Szent Orbán (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
„…Vidám hajnal pirult az orrán.”
A források mélyen hallgatnak arról, hogyan lett Orbán (Urban), a civilizált, finom modorú „urbánus” pápa – ezt jelenti a neve – Urbánka, a borisszák szentje. Életéről jóformán semmit sem tudunk, a II. vatikáni zsinat törölte is a római kalendáriumból. A hagyomány szerint I. Urbanus néven uralkodott 220–230 között. Uralkodása alatt nevéhez illően nyugalom honolt az egyházban. Legendája szerint ugyan mártíromságot szenvedett, szenvedéstörténetének azonban mindössze egy figyelemre méltó naptári vonatkozása van: kihallgatása során Szent Cecília (nov. 22.) felől faggatták, akivel együtt térített. Cecília és Orbán együttes emlegetése – a Tejút révén – újfent két, egymással szemben lévő időpontot köt össze az évkörön, az Ikrek és a Nyilas havát, s velük két Tejút keresztezte állatövi csillagképet: a Nyilast és az Ikreket.
A hagyomány szerint Orbán pápa rendelte el, hogy a misekelyhet nemesfémből készítsék, ezért kezében kehellyel, később szőlőfürttel ábrázolták. Lehetséges volna, hogy e szent jelképeknek – „Én vagyok az igazi szőlőtő” – mondta Jézus önmagáról (Jn 15,1) – tulajdonított profán tartalmat a középkori Európa nyers, civilizálatlan népe? Orbánt mindenesetre a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok választották patrónusuknak, szobrot, kápolnát szőlőhegyeken emeltek tiszteletére, képmása szőlőprést, hordót, kádárcéh-zászlót díszített.
Népi kultusza összefügg „égi születésnapjával,” és forrása a német-francia határ menti szőlővidék. Onnét jutott el a középkor végén hazánkba. Névünnepét, május 25-ét a nyár kezdőnapjának is tartották. A szőlőket azért helyezték oltalma alá, hogy megvédje a kora nyári szőlőkárok ellen. Erre utal, hogy az egri kádárcéh Medárddal együtt választotta patrónusának. Orbán-nap táján virágzik a szőlő, s ebben az időszakban még támadhat fagy, súlyos károkat okozva a szőlőkben. Ezért népünk Orbánt is a fagyosszentek közé sorolja. A finom modorú szent védencei elég neveletlenek. Ha neve napján szép idő járja, a további jó időért könyörgő körmenetek, szőlőjárások résztvevői hálásak, kegyesek a szenttel, szobrát felvirágozzák, borral öntözik, kelyhébe friss cseresznyét raknak; de ha nem, kővel dobálják, leköpdösik, megpálcázzák, csupasz feneküket kínálják feléje.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése