2025. február 15., szombat

Virágok minden variációban














Rétesfánk farsangra

Puha törülközők


Érdekességek a diktatúra jellemrajzához - Sztálin kapcsolata harcostársaival

          A diktátorok közel sem egyformák – mint sokan hinnék. Caligula, Néró római vagy Napóleon francia császárok merőben mások voltak, mint Hitler kancellár, vagy Rákosi Mátyás pártvezér. Nézzünk bele Sztálin generalisszimusz érdekes és tanulságos mindennapjaiba.
            A képeken látható férfi Poszkrjobisev, Sztálin kabinetfőnöke, aki a politikáért volt felelős. A bal oldali képen mellette ülő idősebb hölgy volt a felesége. Őt zsidó és litván származása, Jezsov feleségével ápolt barátsága és Trockijhoz fűződő távoli kapcsolata miatt azonban Berija ártatlanul letartóztatta, és kivégeztette. A férj könnyezett, amikor meglátta felesége nevét a listán, ám azután is Sztálin mellett maradt, és jó viszonyt ápolt Berijával, később még újra is házasodott. A nagy hatalommal rendelkező egykori ápolót Sztálin az ebédeken gyakran hívta ivóversenyre. Főparancsnoknak becézte, és jókat nevetett, amikor az hányva vonszolta el magát az asztaltól. Poszkrjobisev elkövette azonban azt a hibát, hogy 1949-ben írt egy cikket a citromtermesztésről. Sztálinnak nem tetszett, hogy előlépett a háttérből. Többet nem bízott a sziklaszilárd emberében, hamarosan el is bocsátotta.
            Richard Pipes szerint: Lev Davidovics Trockij (1879–1940): 1917-ig függetlenként, vagy felváltva hol a mensevikek, hol a bolsevikokkal működött együtt. 1917 júliusában a bolsevikokhoz csatlakozott; kiemelkedő szerepet játszott az 1917-es hatalomátvételben. Külügyi, majd hadügyi népbiztos (ma: miniszter) lett. 1923-ban összeütközésbe került a Lenint helyettesító „trojkával” (Sztálinnal, Kamanyevvel, Zinovjevvel). 1927-ben megfosztották minden hivatalától, majd Közép-Ázsába, azután pedig külföldre száműzték. Mexikóban, 1940-ben, Sztálin egyik ügynöke egy óvatlan pillanatban jégcsákánnyal agyonverte. (A lengyel plakát Trockijt, a Vörös Hadsereg parancsnokát ábrázolja, amint "viszi a szabadságot" Lengyelországba.)
            A képen látható, amint a kimerült Sztálin komoran vezeti Malenkovot, Mikojant és Beriját (külön anyagban foglalkozom életével, tevékenységével) a Kremlen át a Lenin-mauzóleumhoz az 1946. május 1-ei felvonulás alkalmával. Sztálin ebben az időben már megvetette Beriját, Mikojant pedig azzal gúnyolta, hogy kövér, és elvesztette emberi formáját. Berija Sztálin vacsoráinak alkalmával azzal gyötörte a kifogástalanul öltözött Mikojant, hogy jól szabott öltönyébe paradicsomot rejtett, majd összenyomta. Mikoján egy idő után tartalék öltönyt is vitt a vacsorákra. (Mikojan unokája rocksztár lett; a kilencvenes évek elején saját lemezkiadó vállalatot alapított, s ez napjaink vezető orosz könnyűzenei lemezkiadója.)
            Montefiore írja: Malenkov, a Politbüro tagja volt a repülőgépgyártás irányítója. A háborúban megsemmisült 80 300 repülőgép negyvenhét százaléka baleset miatt, nem pedig a pilóta hibájából vagy az ellenséges tűz miatt veszett el.

            Az 1930-as évek közepén készült fotón a bal oldalon ülő Jegorov marsallt kivégezték. Vorosilov marsall bármilyen aljasságra képes volt, ő ezért életben maradt (külön anyagban foglalkozom az életével, tevékenységével). Tuhacsevszkij marsall ugyancsak kivégzőosztag előtt végezte. Lakobát, Abházia urát Berija (külön anyagban foglalkozom életével, tevékenységével) megmérgezte, rokonságát és környezetét a „nép ellenségének” nyilvánították
            Richard Pipes szerint: A. I. Jegorov (1883–1839): a cári hadsereg alezredese; fiatal korában az eszerekkel szimpatizált. 1918 júniusában belépett a bolsevik pártba. 1919 végén a déli front parancsnokaként a Gyenyikin vereségével végződött hadjáratot irányította. Később a Szovjezunió marsallja, majd a sztálini terror áldozata lett.
            Richard Pipes szerint: Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij (1893–1937): katonatiszt. 1918-ban csatlakozott a bolsevikokhoz. 1919-ben megverte Kolcsakot, 1920-ban pedig a Varsó ellen támadó Vörös Hadsereget vezényelte. 1921-ben a kronstadti tengerészlázadást vérbe fojtó vörös csapatok parancsnoka volt. 1931-ben a Szovjetunió marsallja lett. Később letartóztatták, és hazaárulás vádjával főbe lőtték.

Források:
Kun Miklós könyvei
Richard Pipes: Az ismeretlen Lenin ( XX. SZÁZAD INTÉZET, Kairos Kiadó, 2002.)
Simon Sebag Montefiore: Sztálin. A vörös cár udvara. (Alexandra, 2007.)

Feloldásként magyar humor:
     1950-ben az egyik moszkvai üzemi szakszervezeti gyűlésen az ötéves terv eredményeiről beszél a központból kiküldött elvtárs. A beszéd után a szónok bíztatja a jelen lévőket: –Elvtársak, lehet kérdezni!
–Nekem volna három kérdésem – jelentkezik Iván Ivanovics brigádvezető. –Hová lett a hús, hová lett a kenyér és hová lett a vodka?
    Egy hónap múlva a termelési nagygyűlésen a szónok ismét kérdésekre vár. Jelentkezik Szergej Szergejevics brigádtag: –Nekem csak egy kérdésem van: hová lett Ivanovics brigádvezető.

NOSZTALGIA - Mangalica Fesztivál - 2016. (2/2)

Kilencedik alkalommal rendezték meg Budapesten a Mangalica Fesztivált az V. kerületi Szabadság téren. Van élőállat-kiállítás, mangalica és kézműves termékek, sült ételek, magyar borok és pálinkák. 











2025. február 14., péntek

Szigeti Warga Jánosra emlékeztünk Nagykőrösön - 2025. február 5-én

A nagykőrösi református temetőben a 2025. január 10-i megemlékezés folytatásaként február 5-én emlékező összejövetelt, koszorúzást és emléktábla avatást rendezett a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület és a Nagykőrösi Arany János Társaság, Szigeti Warga János, a jeles akadémikus, tanítóképző- és gimnáziumigazgató, tankönyvszerző, filozófiai és pedagógiai szakíró tiszteletére.


Az ünneplők egy része

A Nagy Tanári Kar szoborcsoport előtt Batár Zsolt Botond, a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület ügyvezető elnöke köszöntőjében ismertette a „Nagykőrös, az akadémikusok városa” elnevezésű projektet, és elemezte az általa készített Szigeti Warga Jánost bemutató kiállítási tablót. A jelen lévők közfelkiáltással a Múzeum előtti gyéren fás területet elnevezték a „Nagykőrösi akadémikusok ligeté”-nek. 

Sándor Endre köröstarcsai polgármester szép beszédben mutatta be Köröstarcsát, ahol Szigeti Warga János született. 

Ezután Papp Zoltán családfakutató röviden ismertette a családfakutatás szépségét és nehézségét, majd betekintést nyújtott az általa készített Szigeti Warga János családját ábrázoló tablóba, valamint bemutatta Szigeti Warga János ükunokáját és szépunokáját.

