Róma: Szent Péter-székesegyház
A római katolikus egyház a világ legnagyobb keresztény felekezete. Csaknem 1,2 milliárd hívével a világ keresztény népességének több mint a felét, a világ népességének több mint egyhatodát képviseli. A görög szó (katholikosz) a kereszténységen kívül „általános”-t, vagy „egyetemes”- t jelent. A keresztény irodalomban először Antióchiai Szent Ignác szmirnaiakhoz írt levelében találkozunk vele (Kr. u. 110.) mint az Egyház elfogadott ismertetőjegyével. Az egyház hivatalos neve: Katolikus Egyház, viszont a köznyelvben gyakran római katolikus egyházként, vagy római egyházként utalnak rá.
A katolikus egyház a nyugati, latin katolikus egyházból, illetve 22 keleti katolikus egyházból épül fel, összesen 2782 részegyházra osztva. A pápa (a mindenkori Róma püspöke) az egész katolikus egyház legfőbb pásztora, akinek hit, erkölcs és engedelmesség kérdésében, illetve az egyház kormányzásában teljes, legfelsőbb és egyetemes hatalma van. Az egyházi közösség világi hívőkből, hierarchiát alkotó felszentelt klerikusokból, valamint szerzetes közösségek tagjaiból áll.
A katolikus egyház küldetése Jézus Krisztus üzenetének hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása, valamint a felebaráti szeretet gyakorlása. A katolikus egyház a világ minden részén működtet szociális programokat és intézményeket, úgymint iskolákat, egyetemeket, kórházakat, missziós telepeket, menedékhelyeket, valamint olyan szervezeteket, mint például a Nemzetközi Karitász vagy a Katolikus Karitász, amelyek a szegényeken, a családokon, időseken, vagy betegeken segítenek.
A katolikus egyház – az apostoli utódlás által – annak a keresztény közösség folytatásának vallja magát, amelyet Jézus Krisztus alapított, és amelyet Szent Péter apostol vezetésére hagyott. Tantételeit legnagyobbrészt egyetemes zsinatokon határozta meg. A Jézus általi ígéret alapján a katolikus egyház vallja, hogy hit és erkölcs tanításában a Szentlélek vezeti, és megőrzi minden tanítói tévedéstől. A katolikus tanítások a Biblián, valamint az apostoli korban átadott hagyományon alapulnak, amelyeket tanítói tekintély magyaráz. Ezek a tanítások röviden az apostoli hitvallásban, részletesen a Katolikus Egyház Katekizmusában vannak kifejtve. A hivatalos katolikus istentiszteletet – a liturgiát – a hagyományokat figyelembe véve egyházilag szabályozzák. A katolikus egyházon belül hat különböző rítus van, amelyek további változatokra vagy formákra oszlanak. A leggyakoribb a római rítus, amely két formában (rendes és rendkívüli) mutatható be. Az Eucharisztia, amely a hét szentség egyike, valamint minden katolikus szentmise kulcsfontosságú része, a katolikus istentisztelet középpontja.
A katolikus egyház a 2000 éves történelmi létével a világ legősibb fennmaradt intézménye, és a nyugati civilizáció történetében legkésőbb a 4. századtól kimagasló szerepet játszott. A 11. században nagyrészt a pápai primátus eltérő értelmezése miatt a keleti egyház és a nyugati egyház megoszlott. Azok a keleti egyházak, amelyek megmaradtak Róma közösségében, vagy később újraegyesültek vele, képezik a keleti katolikus egyházakat. A 16. században a reformáció következtében szakadtak el nagyobb közösségek a katolikus egyháztól, és különböző protestáns közösségekként alakultak meg.
A katolikus egyház fenntartja, hogy a Krisztus által alapított „egy, szent, katolikus és apostoli Egyház” csak a katolikus egyházban áll fenn, de elismeri, hogy a Szentlélek más keresztény közösségek által is elvezetheti az embereket az üdvösségre. Az Egyház azt tanítja, hogy a Szentlélek mindenkit arra hív, hogy minden keresztény munkálkodjon azon, hogy megvalósuljon közöttük a teljes egység – ezt nevezik ökumenizmusnak.
Csontváry Koszka Tivadar: Az olajfák hegye Jeruzsálemben (1905. olaj, vászon; 118x115 cm; Pécs, Csontváry Múzeum)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése