Humor innen-onnan

Ha valami nagyon hülye pofát látok, mindig rám jön a nevetés.
- És ez nem zavar borotválkozás közben?

Miben különbözik egymástól a teve és a kőműves?
- ???
- Abban, hogy a teve napokig képes dolgozni anélkül, hogy inna.

Egy nagyhangú alak beszól a zsúfolt vasúti fülkébe:
- Na mi van, megtelt már a Noé bárkája?
Egy éles hang visszafelel:
- Jöjjön csak nyugodtan, a majom még hiányzik.

Az új vendéget megvágja a borbély. Némi mellébeszéléssel próbálja kiengesztelni:
- Khmmm... bocsánat uram, járt már nálunk?
- Nem, a lábamat a háborúban vesztettem el.

Egy fiatalember a vonaton feltűnően nézi a vele szemben ülő lányt, aki testhez álló pulóvert visel.
- De szép pulóver! - próbálkozik az ismerkedéssel.
- Eredeti teveszőr - mondja a lány.
- A púpokból mindjárt gondoltam.

Egy azonosíthatatlan alak elszellenti magát a zsúfolt autóbuszon. Egyszer csak megszólal egy dörmögő hang:
- Bezzeg dohányozni tilos!

Nagydarab, kövér ember megy az áruházi ruhaüzletbe:
- Tudna mutatni nekem valamit, amibe beférek? - kérdi az eladót.
- A folyosó végén van a teherlift, abba talán...

 Öreg paraszt kint szántogat a mezőn. Egyszer csak az égen megjelenik egy sárkányrepülős.

Öreg felnéz és rettentően megijed. Bekiabál a házba:
- Asszony, hozd a puskát, saskeselyűt látok!
A feleség illedelmesen kisiet a puskával. Az öreg hosszasan céloz... majd lő!
- Na? Eltaláltad - kérdi az asszony.
- Hát... hmmmm... nem tudom, de az embert már elengedte!

Az uszodában az úszómester rászól az egyik vendégre:
- Ejnye uram, nem szégyelli magát! Hát nem tudja, hogy nem szabad a medencébe pisilni?
- Ugyan már! Mások is belepisilnek.
- De nem a rajtkőről!

Ketchup készítése házilag. Mi a ketchup?

Az embert nem csak az egyszerűsége fogja meg a házi ketchup készítésének, hanem az, hogy sokkal finomabb, mint a bolti és nincs benne semmilyen tartósítószer sem.

Ketchupot nagyon könnyű házilag készíteni. Bár kicsit lassan készül el, de sok munkát nem igényel, és a tűzhely mellett töltött időnkért cserébe finom, saját szájízünk szerint fűszerezett paradicsommártást kapunk eredményül. Mivel nem szeretem elaprózni a dolgokat rögtön 5 kg paradicsomból készült a ketchup, így a nagyobb mennyiségek miatt senki ne akadjon ki.

Hozzávalók

5 kg paradicsom (a képen az általam termelt paradicsomot mutatom), 2 nagy fej hagyma, 12 gerezd fokhagyma, kevéske olaj a megpirításhoz, 3 dl almaecet, 1 kávéskanál szegfűszeg (őrölt), 1 kávéskanál fahéj, 1 kávéskanál fekete bors, 2 kávéskanál só, 2 evőkanál mustár, kb. 30 dkg cukor, 10 dkg barnacukor.

Elkészítése

A paradicsomot jól megmostam és feldaraboltam. A hagymákat apróra vágtam és olajon megdinszteltem, erre jött rá az apróra vágott fokhagyma, amit szintén egy kicsit sütöttem az olajban. Ezután ráborítottam az összes paradicsomot egy nagy lábasba.

Következtek a fűszerek: fahéj, bors, só, szegfűszeg, majd az almaecet, cukrok, mustár. Főztem közel 1 órán keresztül, folyamatosan kevergetve. Már ekkor isteni ketchup illata volt, csak úgy terjengett az egész lakásban. Miután letelt az egy óra, az egész paradicsomos főzetet paradicsompasszírozón átnyomtam, majd még botmixerrel összeturmixoltam. Következett egy hosszabb, 3 órás főzés, amíg el kezdett besűrűsödni az egész. Ez nagyban függ attól is, hogy a paradicsom mennyire leveses.

A főzési idő alatt sokszor átkevertem és többször kóstoltam, milyen az íze. Így került még bele cukor, só és almaecet is. De ez már egyéni ízlés dolga. Mikor elég sűrűnek éreztem, a szószt forró üvegekbe töltöttem és száraz dunsztba helyeztem őket. Másnap egy üveggel óvatosan kivettem a dunsztból, hogy megkóstoljuk. Nagyon finom lett, így megérte elkészítéséhez a hosszú időt eltölteni.

Mi a ketchup?

A ketchup egy paradicsomból fűszerek hozzáadásával készült, savanykás ízű az egész világon igen elterjedt mártás.  A ketchup az amerikai háztartások 97 százalékában megtalálható. 30 másodperc alatt 3–7 centimétert folyik, zsírmentes, és evőkanalanként alig 16 kalória energiát tartalmaz. Ez a halszószból paradicsomszósszá átlényegült ketchup, amit a déli államokban a selypítős catsup szóval is jelölnek. Általános elfogadott vélekedés szerint, a ketchup szó a halszósz kínai nevéből eredhet és maláj közvetítéssel került az angolba.

Az 1700-as években történt, hogy Dél-Kínában egy akkoriban népszerűvé vált, halakból, kagylókból, fűszerekből álló és az ottani dialektusban kôe-chiap, vagy kê-chiap néven emlegetett főzetet kezdtek el készíteni. A szósz a brit és holland tengerészek körében hamar ismertté vált, akik aztán az óhazába is elvitték. A gyors terjedést egy 1698 körül kiadott angol szótár is mutatja. Ebben, „felső kelet-indiai szósz” jelentéstartalommal már szerepel a kínaira rímelő hangzású catchup.

A catchup első ismert nyugati receptje Eliza Smith, The Compleat Housewife című, 1727-ben, Londonban megjelent, háztartási ismereteket összefoglaló művében olvasható. A recept az eredeti, ázsiai mintákat tükrözi vissza. Összetevői között szardella, hagyma, ecet, fehérbor, „édes fűszerek” (szegfűszeg, szerecsendió, gyömbér), bors és citromhéj szerepel. A szerző a catchup-ot húshoz való szósz ízesítéséhez használja, amikor „fél pint jó gravy-t, három evőkanál catchup-ot és lisztben forgatott darab vajat” javasol összedolgozni.

Eliza Smith könyve azért is nevezetes, mert másfél évtizeddel később, 1742-ben, éppen ez lett az Amerikában kiadott legelső szakácskönyv. Ugyanerre az időre, a 18. század közepére, a catchup a brit gyarmatosítók elfogadott ételízesítőjévé vált.

Bár a kôe-chiap eredetileg halszósz lehetett, mai modern maláj és indonéz változatában már a szójaszósz egy változatát jelöli. Az indonéz ketjap manis például egy intenzív barna színű, édes (manis), szirup-sűrűségű szósz, amely ugyan hasonló a szójaszószhoz (ketjap kental), de a pálmacukortól jóval édesebb, a fűszerektől pedig komplexebb ízű.

Coltnak, a forgópisztoly feltalálójának születésnapjára - 1814. július 19.

          Samuel Colt (1814. július 19– 1862. január 10) amerikai feltaláló és iparos volt az alapítója a Colt Patent manufakturának, és ő szervezte meg a revolver tömegtermelését, és nagybani kereskedelmét.

Colt első két üzleti vállalkozása csalódással ért véget. Az első gyártási kísérlettel a gazdasági válság idején próbálkozott; a gyenge eladás, és Colt rossz vezetése, a meggondolatlan kiadások miatt ez nem sikerült. A következő kísérlet a fegyverek előállítására az állami megrendelés hiányában nem sikerült. De miután a Texas Ranger 1000 revolvert rendelt a mexikói-amerikai háborúban 1847-ben, a vállalkozás fellendült és gyorsan bővült. Amikor Colt oldalfegyvereit rendszeresítették mind az északiak, mind a déliek az amerikai polgárháborúban – új gyárat is épített. Lassan világszerte használták az új találmányt, a forgópisztolyt. Az orosz török háborúban is mindkét fél rendelt belőle.

Amikor Colt 1862-ben meghalt, Amerika egyik leggazdagabb polgára volt. Az általa alapított cég még most, 2014-ben is jelen van az üzleti életben. Utódai jótékony célú alapítványokra is áldoztak. 2006-ban Colt bekerült a Nemzeti Feltalálók Emlékcsarnokában.

Colt a többlövetű pisztoly feltalálása mellett a gyártási módszerekben hozott igazán újat: ő volt az első, aki sikeresen alkalmazta a futószalagot és a csereszabatos alkatrészeket.

         A török szultánnak adott ajándék: