták. Péterrévnél leszakadt a Tisza partfala, és amikor a földművesek mentek hazafelé, látták, hogy koponya- meg lábszárcsontok lógnak ki a falból. Kanizsán kóbor kutyák ásták ki a tetemeket.

A szerb partizánok hírhedtek voltak bestiális kínzási, kivégzési módszereikről. Embereket kettéfűrészeltek, karóba húztak, mindössze annyi bűnért, hogy magyarnak vagy németnek születtek, vagy például egy plébánosnak addig ugráltak a hasára egy asztalról, ameddig ki nem jöttek a belei.

Ezek mellett mintegy 200 ezer magyart és németet vittek a 63 Délvidéken felállított gyűjtőtáborba. E táborok abban különböztek más kommunista országok lágereitől, hogy ide elsősorban nemzetiségi alapon zárták be – többnyire családostól – az embereket. Így lett háborús bűnös a két hónapos csecsemő is!

Titóék magyarázata szerint 1944-ben csupán megtorolták az 1942. januári délvidéli razziát. De szó sem volt megtorlásról. A szerbek nemzetiségű alapú népirtást végeztek. A magyar razziában azokat próbálták felelősségre vonni, megbüntetni, akik részt vettek a partizánmozgalomban, és robbantgattak, gyilkoltak, több száz csendőrt és magyar katonát megöltek. A körülbelül 3500 – főként szerb és zsidó – halott közül becslések szerint 80 %-a  – mai szóhasználattal – terrorista volt. Közülük sokan fegyveres harcban estek el, miután a magyar katonák, csendőrök tűzharcban védekeztek a rájuk támadókkal szemben. Néhány jellemző eset: A bevonuló magyar csapatokat egy nő virággal köszöntötte. Amikor egy katona át akarta venni, akkor a nő lelőtte. Elszállásolt katonákat, csendőröket éjszaka a szerb családfő (a felesége, a gyereki segédletével) vasvillával ledöfte.

Lényeges különbség a két rémtett között, hogy Magyarországon – példátlan módon – a második világháború kellős közepén felelősségre vonták a razzia irányítóit. Majd 1945 után Reis István szociáldemokrata igazságügyi-miniszter intézkedésére – a kormány és a parlament tudta nélkül – sok magyar főtisztet, tisztet kiadtak Jugoszláviának, ahol 1946-ban elítélték és kivégezték őket. Magyarország a Hideg napok c. nagyszabású filmben is elismerte a felelősségét, és emléket állított az 1942-es razzia áldozatainak.

          Ezzel szemben szerb részről a kínzások, mészárlások kiötlői, végrehajtói nemzeti hősök lettek, kitüntetéseket kaptak, amiket a mai napig sem vontak vissza.

            2009-ben Sólyom László magyar és Tadics szerb elnök megállapodott, hogy a két ország történészbizottságokat hoz létre az 1944–45 vérengzések kivizsgálására. Kiváló példa Katyn, ahol Sztálin parancsára jóval kevesebb lengyel katonát és civilt öltek meg a szovjet belügyisek, mint ahány ártatlan magyart, németet, horvátot a szerbek, mégis az a nemzetközi emlékezet része lett.

A kenyér világnapjára - október 16.

           A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a KENYÉR VILÁGNAPJA. A világnap célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének – az életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó, fontos energiaforrásnak –, a kenyérnek a jelentőségét. A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják. (Forrás: Jeles napok)

Valamikor régen, az ősidőkben a kenyér nem azt a pékárut jelentette, ami manapság jut eszünkbe e szó hallatán, hanem minden, napi szinten fogyasztott, gabonából készült ételt. Idetartozott a rizskása, de a mesebeli, hamuban sült pogácsa is. Elődeink legelőször pirították, és egészben ették a gabonaszemeket, nem véletlen tehát az olajos, pörkölt magvak napjainkban is oly nagy népszerűsége.

Az első lényegi változás a gabonák mozsárban, majd később kövek között történő zúzása volt, ez tekinthető tulajdonképpen a malom ősének, aztán ahogy a technika fejlődött, az őrlemény is egyre finomabb lett. Eleinte vízben vagy tejben áztatták, és nyersen ették az őrölt gabonát - ez volt a müzli őse, később pedig meg is főzték. Az első étek, ami a mai kenyérhez hasonlítható, az áztatott masszából készült, kövön sütött lepény volt. Innen ered az északi népek száraz kenyere, a zsidó pászka, a pizza, a mi lángosunk, és sok más ma is honos változata.

Az igazi nagy változást aztán az egyiptomi piramisépítések idején kialakult szokás hozta, amikor elkezdték kovászolni, azaz levegősebbé tenni a kenyeret. A kovász elkészítésének - annak összetevőit és folyamatát tekintve igen sok változata létezett. Magyar őseink kifejlesztettek egy egyedülállónak számító, gabonákból főzött és erjesztett, fűszerekkel, zöldségfőzetekkel ízesített fajtát, amit „pár”-nak neveztek. Ez lehetett a napjainkban kapható legújabb, különleges aromájú, vitaminos, egészséges kenyerek eredetije. (Forrás: Házipatika)

Petőfi Sándor: Fekete kenyér

Miért aggódol, lelkem jó anyám,

Hogy kenyeretek barna, e miatt?

Hisz meglehet: ha nincs idehaza,

Tán fehérebb kenyérrel él fiad.

De semmi az! Csak add elém, anyám,

Bármilyen barna is az a kenyér

Itthon sokkal jobb ízü énnekem

A fekete, mint máshol a fehér.

Derkovits Gyula (1894–1934): Éhesek télen (Péküzlet előtt) 1930. (Olaj, tempera, ezüst porfesték, vászon; Szombathelyi Képtár)

A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület és a Toldi Miklós Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium rendezvénye Nagykőrösön az Arany János Kulturális Központban (Fotó: Vincze Miklósné Fricska Erika)

A koffeinfogyasztás lassítja az agyat

            A koffeinfogyasztással kapcsolatos hiedelmet cáfolja egy tudományos kutatás, mely szerint a kávé és az energiaitalok károsítják a fiatalok agyát.

            Általános hiedelem, hogy aki fel akarja frissíteni az agyát vagy próbál kicsit "észhez térni", annak koffeint kell bevinni a szervezetébe. Ez többnyire kávé formájában jut be, ám a mai fiatalok körében a feketénél jóval elterjedtebb az energiaital fogyasztása. Azt már számos kísérlet bebizonyította, hogy ezek túlzott fogyasztása káros hatással van az emberi szervezetre, érrendszeri betegségeket, végső esetben pedig akár maradandó kárt is okozhat a szívünkben. Most azonban egy svájci kutatócsoport arra világított rá, hogy a koffein mértékletes fogyasztása is végzetes hatásokkal járhat.

            Köztudomású, hogy az emlősöknél a nemi éréskor igen nagy szerepe van az alvásnak. Azt is tudjuk, hogy az agy ebben az életszakaszban fejlődik a leggyorsabban. Egy patkányokkal végzett kísérlet pedig azt is kimutatta, hogy ha ebben az időszakban koffeint juttatunk az agyba, akkor a fejlődési folyamatok lelassulnak – számol be az eredményekről a Science Daily.

            A gyerekek és a fiatalok átlagos koffeinfogyasztása az elmúlt 30 év során 70 százalékkal nőtt. És nem is tűnik úgy, hogy ez az emelkedés a közeljövőben megállna, ugyanis az üdítőitalokat gyártó cégek egyik legprosperálóbb üzletága a koffeintartalmú energiaitalok forgalmazása. Ennek a fejlődésnek azonban nem örül mindenki, vannak, akik az energiaital-fogyasztás káros egészségügyi hatásaitól tartanak. A Reto Huber vezette zürichi kutatócsoport patkányokon kísérletezve kimutatta, hogy a nemi érés fázisában levő rágcsálók agyába juttatott, az embernél napi 3-4 csésze kávénak megfelelő koffein mennyisége megzavarja a mély alvást, és megkésett agyfejlődést okoz. Az energiaitalokkal szemben tehát nem árt az óvatosság.

            Az embernél – akárcsak a patkányoknál – a pubertáskor az az időszak, amikor a mély alvás intenzitása és időtartama eléri a csúcspontját, és ezzel párhuzamosan az agyban megerősödő szinapszisok (idegsejtkapcsolatok) is ekkor érik el a legmagasabb szintet. „A gyerekek agya elképesztően rugalmas még annak köszönhetően, hogy rengeteg idegsejtkapcsolat van benne” – magyarázza Huber. „Majd amikor a pubertáskorban az elkezd átalakulni, nagyon sok kapcsolat megszűnik, mások pedig megerősödnek. Ezt tekinthetjük a tanulás idegrendszeri megfelelőjének. Így válik az agy egyre hatékonyabbá és erősebbé. Ez az átalakulás leginkább a mély alvás közben történik.”

            Huber és munkatársai 30 napos patkányoknak különböző mennyiségű koffeint adagoltak öt napon át, majd az agyuk elektromos aktivitását rögzítették. A csupán vizet ivó patkányokhoz képest a koffeint kapó állatok agyában messze több idegsejtkapcsolatot találtak a kísérlet végén. Ez azt jelenti, hogy ezek a patkányok lassabban fejlődtek; a változás azonban nemcsak az agyuk szerkezetét érintette, a viselkedésük is megváltozott. A kutatók azt vették észre, hogy a koffeint fogyasztó patkányok - szemben társaikkal, akik ebben az életkorban a legérdeklődőbbek - félénkek és óvatosak maradtak

            Kamaszkorban az agy nagyon fontos változásokon megy keresztül. Ezért például ebben az időszakban derülhet ki számos mentális betegség. És ugyan az emberi agy sokban különbözik a rágcsálókétól, mégis számos folyamat párhuzamos az agy érése során. Huber és munkatársai arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyermek- és fiatalkori koffeinfogyasztás akár ártalmas is lehet.
(Forrás: Richpoi Hírek)

Fehér bot világnapja - október 15.

Az ENSZ ezt a napot 1969. óta a Vakok Világnapjává nyilvánította.

Szokásomhoz híven humorral oldom fel:

Blődli kérdések, feleletek

Hogy hívják az internetező szerzetest?

–Felhasználó barát.

         

Miért beteg a kispárna?

–Mert huzatot kapott.

                  

Mi a különbség egy kisebb hajó és egy pici cica között?

–Az egyik torpedóromboló, a másik törpedoromboló.

Mivel lehet a fényt hamisítani?

–Fénymásolóval!!!

                  

Mi a különbség a teológus és a geológus között?

–Ég és föld!

                  

Apu, hol van az Alpok?

–Anyádat kérdezd, ő rak el mindent!           

                  

Miért jó a hajléktalan barátnő?

–Bárhol kiteheted.

                  

Hogy nevezik, amikor valakiért tűzbe teszed a kezed?

–Értesülés.

                

A diákok látják, hogy a tanár úr a folyosón sétál és egy vekkert tart a

                  kezében. Odasietnek hozzá és megkérdik:

–Tanár úr, van öt perce a számunkra?

 –Most ne zavarjatok gyerekek, látjátok, hogy éppen órát tartok.

                  

 Téged mi zavar jobban, a tudatlanság vagy a közöny?

  –Nem tudom és nem is érdekel!

                  

  A férj hazamegy a vadászatból és a felesége kérdi, hogy van-e valami. Mire a férj:

  –Képzeld, elejtettem egy nyulat.

   –Na és? Hol van? - kérdi a feleség.

   –Mondom, hogy elejtettem! 

Horthy proklamációja a rádióban - 1944. október 15.

Közvetlen előzményeiről az október 11-i feljegyzésemben írtam.

            Október elején a németek elfogták a kiugrás katonai szervezőjét, Bakay Szilárdot, majd 15-én délelőtt Otto Skorzeny, a hírhedt ejtő­er­nyős-parancsnok csapata – akik Mussolinit 1943-ban bravúrosan kisza­ba­dí­tották a fog­sá­gából – a németellenes érzelmeiről ismert ifj. Horthy Miklós, a „kiugrási iroda” vezetőjét is elrabolták.

            Október 15-én vasárnap délelőtt – a szovjet vezetés sürgetésére –  a koronatanácsi ülésen Horthy Miklós kormányzó ismertette a fegyverszüneti kérelmet. Addig erről csak legszűkebb környezete tudott, délben pedig Veesenmayer birodalmi főmegbízottal közölte a magyar szán­dé­ko­kat. 13 óra 10-kor a rádióban is beolvasták Horthy prok­­la­má­­ció­ját, hogy Magyarország fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól. A lakosság többsége örömmel és nagy meg­könnyeb­­­bü­léssel fogadta. A vezérkar németbarát része helytelenítette Horthy lépését, és szabotálta a hadparancs továbbítását. A harc folytatá­sát követelték a csapatoktól arra hivatkozva, hogy még csak bizony­talan kimenetelű fegyverszüneti tárgyalásokról van szó.

          A Lakatos-kormány lemondott, majd a régi összetételében újjáalakult, és letette a hivatali esküt. A hadseregből - mivel nem kapott parancsot az átállásra - csak néhány katonatisztnek sikerült átmenekülnie a szovjet hadsereghez. (Pl. A kiugrás tervébe beavatott Dálnoki Miklós Béla, az 1. hadse­­reg parancsnoka átment a szovjetekhez az átállásról tárgyalni, de mire visszatérhetett volna, már megtörtént a fordulat. Hadsere­gé­nek csak töredéke állt át a szovjetekhez.) A kormányzóhoz hű parancsnokokat nyilas beosztottjaik letartóztatták. A „kiugrás” katonai biztosítására a fővárosban összevont magyar alakulatok, a testőrség kivételével átálltak a németekhez. A németek megszállták a főváros stratégiai pontjait, és tömegesen fegyverezték fel a nyilas pártszolgálatosokat. A délutáni órákra a háborúból való kiválás kísérlete összeomlott. A késő esti órákban a rádióban Szálasi Ferenc nevében beolvasták a háború folytatását bejelentő hadparancsot.

            Október 16-án, hétfőn Horthy aláírta a kormányzói tisztségről való lemondását és Szálasi Ferenc miniszterelnöki kinevezését. Előzőleg ígéretet kapott arra, hogy október 15-én délelőtt a németek által elrabolt Miklós fia szabadlábra kerül és csatlakozhat a családjához, de a németek az ígéretet megszegték. E lépések nyomán megalakult Szálasi koalíciós kabinetje, amelyben a többségben lévő nyilasok mellett helyet kaptak a Magyar Nemzetiszocialista Párt, a Magyar Élet Pártja és a Magyar Megújulás Pártja is. A belügyminiszter elrendelte az általános szesztilalmat, valamint minden szórakozóhely, színház, mozi bezárását és mindennemű nyilvános mutatvány, sportverseny azonnali beszüntetését az ország egész területén.

            1944. október 17-én kedden a Várban Szálasi Ferenc megtartotta első mi­nisz­tertanácsát. A "nemzeti összefogás kormánya”, ahogy Szá­la­siék magukat nevezték, a szovjet hadsereg által még meg nem szállt területeken minden probléma nélkül vette át a hatalmat. Az állami alkalmazottak és a hadsereg többsége igazodott az új hely­­zet­hez, bár a nyilasok Horthy úri Magyarországának meg­szün­tetését kép­viselték. A zavartalan átmenet okai a történetírásban máig feltáratlanok.

