Szent Genovéva - Budapest, belvárosi Szent Mihály-templom
(Fotó: Legeza Dénes István). Találtam: Jeles Napok honlapon
(Fotó: Legeza Dénes István). Találtam: Jeles Napok honlapon
Szent Genovéva (franciául: Sainte Geneviève, latinul: Sancta Genovefa, Nanterre, kb. 419/422 – Párizs, 502/512) Párizs védőszentje. Ünnepe: január 3.
Személyes élettörténete ebben és másban a római birodalom szétesését meg a keresztény frank állam születését példázza.
A Római Birodalom hanyatlása, a népvándorlás hullámai közepette született. Szülei, akik a birodalmi Galliában, a Párizs közelében fekvő Nanterre-ben éltek, római nevükről ismertek – apja Severus, anyja Gerontia –, lányuk azonban már frank nevet kapott. Állítólag a 6. századból származó, ismeretlen írójú életrajza szerint Genovéva hatéves kislányként találkozott az útban Anglia felé Nanterre-ben éjszakázó Szent Germanusszal és Szent Lupusszal, Germanus felismerte benne a jövendő szentet és kereszt vésettel díszített bronzérmet ajándékozott neki. Az életrajz szerint anyja megvakult, amikor megfenyítette a gyermeket, de visszanyerte a látást, amikor Genovéva vizet mert egy kútból, és megnedvesítette vele anyja szemeit.
Szülei halála után Párizsban élt, keresztanyjánál. Sokat imádkozott, böjtölt, és egy ízben majdnem belehalt egy betegségbe. Amikor felgyógyult, arról számolt be, hogy egy angyal felvitte az égbe. Az életrajz szerint olvasni tudott az emberek szívében. Negyven éven át csak csütörtökön és vasárnap evett, kenyeret és zöldséget, ezért voltak, akik boszorkánynak tartották. Párizsi házában lánytanítványok vették körül.
Történelmi érdemeiért avatták szentté. Két ízben is megmentette városát. 451 tavaszán Attila hun uralkodó seregeivel átkelt a Rajnán, elfoglalta Metzet és Párizs felé haladt tovább a Szajna völgyében. Párizsban pánik tört ki. Genovéva éjszakai imádságokra gyűjtötte össze a nőket, hogy lelket öntsön beléjük, de ezzel a nép gyűlöletét váltotta ki. A Szajna partjára vonszolták, hogy ott megkövezzék, de a haldokló Germanus fődiakónusa a segítségére sietett, és megmentette. Attila pedig teljesen logikátlanul Párizs helyett Orleans felé fordult. Másodízben sem kisebb az érdeme, ugyanis a római-frank háborúskodás idején ő szerzett élelmet a bekerített és éhező Párizs lakosainak.
80 éves korában halt meg. Párizs hegyén, a Mons Lutetiuson temették el a frank Chlodvig király és Chlotild királyné által emeltetett Apostolok templomában. Sírja zarándokhely lett. A templomot sorozatos átépítések után a forradalom idején lerombolták. A helyén ma a francia nemzet nagyjainak Pantheonja áll, Genovéva ereklyéit pedig a közeli Saint-Étienne-du-Mont-templomban őrzik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése