5. Lengyelország
visszakapta azon területeit, amit a Történeti-Magyarország területéből 1920-24
között megszerzett (1945-47.)
1945. június 21. A II. világháborúból Lengyelország győztesként került ki.
A szovjet döntőbíráskodással létrejött csehszlovák–lengyel határszerződés a
tescheni és orava/spiši körzetben az 1919–24-es állapotot állította helyre. Az
1938-ban okkupált területekről azonban le kellett mondania.
1947. március 10. Lengyel–csehszlovák barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés
aláírása. Ebben mindkét fél ismét lemondott az általa a másiktól erőszakkal
elfoglalt területekről. Ezzel visszaállt a Történeti-Magyarországtól az I.
világháború után az antant döntése értelmében elcsatolt területek határa
(Kárpátalja kivételével) a II. világháború győztesei által újra összetákolt
Csehszlovákia, valamint Lengyelország között.
Ez megegyezik a mai lengyel–szlovák államhatárral.
Ez megegyezik a mai lengyel–szlovák államhatárral.
6. Lengyelország a II. világháború után, 1945-ben új déli szomszédot is
kapott
Lengyelország keleten az eddigi
több ország helyett csak a Szovjetunióval lett határos, úgy, hogy a Szovjetunió
javára elveszített 181 ezer km²-t 10 millió lakossal.
Ettől délre a Vörös Hadsereg 1944 októberében elfoglalta az akkor Magyarországhoz tartozott Kárpátalját. Kárpátalja megszállt lakosságából néhány szovjet kollaboráns november 26-án deklarálta „újraegyesülését” az ukránokkal, arra hivatkozva, hogy a magyarok bejövetele előtt, a X. században ez a terület a Kijevi Ruszhoz tartozott (!!!). Ezt az 1945. június 29-i szovjet–csehszlovák egyezmény szentesítette. (A különös az volt, hogy Kárpátalja nem is Csehszlovákia része volt a Vörös Hadsereg megjelenésekor, hanem Magyarországé.) Így Lengyelország és a Történeti-Magyarország valamikori egységes határa megoszlott, nagyobb részben Csehszlovákia, jóval kisebb részben a Szovjetunió között.
Ettől délre a Vörös Hadsereg 1944 októberében elfoglalta az akkor Magyarországhoz tartozott Kárpátalját. Kárpátalja megszállt lakosságából néhány szovjet kollaboráns november 26-án deklarálta „újraegyesülését” az ukránokkal, arra hivatkozva, hogy a magyarok bejövetele előtt, a X. században ez a terület a Kijevi Ruszhoz tartozott (!!!). Ezt az 1945. június 29-i szovjet–csehszlovák egyezmény szentesítette. (A különös az volt, hogy Kárpátalja nem is Csehszlovákia része volt a Vörös Hadsereg megjelenésekor, hanem Magyarországé.) Így Lengyelország és a Történeti-Magyarország valamikori egységes határa megoszlott, nagyobb részben Csehszlovákia, jóval kisebb részben a Szovjetunió között.
7. Lengyelország déli szomszédjai megváltoztak (1993-ban)
1990-es évek elején a Szovjetunió felbomlott. Lengyelországnak
a szomszédja észak-keleten Oroszország, keleten Litvánia, Fehér-Oroszország
(Beloruszia) és Ukrajna lett, mely „örökölte” a Szovjetuniótól Kárpátalján a valamikori
Lengyelország–Történeti-Magyarország határának e szakaszát.
1992 végén Csehszlovákia újból felbomlott, s 1993. elejétől Szlovákia ismét
független állam lett. Lengyelország és az új állam, Szlovákia határa az
1945. június 21-én elfogadott lengyel–csehszlovák határ Szlovákiára eső része
lett, nagyrészt megegyezik a Történeti-Magyarország–Lengyelország 900 éves
határával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése