A román európaiság 5/4

"Miért igazságtalan a trianoni (1920) és a párizsi (1947) békediktátum" címmel eddig három kötetes könyvet írtam. A negyedik kötetben "Az elszakított területeken maradt magyar kisebbség élete a szocialista világrendszer bukása után" c. fejezet "Romániában" alcím alatti részben fog az alábbi megdöbbentő történet bekerülni. A hosszúsága miatt több részletben olvashatjátok.

2018. január 12. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter teljes mértékben elfogadhatatlannak, az európai értékekhez és a 21. századhoz méltatlannak tartotta Mihai Tudose román miniszterelnök magyar autonómia-törekvésekkel kapcsolatos nyilatkozatát. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a Románia területén élő magyar nemzeti közösség érdekében a magyar kormány mindig a kölcsönös tisztelet talajára kívánta építeni a magyar–román kétoldalú kapcsolatokat, ami az éppen aktuális román kormányok tekintetében, hol több, hol kevesebb viszonzással és kölcsönösséggel párosult. Vitathatatlan, hogy Románia jelenlegi miniszterelnökének nyilatkozata, amikor "egy nemzeti közösséget, annak képviselőit gyakorlatilag kivégzéssel fenyegetett meg, teljes mértékben elfogadhatatlan, Európához, az európai értékekhez, a 21. századhoz teljes mértékben méltatlan". Éppen ezért evidensnek és vitán felül állónak gondolják, hogy Románia kormányának, miniszterelnökének ezt a helyzetet minél előbb rendeznie kell. Ezért január 12-én reggelre a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét, és a "miniszter-helyettes világossá tette számára" a magyar kormány álláspontját, a nagykövet pedig "bizonyos nyelvtani magyarázatot" próbált adni a kijelentésre. Szijjártó Péter szerint ugyanakkor a magyar kormány ezt nem nyelvtani kérdésnek tekinti, hanem annál sokkal fontosabbnak. Magyarország célja továbbra is az, hogy Románia területén elő magyar nemzeti közösség érdekében kiegyensúlyozott, nyugodt, higgadt, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolata legyen Romániával, de kétségtelen, hogy ez a nyilatkozat ebben a legkevésbé sem segít. Elvárják Románia miniszterelnökétől, Románia kormányától, hogy ezt a helyzetet sürgősen tisztázza. Szijjártó Péter azt is nyomatékosította: a kisebbségek jogairól szóló viták gyakoriak Európában, és mivel érzékeny kérdésről van szó, fontos a kulturáltság és egymás tisztelete, azonban a román kormányfő nyilatkozata ezt teljes mértékben nélkülözte. "Fizikailag megfenyegetni, kivégzéssel megfenyegetni mást, másokat, pláne egy egész közösséget és annak képviselőit, teljes mértékben elfogadhatatlan" – ismételte meg a tárcavezető, hozzátéve: annak érdekében, hogy a helyzet ne váljon tarthatatlanná, a román kormánynak, illetve a román miniszterelnöknek kell lépnie.

Arra a kérdésre, hogy bocsánatkérést várnak-e el a román kormányfőtől Szijjártó Péter azt mondta: ha valaki a 21. században egy ország miniszterelnökeként egy másik nemzeti közösséget bármilyen oknál fogva kivégzéssel fenyeget, az a minimum, hogy azért bocsánatot kér és világossá teszi, hogy nem arra gondolt. "Ha nem arra gondolt" - jegyezte meg. Szintén kérdésre elmondta: a román nagykövet nyelvtani magyarázatai a kifejezés erősségére vonatkoztak, hogy "a lebegni, szállni, lógni igék hogyan viszonyulnak egymáshoz". Megismételte: ez azonban nem irodalmi vagy nyelvtani, hanem alapvető biztonsági kérdés, hiszen abban, hogy egy nemzeti közösség biztonságban érezhesse magát egy ország területén, nem segít az, ha az ország miniszterelnöke lógással fenyeget.

Arra a kérdésre, nem gondolják-e hogy az autonómiát elutasító román állásponttal szemben teljesen reménytelen a fellépés, Szijjártó Péter azt mondta: az autonómiáról szóló vita legitim, ezt a kezdeményezést a Románia területén törvényesen működő pártok tették meg, és ezt a vitát le lehet folytatni kulturáltan. Hangsúlyozta ugyanakkor: az, hogy ezzel kapcsolatban egy ország miniszterelnöke lógással, felakasztással fenyegessen egy nemzeti közösséget, elfogadhatatlan, ezt a két dolgot nem szabad összemosni, a kettőnek semmi köze egymáshoz.

Arra a kérdésre, hogy milyen gazdasági következményekkel járhat, ha a román miniszterelnök nem kér elnézést a szavaiért, a külügyminiszter úgy reagált: várjuk ki mi lesz a román politikai vezetés álláspontja és a viselkedése. Jelezte: folyamatosan konzultál a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel az ügyben.

Ugyanakkor arra is a felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban "bárhogy is ugrált a román–magyar politikai együttműködés bizalmi szintje", a gazdasági, kereskedelmi együttműködés ettől függetlenül dinamikusan növekedett. Reméljük, hogy az ilyen kulturálatlan megnyilvánulások az élet mindennapi szintjén nem fognak problémákat okozni - tette hozzá.

2018. január 12. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Radio France Internationale-nak nyilatkozott: „nem maradhat következmények nélkül a miniszterelnöknek az a szerda esti kijelentése, amikor egy zászlóállítási kísérletre adott válaszával példázta, hogy miként viszonyul a székelyföldi autonómiatörekvésekhez." Az RMDSZ elnöke szerint a miniszterelnök bocsánatkéréssel tartozik, és vissza kell vonnia a kijelentését, emellett azt is sérelmezte, hogy a román politikai pártok nem határolódtak el Mihai Tudose kijelentésétől. „Ilyen körülmények között azt is hihetnénk, egyetértenek Mihai Tudose miniszterelnökkel, ez pedig nagy baj". Semmi új nincs abban, amit az autonómia-elképzelések összehangolásáról a Magyar Polgári Párttal (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) közösen elfogadott állásfoglalásban hétfőn megfogalmaztak. Az autonómiaformák elérésének célja évtizedek óta része az RMDSZ programjának.

          Az erdélyi magyar lapok és portálok arra világítottak rá, hogy nem lehet biztosan tudni, milyen zászlóállítási kísérletre és kikre utalt a miniszterelnök a magyar közösségben rendkívüli felháborodást kiváltó kijelentésében.

          A Krónika internetes oldalán közölte a miniszterelnök nyilatkozatának a hangfelvételét, és arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök nem említette a székely zászlót és a székelyeket nyilatkozatában. A Krónika szerint a román miniszterelnök sokkal inkább a karhatalmi erők helyi vezetőit figyelmeztette, hogy ne engedjék a magyar vagy székely zászló kitűzését.

          A Főtér.ro portál valószínűsíti, hogy a miniszterelnök a magyar országzászló tavaly novemberi kitűzésének a meghiúsult sepsiszentgyörgyi kísérletére utalt. Ekkor az MPP egy történelmi kiállítás keretében állította fel a város központjában 75 évvel korábban avatott országzászló emlékműnek a makettjét. A szervezők a karhatalmi erők felszólítására végül elálltak attól, hogy a makett zászlórúdjára felvonják az országzászlót. A végül csak  meglengetett lobogón piros-fehér-zöld alapon két angyal tartja a magyar Szent Korona országainak a címerét.

 Nagybánya főterén 2017 szeptemberében