Március 25-e Jézus fogantatásának ünnepe (Conceptio Domini, Conceptio Christi). Amikor Jézus születésének időpontját december 25-re tették, kilenc hónapot számítottak visszafelé, s így jött ki a fogantatás időpontja erre a napra. Az egyház már 624 óta ekkor tartja ezt az ünnepet. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását nálunk ez idő tájt szokták végezni. Az ünnep magyarázatából fakad az a hiedelem is, hogy az az asszony, aki Gyümölcsoltó Boldogasszony napján érintkezik férjével, biztosan teherbe esik
Az ünnep tartalma: Szűz Mária Jézus édesanyjává lett. Mária ünnepként tartják számon, de természetesen elsősorban Jézus Krisztusról szól, ugyanis az ő világba lépése, a hírüladás rejtett eseményével kezdődött el. Benedek pápa valamelyik évben így elmélkedett a Szent Péter téren összegyűlt tömeg előtt: „Az Angyali Üdvözlet Szent Lukács evangéliumának elbeszélésében egy rejtve történt, egyszerű esemény – senki sem látta, senki sem tudott róla, csak Mária –, mégis meghatározó jelentőségű az egész emberiség történelmében. Amikor a Szűz kimondta igenjét az Angyal bejelentésére, Jézus megfogant, és általa új korszak kezdődött a történelemben…...”
Mária megértette Isten akaratát, és igent mondott a Szentlélektől való foganásra. A Szentírás magyarázók szerint, Máriának az a mondata, hogy „történjék velem a te szavaid szerint” egy örömteli sürgetést jelentett, egy készenlétet arra, hogy Isten akarata minél előbb megvalósuljon.
Mária erénye a hit és az engedelmesség volt. Nyitott volt az isteni kegyelemre, befogadta azt, és együttműködött vele. Erre a bűntelen, kegyelmi állapota tette képessé. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy meghozhassa élete legnagyobb döntését.
Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét a magyar ünneprendben Szent László király megerősíti a szabolcsi zsinaton. Ilyenkor mindenki szabadnapot kapott, elmehetett szent helyekre, hogy az égiekkel találkozhasson, az égiektől kérhessen, hogy testben, szellemben, lélekben gyógyulhasson, töltekezhessen.
Az ünnepet Mátyás királyunk még magasabb rangra emeli. A budai várban hatalmas tüzeket rakat, hogy összekösse a Földet az éggel, Istenanyánkat Istenatyánkkal. Hatalmas tüzeket gyújtat, ott kéri a vitézeket, a nemes embereket, katonákat, az ott élő embereket, hogy kéréseikkel forduljanak az ég felé. Akik ezen a napon szertartás keretében kértek, a Jóisten és az égi szentek megadták kéréseikre segítségüket, beteljesültek ezek a kérések
A néphit is több mindent kapcsol e naphoz, mivel ekkoriban indul meg igazán a mezők növényeinek növekedése. Göcsejben azt tartották, hogy amely fát ezen a napon oltanak, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik belőle. Aki ilyen fát levág, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Szegeden a méhkaptárak elé gallyat állítottak, hogy a méhek több mézet adjanak. A pásztorok ehhez a naphoz kötik a tavasz kezdetének azt a pillanatát, amikortól a fű sarjadni kezd. Úgy mondják: „Gyümölcsoltó indítja meg a mezőt növekedésre”. A halászok szerint ezen a napon veti föl magát a hal a vízből. Gyümölcsoltó hozza vissza a télen más vidékre költözött énekesmadarakat. E hagyományok sora mind a tavasz, az élet megindulására utal. Máig élő hagyomány, hogy aki Gyümölcsoltó napján ezerszer elimádkozza az „Üdvöz légy Mária, malaszttal teljes…” kezdetű imádságot, annak teljesül jó célért esdő kívánsága.
Az idekapcsolódó időjárásjóslások közül a legérdekesebb: bizonyos falvakban ezen a napon a békákat figyelik, megszólalnak-e. Ugyanis a hangoskodó békák azt jelzik, hogy ezen időponttól kezdve még negyven napig hideg lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése