· Több
száz, az I. és a II. világháborúban elesett osztrák–magyar és magyar honvéd van
eltemetve a Tatár-hágó lábánál, a kőrösmezői temetőben. A sírjaikat jelző
betonkeresztek többsége az idő martalékává vált, és egyre többen temetkeztek rá
a helyi temetőben lévő egykori katonasírokra. Magyarország Honvédelmi
Minisztériumának anyagi támogatásával a Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti
Egyesület önkéntesei a minisztérium szakembereinek segítségével feltárták az
egykori sírokat, majd kitisztították a terepet, és új keresztekre cserélték a
régieket. A felújított katonatemetőt ünnepélyes keretek között szentelték újra
2014. október 29-én.
A temetőszentelésen a Vigyázók
Had- és Kultúrtörténeti Egyesület önkéntesei mellett jelen volt a Honvédelmi
Minisztérium (HM) küldöttsége Maruzs Roland alezredes vezetésével, Magyarország
Beregszászi Konzulátusának képviseletében Szalipszki Endre főkonzul és Faragó
László konzul, az Ungvári Főkonzulátus képviseletében pedig Vida László konzul,
valamint dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, továbbá a II. Rákóczi Ferenc
Kárpátaljai Magyar Főiskola képviseletében Csatáry György és Dobos Sándor,
továbbá Eduard Zelinszki, Kőrösmező polgármestere és Franc Ignác, a KMKSZ
Kőrösmezői Alapszervezetének elnöke és sokan a még ma is tíz százalékban
magyarok lakta Kőrösmező lakosai közül.
Az ünnepség kezdetén Bíró András,
a Vigyázók Egyesület kárpátaljai tagja elmondta, az I. világháború idején több
száz magyar, osztrák és német nemzetiségű katonát hantoltak el a kőrösmezői
temetőben. Közülük a mai napig 160 katona sírhelyét sikerült azonosítani. A II.
világháborúban újabb hadisírok jelentek meg a régi keresztek mellett. Akkor
legkevesebb 90 magyar honvédet kísértek a kőrösmezői temetőbe utolsó útjára.
Az I. világháború idején a Magyar Királyság területéről
besorozott 3 797 000 katona közül mintegy 661 ezer halt hősi halált, 743 ezer
megsebesült és több mint 700 ezer esett hadifogságba.
Az első a kőrösmezői temető, melynek érdekessége, hogy rengeteg
svábos nevet lehet látni sírjain. Most kb. 800 magyart tartanak számon az egész
településen – régen ez a szám persze sokkal nagyobb volt, ám még régebben
arányaiban kevés magyar élt itt. A kettő közötti ugrás Mária Terézia
tevékenységének köszönhető. Ő ugyanis rengeteg svábot telepített ide,
határvédelmi célokból. Ezek a svábok aztán nem meglepő módon nem az itteni
ruszinokba, huculokba olvadtak be, hanem magyarok lettek.
A temető legfelső része egy első világháborús sírcsoport. Állapota igen rossz. Közelebbről megnézve pedig látszik, hogy
az idő vasfogán túl más is közrejátszott ebben. Szembetűnő, hogy valamikor
jelölt sírok voltak ezek. Kalauzunk, kárpátaljai barátunk elmondta, hogy a
front előrenyomulásával szovjet katonák rongálták meg, verték le a névtáblákat,
felsőbb utasításoktól nyilván nem függetlenül 1944-45-ben. A sírcsoport előtti
keresztről is lefeszítették az emléktáblát, a korpuszt megrongálták. Ma is így
van.
Üdv!
VálaszTörlésHol lehet megtalálni az eltemetett magyar katonák névsorát? Nagyapám is Körösmező környékén halt hősi halált, de sírjáról nem tudunk semmit.
Várnám válaszát a cserhati.laszlo@cserha.hu címen.
Előre is köszönöm!