            Október 17-én a belügyminiszter csak a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom számára engedélyezte a politikai tevékenység folytatását, a többi párt számára érvényben maradt a működési tilalom. A magyar honvédelmi miniszter büntetlenséget ígért azoknak a katonáknak, akik 20-án 12 óráig visszatérnek csapattestükhöz. A nyilaskormány elrendelte a „totális mozgósítást.” A hadsereget és a többi fegyveres testületet feleskették Szálasira. Horthy Miklós és maradék családja különvonaton elutazott Budapestről. A németek ezt követően a háború végéig fogságban tartották. A náci háborús főbűnösök nürnbergi perének lezárulása után Truman amerikai elnök felajánlotta Sztálinnak Horthy kiadását, de a generalisszimusz nem élt a lehetőséggel.

            Október 27-én, pénteken az államfői tisztség megüresedése esetén döntésre hivatott Országtanács Szálasi Ferencre ruházta az államfői jogkört „nemzetvezető” címmel. A felsőház november 3-án fogadta el a nemzetvezető jogköréről szóló 1944. évi X. tc.-t.

            Ugyanezen a napon a szovjet csapatok elfoglalták Ungvárt, Kárpátalja központját, és a Szovjetunióhoz csatolták.(Ungvár: Trianon után Csehszlovákia része lett, majd hat évig újra Magyarország területe, a II. világháború után a Szovjetunió bekebelezte, a Szovjetunió felbomlása után máig Ukrajna egyik megyéjének a központja).

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Fekete-Tisza forrása

• 895-1920 – Magyarország része
• 1919 – Román megszállás
• 1920–1939 – Csehszlovákia része
• 1939–1944 – Magyarország része
• 1944-1945 – Csehszlovákia része és szovjet megszállás
• 1945-1991 – Szovjetunió része (USZSZK)
• 1991-től – Ukrajna része

A Fekete- és a Fehér-Tisza forrásvidéke

A Fekete-Tisza forrása Kőrösmező központjától kb. 22,5 km-re nyugatra található a Máramarosi-havasokban a Fagyalos (Szvidovec)-hegységben, az Aklos-hágó (Okula pereval) közelében.  Gyerekek és felnőttek számára egyaránt garantáltan nagy élményt nyújt ez az utazás a vadregényes, úttalan utakon, az egyre szűkülő Fekete-Tisza medre mellett. A csak (bérelt) terepjáró autókkal megtehető táv után mintegy 600-700 métert kell gyalogolnunk folyamatos emelkedőn előbb egy tisztáson, majd erdei ösvényen. 

 Miután megtekintettük a forrás falát és hűsítettük szomjunkat kristálytiszta vizéből, további sétát tehetünk a forrás fölötti Aklos-havasra, 1265 méteres magasságra. A gyephavas keleti szélén találjuk a "Tisza Lajos facsoport" emléktábláját. (Tisza Lajos képviselő Szeged 1879. évi árvízi kormánybiztosa volt.) Személyesen járt itt, amikor az Országos Erdészeti Egyesület elnökeként részt vett az 1882. augusztus 23-i kőrösmezei közgyűlésen. Ekkor állították a Tisza Lajos emlékoszlopot. Köré facsoportot ültettek. 

              Útközben, a település és a Fekete-Tisza forrása között is találunk több látnivalót:

Félúton helyezkedett el az Apsonyi (Apsenyeci) víztározó, valamint az egykor pisztrángtelep (ma a Kijevi Egyetem kutatóháza található itt). 

Ez a program kb. 5 órát vesz igénybe. 
(A képeket 2016. szeptemberében készítettem.)