Ezután az akadémikusok emlékfájához virágot helyezett Batárné Szigeti Márta és Batár Zsolt Botond a két faültető egyesület (Nagykőrösi Arany János Társaság, Teleki Sámuel Kulturális Egyesület) elnöke, majd Szigeti Warga János szobrát megkoszorúzták 

a köröstarcsaiak, a Nagykőrösi Arany János Társaság, és a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület tagjai.


A kép jobb oldalán a házban most lakó Sasinszki házaspár.

Ezt követően az emlékező társaság a Szolnoki út 6. számú házhoz, Szigeti Warga János egykori lakóházához ment Szigeti Warga János emléktábláját felavatni. Batárné Szigeti Márta elmondta Arany János: Tanári jubileumra című versét, amelyet a nagy költő kőrösi tartózkodása idején – 1858-ban – Szigeti Warga János tanársága 25. évfordulójára írt. 

Ezután a táblát állíttatók közül Sándor Endre polgármester, Batárné Szigeti Márta és Batár Zsolt Botond a két rendező egyesület vezetője, valamint az adományozók közül a jelen lévő Técsy Zsolt, Németh Lászlóné Marika és Zabodal Balázs leleplezték az emléktáblát (készítette a nagykőrösi Szalai Fémmegmunkáló Kft.). A tábla avatásán is részt vett Szigeti Warga János ükunokája és az egyik szépunokája. 
     Ezután dr. Körtvélyesi Attila Nagykőrös város polgármestere fogadta a Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal épületében a köröstarcsaiakat, Szigeti Warga János két leszármazottját és Papp Zoltánt.

Batár Zsolt Botond

Fotó: Vinczéné Fricska Erika


Aranyos cicák









Szent Cirill és Szent Metód napjára - február 14.

Cirill: Tesszalonika, 827 – Róma, 869. február 14.
Metód: Tesszalonika, 815 körül – Velehrád, 885. ápr. 6.
A fiatalabb, Konstantin (CIRILL volt a kolostori neve) Konstantinápolyban tanult, ahol a „filozófus” megtisztelő néven ismerték. Egy időre visszavonult abba a kolostorba, ahova bátyja, Metód (keresztneve valószínűleg Mihály volt) már évekkel azelőtt belépett. Később a két testvért a kazárok közé küldték a Fekete-tenger partjára. Politikai és vallási küldetés volt ez. Ekkor találta meg Konstantin Kerszonban Szent Kelemen vértanú pápa ereklyéit. Morvaországból Konstantin kincset hozott magával: a perikopákat és liturgikus szövegeket, amelyeket görögből ő fordított szláv nyelvre, és lejegyzésükhöz maga állított össze írásjeleket (ez az ún. glagolita ábécé, a cirill ábécé ősi formája). A görög misszió lelke Cirill volt, korának egyik legműveltebb görögje. Rómában II. Hadrián pápa ünnepélyesen fogadta őket, mert Szent Kelemen ereklyéit magukkal vitték. Itt Konstantin megbetegedett, és rövidesen, 869. február 14-én, negyvennégy éves korában meghalt. Testét a Szent Kelemen-bazilikában helyezték nyugovóra, és mind a mai napig ott tisztelik. Fordításai mesterművek. Metódot kinevezték Pannónia és Morvaország érsekévé, s megkapta a szlávok között a szentszéki legátus hatalmát. Két és fél éven át fogva tartották Ellwangen kolostori börtönében. METÓD 885 virágvasárnapján halt meg, és székesegyházában temették el. A két testvér gyermekkora óta beszélte a szláv nyelvet, de születésük szerint görögök voltak. Ünnepüket 1880-ban vették föl a római naptárba, július 5-re, Szent Péter és Szent Pál oktávájába. De már 1897-ben, amikor e napon Szent Zaccharia M. Antalt ünnepelni kezdték, hetedikére, majd 1969-ben február 14-re, Cirill halála napjára helyezték át.
(Forrás: Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség)